 |
 |
|
"AFFÉLE VILÁGMEGVÁLTÁS" Beszélgetés Kristina Vilimaite-vel (részlet) - Milyen munka folyik a REC-ben? - 1990-ben az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és Magyarország hozta létre. 15 országban van irodánk, a központ Szentendrén működik. A környezeti ügyekben hozott döntések előkészítését segítjük az összes érdekelt bevonásával. Támogatjuk a környezeti kérdésekkel foglalkozó civil szervezeteket, helyi hatóságokat, kormányzati szerveket, egyetemi intézményeket, médiát és vállalkozásokat, hogy elősegítsük a környezeti problémák megoldását és erősítsük a civil társadalom fejlődését a régióban. Sokféle ember dolgozik itt: vannak, akik meghatározott témákon dolgoznak, mások, mint én is, az információ kezelésével foglalkoznak, hogy mindenki hozzájusson a szükséges adatokhoz. A REC fontos alapszabálya, hogy semleges marad, és a közvetítő szerepét tölti be. Ha egy nagyvállalat környezetkárosító tevékenységet folytat, akkor sincs jogunk elfordulni, és megfosztani a lehetőségtől, hogy közösen megbeszéljük a problémákat, megvizsgáljuk az alternatívákat, és megtaláljuk a megoldást. A REC támogatja az új, környezetkímélő technológiák kutatását és fejlesztését is, mert sokszor ezek segíthetnek feloldani a feszült helyzeteket. - Mit gondolsz a környezetvédő mozgalmakról, tüntetésekről? - Egyszer, még Litvániában, részt vettem az atomerőmű elleni tüntetésen. Ma úgy gondolom, a húsz évvel ezelőtti módszereket, amelyek régen valóban nagyon fontosak voltak, fel kell cserélnünk újakra, mert annyi minden megváltozott: ma már törvények garantálják a jogokat, amikért az aktivistáknak korábban küzdeniük kellett. - Vegyünk egy konkrét esetet: a romániai aranybányászattal foglalkozó cég tevékenysége Rosia Montanában ismét veszélyezteti a Tisza vizét. Mit tesz ilyenkor a REC? - Az aranybányászattal külön projektünk foglalkozik. Ennek keretében például internetes fórumot nyitottunk, ahol bárki megírhatja a véleményét. A fórum címe <www.omentin.org>. Felkeresett minket ez a Romániában működő cég is. Mivel rengeteg pénzük van, jut belőle környezetvédelemre is, így felajánlották, hogy mint szakértők, vegyünk részt a munkában. A REC-nek azonban mindenképpen semlegesnek kell maradnia, ezért nem fogadhat el pénzt ilyen kényes helyzetben. Felvettem a kapcsolatot a cég környezeti ügyekért felelős vezetőjével, aki hajlandó szóba állni velünk, figyelembe venni a fórumon megjelenő véleményeket és válaszolni a kérdésekre. - És ez elég? Egyszer már megtörtént a katasztrófa, nem kellene leállniuk? - A helyzet nem ilyen egyszerű. Az egész világon mindenütt ciánnal tisztítják az aranyat. Két módszer van a cián semlegesítésere. Az egyik esetben oxidáló szereket használnak - ez biztonságosabb, de drágább -, a második esetben egy nyitott medencében tárolják a ciánt, amíg lebomlik. Baia Maréban így csinálják, Rosia Montanában pedig a biztonságosabb módszert fogják használni. - A román kormány miért nem tiltja be egy ilyen veszélyes üzem működését? - Szemet hunytak, mert a vállalat jelentős összegű adót fizetett az államnak. - Remélhetjük, hogy Rosia Montanában már betartják az előírásokat? - Ez a bánya még nem kezdett el működni, még nem láttam a technikai terveket, és lehet, hogy nem is kapják meg az engedélyt. - Honnan kapja a REC a működéséhez szükséges pénzt? - A kormányoktól, kormányközi szervektől, nemzetközi szervezetektől, elsősorban pályázatok útján. - A Zengőn napok óta környezetvédők és helyi lakosok tüntetnek a NATO radarállomásának építése ellen. Egyetértesz velük? - Ha a környéken élnék, biztos én is tiltakoznék. Nem szabadna természetvédelmi területen katonai objektumot építeni. Ezenkívül az sem tetszik, hogy nem kérték ki a helyiek véleményét. - A REC mit tenne ebben a helyzetben? - Mivel hangsúlyozottan semleges szervezet, a REC nem konfrontálódna ilyen módon a NATO-val, a hadügyminisztériummal és az építést végző céggel. Ha felkérnének, két módon tudnánk segíteni: helyet biztosítanánk a nyugodt tárgyaláshoz, ahol minden érdekelt részt vehetne a megbeszéléseken, és körültekintő vizsgálat, értékelés után alternatív megoldást javasolnánk. A vizsgálat mindenképpen megkérdőjelezné, hogy természetvédelmi területen ilyen létesítményt hozzanak létre, különösen mivel a szomszédos hegyen egy már korábban felépített katonai bázison minden szükséges infrastruktúrát igénybe tudnának venni. - Gondoltál már arra, hogy a napi politikában képviseld a környezetvédelmet? - Nem. Úgy látom, ha valakiből politikus lesz, többnyire elfelejti, mi is volt az eredeti célja, és a hatalom nem eszköz, hanem cél lesz a szemében. A környezetvédelmet szerintem személyes ügyként kell kezelni, tehát meg kell fontolni, hogy ha aranyékszereket viselek, van-e jogom az aranybányászattal járó környezeti károk ellen felszólalni, vagy az üvegházhatás veszélyeire figyelmeztetni, miközben autót vezetek. Mondok még egy példát: a REC a nemzetközi fenntartható szállításról szóló EU-projektet készített elő. A költségvetés készítésekor kiszámoltuk, hogy a munka ideje alatt szakértőink közel kétszáz repülőutat tesznek majd, ami a legszennyezőbb utazási mód, több mint százszor szennyezőbb az autónál. - A magyar környezetvédelmi hivatalnokokkal kapcsolatban állsz? - Találkoztam már némelyikkel, de nagyon nehéz felvenni a kapcsolatot: múltkor betelefonáltam a minisztériumba, és a telefonközpontos annyira sem beszélt angolul, hogy megértse, kit kell kapcsolnia. A minisztérium honlapjának sincs angol nyelvű oldala. - Litvániában jobb a helyzet? - Az orosz befolyás alól felszabadulva a litvánoknak nagyon fontos volt, hogy minden lényeges információ legalább két nyelven megjelenjen: litvánul és angolul. Előírás például, hogy minden minisztériumnak legyen angol nyelvű honlapja is. - Ennek ellenére úgy tervezed, Magyarországon éled le az életed? - Igen. Rövidebb ideig laktam már Nyugat-Európában is, de ott nem éreztem, hogy kötődni tudnék az emberekhez. Magyarországon boldog lehetek. Érdekes, hogy ezen minden magyar meglepődik... HORGAS JUDIT |