 |
 |
|
Dobai Lili DERŰS-MONO-DIA-LÓGOK (részlet) előirat: megérinti az ég a földet nyújtózik fölfelé a föld; leheletnyi távolságuk fényévekre nő Védőbeszéd mert nem véd meg senki sem és semmi a saját daimónion cselszövéseitől figyelmezzetek hangomra athéni férfiak és a hangra mely megszólal belül vagy nem figyelmeztet hallgat rezzenetlenül meghalni nem félek hisz nem rossz a halál rosszabb annál élni méltatlanul a létre kárhozott sorsot tölteni ércnél maradóbb mit szét nem tör a változó idő átmenni nem más mint semmi mint álmot látni vagy feledkezni mindenekről magamat nem csak titeket szánlak itt maradók mi lesz veletek ha rádöbbentek mit tettetek mi lesz ha nem csíp benneteket bögöly módján Szókratész hogy ne legyetek restek a jóra mi lesz veletek ha nem lesz semmi csak üresen kong a város a piactér [plázák telnek meg talmi jelekkel ábrákkal semmirevaló tétlen figurákkal] ha senki sincs aki bölcsességre inti az okosokat és mindentudókat én halni indulok ti élni hogy melyikünk sorsa jobb nem tudja senki csak egyedül az aki alkotott teremtett s végtelen mérhetetlenül Phaidrosz és Szókratész sétál a városfalon kívül a közeli ligetben saru nélkül mezítláb 'nem is kellemetlen ez különösen az évnek ebben a szakában' pihenőhelyet keresnek szépet terebélyes platán alatt szűzbokor tövében virágzó illatában a magas fűben kabócák kórusa dalol étlen-szomjan egészen addig énekelnek míg egyszer csak lehullnak szótlanul Phaidrosz csábította ki a zöldbe Szókratészt a városlakót akit nem hat meg a fák sokasága se patak csörgedezése se madárdal se hűsítő szellő szép szóra vár inkább beszédre Phaidrosz ígéretére ki teljesíti is ha nem is legott de végre kiérve elő is veszi köpenye alól az írást Lüsziasz beszédét olvassa fennen szavalva Szókratész figyeli hallgatja nézi csodálja bár belelát a szavak redői közt rejtőző bujkáló cselszövés ráncaiba redőibe hallja a csalást de szólni nem szól róla sőt mintha dicsérné majd hirtelen egy lendülettel megfordítja a szót s láthatóvá teszi mondja mi igaz mi hamis mi való mi ál mi szép mi csúnya mi bölcs mi balga így szól Erószhoz a palinódia |