A hozzáadottérték-adó napjaink egyik legjelentősebb adóneme mind a gazdaságban betöltött versenysemleges szerepe szempontjából mind pedig költségvetési forrásként. Az Európai Unió megalakulásakor az egységes belső piac kialakításának jegyében már 1962 áprilisában megfogalmazódott az úgynevezett első áfa irányelv. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a 2006/112/EK területi hatálya alá tartozó országok egy általános hozzáadottérték-adó kulcsot alkalmazhatnak, melynek legalább 15 százalékos szintet kell elérnie. Ezen kívül legfeljebb két kedvezményes adókulcsot szabhatnak meg a jogszabályban felsorolt esetekre, amelynek legalább 5 százaléknak kell lennie.

Jelentős eltéréseket tapasztalhatunk az Európai Unió országainak adókulcsaiban, mely biztosítja az EU sokszínűségét és tagállamainak szuverén adópolitikáját. Tanulmányunkban az EU statisztikai adatbázisa alapján tekintjük át az egyes tagállamok gyakorlatait. Megvizsgáljuk az általános áfakulcsokat és kiemelt figyelmet fordítunk az olyan kedvezményes adókulcsokra, melyek elsődleges célja a gazdaságélénkítés.

Kulcsszavak: hozzáadottérték-adó, Európai Unió, adókulcs, gazdaságélénkítés

JEL-kódok: H22, H71, C54

Application of reduced VAT rates in the European Union

Value added tax is one of the most significant types of taxes today, both in terms of its competition-neutral role in the economy and as a budgetary source. When the European Union was formed, in the spirit of the completion of the single internal market already in April 1962 the so-called First VAT Directive was formulated. According to the rules currently in force, countries falling within the territorial scope of 2006/112 / EC may apply a general rate of value added tax, which must reach a level of at least 15 percent. In addition, a maximum of two reduced tax rates may be set for the cases listed in the legislation, which must be at least 5 percent.

There are significant differences in the tax rates of European Union countries, which ensure the diversity of the EU and the sovereign tax policies of its member states. In our study, we review the practices of EU members based on the EU statistical database. We examine general VAT rates and pay special attention to reduced tax rates which primary purpose is economic recovery.

Keywords: value added tax (VAT), European Union, tax rate, economic recovery

JEL Codes: H22, H71, C54

This study examines the emerging trends and best practices in adapting to 5G. It forecasts the contribution to gross domestic product (GDP) that countries are expected to leverage the new mobile network to their overall benefit. The findings suggest that despite complex political tension and supply chain disruptions impeding the rollout progress of 5G on the global scale, 5G still presents the potential of being a transformative socioeconomic catalyst for transformations that redefine work functions and rewrite the rules of competitive economic advantage. The profound effects range widely, from the positive impacts on human and machine productivity to ultimately elevating the living standards for people worldwide.

Keywords: 5G, telecommunications, technology, supply disruptions, economic contributions, value chain

JEL Codes: L960, L980, O320

Az 5G ígért lehetőségei és gazdasági realitásai

A tanulmány az 5G-hez való alkalmazkodás új trendjeit és legjobb gyakorlatait vizsgálja. Előrejelzi, hogy az országok bruttó hazai termékéhez (GDP) az új mobilhálózat várhatóan milyen mértékben járul hozzá. Az eredmények azt sugallják, hogy az 5G globális szintű bevezetésének előrehaladását akadályozó bonyolult politikai feszültségek és ellátási lánc zavarok ellenére az 5G még mindig magában hordozza annak lehetőségét, hogy olyan hatásos társadalmi-gazdasági katalizátor legyen, amely újrafogalmazza a kompetitív gazdasági előnyöket. A hatások széles skálán mozognak, az emberi és gépi termelékenységre gyakorolt pozitív hatásoktól kezdve az emberek életszínvonalának globálisan érzékelhető emeléséig.

