a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Hungarológiai Évkönyv12. évf. (2011.) 1. sz.

Tartalom

  • Komlósi László Imre :
    Your life is the context you create159en [672.22 kB - PDF]EPA-02287-00012-0180

    Az ember élete az általa szőtt kontextusokban fogalmazódik meg

    A tanulmány a kontextus-értelmezés változatainak elemzéséből indul ki, melynek során a szituációk leírásának ontológiájától eljuthatunk a nyelvhasználat pragmatikai kontextusainak ontológiáján keresztül a mentális modellek és mentális terek ontológiájáig, amely végső soron minden értelmezés (interpretáció) alapjául szolgál. Elkerülhetetlen ebben a folyamatban, hogy megkülönböztessük a nyelvi jelentést a diszkurzív jelentéstől, hiszen az utóbbi nem közvetlen módon alakul ki a nyelvi struktúrákból: a beszédhelyzet résztvevői inferenciák és konstruált, valamint kialkudott kontextusok alapján tudják érvényesíteni a társas-jelentéseket.

    Az elemzés összeveti a nyelvi kontextusok rekontextualizálásának eljárását a premissza-halmazok rekontextualizálásával és megállapítja: a két technika komplementer. Míg az első technika a nyelvi kontextusok pragmatikai érvényesülését biztosítja, a második a konceptuális struktúráknak a nyelvi megnyilvánulásokkal történő dinamikus egyeztetéséért felelős. A tanulmány végső konklúziója az, hogy a kontextus-építés és a mentális terek segítségével történő fogalmi integráció célirányos, nem-determinisztikus folyamatok szintéziseként jön létre, amelyben a társas-cselekvések értelme szinergetikus értelmezési folyamatoknak köszönhető. A mi akadémiai környezetünkben hic et nunc megvalósítható társas-értelem-aktusok szinergetikus eredőjében Szépe György professzor elhivatott, célirányos és fáradhatatlan nyelvtudósi tevékenysége lépte-nyomon tetten érhető.

  • Martsa Sándor :
    On the Synchronic Relevance of Back-Formation192en [678.74 kB - PDF]EPA-02287-00012-0210

    Az elvonás szinkrón vonatkozásairól

    Az angol nyelvű szakirodalomban az elvonásnak nevezett szóképzési eljárást többnyire diakrón folyamatnak tekintik, amelynek nincsenek és nem is lehetnek szinkrón vonatkozásai. Az elvonás révén túlnyomó részt igék keletkeznek az eredetileg komplex (vagy annak vélt) főnevekből és melléknevekből az utóképzők(nek gondolt elemek) törlésével. Főleg a nagyszámú újonnan keletkező, etimológiailag nem igazolható elvonások kapcsán (vö. hasonló magyar példákkal: szövegszerkeszt, tömegközlekedik) viszont egyértelműen látható, hogy ezek létrejöttében erős, még pontosan fel nem térképezett analógiás hatás érvényesül, amelyet a szakirodalom az elvonás szinkrón vonatkozásai erősödésének tulajdonít. A vizsgált empirikus adatok is ezt a véleményt támasztják alá.

  • Tóth László :

    Megjegyzések az általános tényközlő jelentés aspektuális tartalmához kontrasztív aspektusban

    Szépe György professzor írásaiban hangsúlyozottan szerepel az a megállapítás, hogy az idegennyelv- szakos tanárnak alaposan ismernie kell anyanyelve nyelvészeti kérdéseit, tisztában kell lennie az általános és alkalmazott nyelvészet számos ágával, és hasznos számára, ha legalább egy másik idegen nyelv elméletében és gyakorlatában is jártas.

    Jelen tanulmány a felsőoktatás szintjén történő nyelvoktatás vetületében kísérli meg érintőlegesen – egy grammatikai jelenség (általános tényközlő jelentés) példáján keresztül – megmutatni, hogy az esetleges (morfológiai és szemantikai) kongruenciák vagy inkongruenciák elméleti síkon milyen megválaszolandó kérdések elé állíthatják a tanárt az oktatás folyamatában, mennyire célszerű egy idegennyelv-szakos tanárnak egy másik idegen nyelv elméleti összefüggéseiben is eligazodnia. Konkrétabban fogalmazva: a tanulmány szerzője rövid elemzését adja a szóban forgó jelentés lényegi tartalmának magyar, olasz és orosz nyelvészeti vonatkozásban a fentebb említett szempontokat is szem előtt tartva.

  • Végvári Valentyina :

    Interkulturális kommunikáció az európai térben

    A szerző a cikkben kifejti, hogy az interkulturális dialógus képes mind egyesíteni, mind szétválasztani az embereket. A párbeszéd különféle színtereken valósul meg: a kultúrák és érdekek színterén, a városok és a régiók színterén, illetve az országok színterén. Az interkulturális dialógus három történeti szintre osztható: a verbális (hagyományos), a nyomtatott és az elektronikus média szintjére. A cikkben a szerző részletesen jellemzi az egyes fejlődési szinteket.

  • Contents345 [514.77 kB - PDF]EPA-02287-00012-0330

12. kötetünket a 80 éves Szépe György köszöntésének ajánljuk

Letöltés egy fájlban [3 MB - PDF]