Faltól falig - a Központi Szabó Ervin Könyvtár - HORGAS JUDIT,
ÁCS IRÉN fotóival    

Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós?
Wenckheim Frigyes gróf, a 19. század végi arisztokrata, nagybirtokos, országgyűlési képviselő és neje, Krisztina kissé megkésve érkezett a Nemzeti Múzeum háta mögött rohamosan formálódó palotanegyedre, így csak a szélén vásárolhattak egy különös, trapéz alakú telket, amelynek legkeskenyebb oldala tekintett a mai Kálvin tér felé. A kedvezőtlen adottságú telekhez szerencsére kellően hatalmas vagyon társult, s az ismert szász palotatervező, Meining Artúr élete egyik legjelentősebb alkotását hozhatta létre: az 1887-ben emelt épület ötszáz fős nagy tánctermével az arisztokrácia csodált találkozóhelyei közé tartozott, még az uralkodó is megfordult itt.
    De akik a ruhát elszaggaták, hogy majd belőle csínos könyv legyen, számon kivül maradtak, ezért a Tanácsköztársaság alatt kisajátítják az épületet, előbb az asztalosok szakegylete, majd proletár múzeum költözik oda, végül véres lázadók, hamis birák és zsarnokok korában a megszálló román hadsereg veszi birtokba.
    Politikai pártok, újságírók és művészek klubjai váltják egymást a neobarokk palotában, míg 1927-ben a Főváros kilenc és fél milliárd koronáért megvásárolja, hogy a Fővárosi Könyvtárnak végre helyet találjon. A Könyvtár 1904-ben alapult, rohamosan fejlődött, a Károly körúton, a Városháza egyik szárnyában már rég nem fért el, az I. világháború miatt meghiúsult a számára tervezett palota építése. A közvélemény két pártra szakadt: egyesek szerint a Wenckheim-palotát csak azért vásárolta meg a Főváros, hogy így segítsen az örökösöknek kimenekíteni a vagyont, s az ügylet mögött óriási korrupció gyanítható, irtózatos hazudság mindenütt!; mások bizakodnak, és örvendezve várják, hogy a napfényes, rokokó díszítésekkel gazdag palotában végre méltó helyet kapjon az addigra már tekintélyes gyűjtemény.
    Az átalakítás hosszú évekig tart, mert a műemlékjelleghez igazodva végzik a szükséges változtatásokat, az egykor zajos nagy táncteremben elhalkul a szó, csak suttogni szabad: ide kerül az olvasóterem. A bőséges lakomákat felvonultató ebédlőben folyóiratok sorakoznak, a kisebbik táncteremben katalógusok állnak, az ezüst szalonban a referenciaterem található. A Budapest Gyűjtemény az arany szalonban kapott helyett, a dohányzóba stílszerűen a Keleti Gyűjteményt rakták. Az 1931-ben megnyílt könyvtárnak csodájára jártak, olvasók ezrei meg ezrei koptatták a lépcsőt, a kandelábereket tartó márványputtók, meg a kariatidákként állított szakállas törpek helybenhagyólag mosolyogtak.
    A könyvtáralapító, a betegeskedő, szigorú, merev Szabó Ervin, aki lázasan rajongott az igazságért és a társadalmi egyenlőségért, magyar, francia és német lapokba írt a munkásmozgalom kérdéseiről, s megpróbált a nyers fajokba tisztább érzeményt s gyümölcsözőbb eszméket oltani, hogy végre egymást szívben átkarolják, s uralkodjék igazság, szeretet, a sors fintoraként néhány hónappal a Tanácsköztársaság előtt halt meg. Szerencsére, nem érhette meg, hogy a harmincas évek közepétől a gyűjteményben mind nagyobb számban tűnnek fel a náci ideológiát kiszolgáló "hittudományi" munkák, és egyre kevesebb kortárs angol vagy francia könyv olvasható. Egyesek felemlegetik Wolff Károly városatya 1921-es javaslatát, hogy a liberális, sőt, bolsevik tartalmú könyveket "a lelkek felszabadítása érdekében" máglyára kell rakni. A máglyából akkor nem lesz semmi, de a könyvek egy részét zárolják, később nemcsak könyveket zárolnak, és máglya is lesz, betűkből és testekből rakott, hatalmas gúlák.
    De hát ledöntsük, amit ezredek ész napvilága mellett dolgozának? A bölcsek és a költők műveit, s mit a tapasztalás arany bányáiból kifejtett az idő? Aranyos-véres tapasztalatok után a második világháborút egy belövéstől eltekintve viszonylag könnyen megússza a könyvtár épülete, 1946-tól felveszi az első igazgató, Szabó Ervin nevét és zavartalanul üzemel egészen 1998-ig. Akkor a Főváros megbízásából nagyszabású renoválásba kezdenek.
    Építsük egy újabb kor Bábelét?és kezdjünk újra tűrni és tanulni. Az egykori Wenckheim-palotához hozzácsatolják a Reviczky utcai oldalon lévő 19. századi  épületet, a Baross utca felől nyolcszintes irodaházat emelnek. Az épület új központja a gyönyörűséges, üvegtetős, átriumos belső udvar és helyet kerítenek egy másik, játszóudvarnak is, amit az újonnan kialakított, mesés Sárkányos Gyerekkönyvtárhoz csatolnak. A számítógépes katalógusrendszerrel működő, európai színvonalú intézményt naponta öt-hatezren látogatják.
    Mondhatjuk, térvén őseink porához: köszönjük élet! áldomásidat, ez jó mulatság, férfi munka volt.