Kulcsszavak: 5G, távközlés, technológia, ellátási zavarok, gazdasági hozzájárulások, értéklánc

JEL-kódok: L960, L980, O320

A pénzügyi folyamatok alakulása több különböző pénzügyi modellel is leírható. A GARCH (Generalized Autoregressive Conditional Heteroscedasticity) modell típusok előnye az előrejelzési technika megléte a kiválasztott időhorizonton belül. Az empirikus elemzésemben azt az optimális GARCH modellt kerestem, amely statisztikai szempontból minél pontosabb előrejelzést nyújt. Az adatok tekintetében lényeges, hogy az osztaléktól megtisztított értékek kerültek a vizsgált adatbázisba. A gazdasági ingadozások vizsgálatánál látható, hogy a nagy gazdasági világválság idején jelentősebb volatilitás figyelhető meg a részvényárfolyamok hozamaiban. Az tényleges OTP és a MOL részvényárfolyamok változásai visszatükrözték az ötnapos empirikus előrejelzést.

Kulcsszavak: előrejelzés, volatilitás, devizaárfolyam, részvénypiac

JEL-kódok: C22, C51, C53

Forecasting Exchange Rate and Stock Market volatility in GARCH models

The evolution of the financial processes can be described with various financial models. The advantage of GARCH (Generalized Autoregressive Conditional Heteroscedasticity) models consist in the forecasting technique for the selected time horizon. In theoretical and empirical analyses, I was searching for the optimal GARCH model, such that a model, which provides the most accurate prediction. Related to the data it is essential, that the values are cleaned of dividends. According to the economic fluctuations, it can be seen that during the Great Depression there was a greater oscillation in the returns of shares. Changes in the real OTP and MOL share prices reflected the empirical five-day forecast.

Keywords: forecasting, volatility, exchange rate, stock market

JEL Codes: JEL Codes: C22, C51, C53

Az alacsony kamatlábak lehetséges hatását a gazdaság szereplőinek vagyontartására Keynes vetette fel. A monetáris politika hatásosságát befolyásoló, a vagyontartás szerkezeti átrendezésére visszavezethető, „likviditási csapda” elnevezéssel illetett jelenséget azóta több szem-szögből vizsgálták. Jelen tanulmány az eurozóna makrogazdasági-pénzügyi folyamatait vizsgálja a 2005. I. és 2021. I. negyedéve közti időszakban. A fókuszban álló kérdés, hogy befolyásolta-e a zéró alsó kamatkorlát (ZLB) a portfóliódöntéseket az euroövezetben, illetve az euroövezeti országok gazdaságaiban a monetáris politika lépéseire egységesen reagáltak-e a gazdaságok szereplői a pénzügyi eszközeik tartására hozott döntéseikben. A kérdések megválaszolásához módszerként klaszteranalízist használtunk. Eredményként arra a következtetésre jutottunk, hogy a vizsgált időszakban az egyes országokban a teljes pénzügyi eszközállományon belül az egyes eszközcsoportok súlya átalakult. Ugyanakkor az euroövezeti országok többségében a szerkezeti átalakulás hasonló mintát követett.

Kulcsszavak: portfoliószerkezet, likviditási csapda, zéró alsó kamatkorlát, eurozóna

JEL-kódok: E4, E5, B22, B26

The low interest rate environment and the structural questions of financial asset portfolios in the eurozone economies in the decade following the global financial crisis

Keynes raised the idea of low interest rates having an impact on the wealth holding of economic actors. The socalled „liquidity trap” phenomenon, influencing the effectiveness of monetary policy, which can be traced back to the reallocation of portfolio structures, has been studied from many aspects ever since. The present study examines the macroeconomic and financial processes of the eurozone in the period between 2005Q1 and 2021Q1. The focus is on the questions whether the zero lower bound (ZLB) affected portfolio decisions in the eurozone economies, moreover, whether economic actors in the eurozone economies reacted on the steps of monetary policy uniformly in their financial asset holding decisions. To answer the above questions we adopted a cluster analysis methodology. As a result, we came to the conclusion that in the period examined the weight of individual asset groups in total asset holdings changed in the various economies of the eurozone. At the same time, the structural reallocation showed a similar pattern in the majority of the euro-zone countries.

Keywords: portfolio structure, liquidity trap, zero lower bound on interest rates, eurozone

JEL Codes: E4, E5, B22, B26