 |
 |
|
Farkas Attila Márton - Mund Katalin AZ EGÉSZSÉG ÉS A TISZTASÁG MINT ÚJ VALLÁSI CÉL Ettől a tisztaság-kultusztól elválaszthatatlan a másik nagy bálvány, az Egészség kultusza. Egyre szélesebb körben terjed az esti/reggeli kocogás, számtalan fitnesszcentrum, sportklub nyílik, ahol egyszerű emberek is "jó formába" hozhatják testüket. Reformszakácskönyvek tömege jelent meg, s a táplálkozás egyfajta tudománnyá vált, melynek új fogalmait, szakkifejezéseit az átlag háziasszonynak is el kell sajátítania (pl. a koleszterinszint, vagy a száj ph-értéke). Az egészségkultusz azonban nem csupán a test fiziológiai karbantartására, illetve a táplálkozási szokások módosítására irányul, mindezek mellett a társadalmi és kulturális szokások megváltozását is magával hozta. Gondoljunk pl. a - főként az USA-ban tapasztalható - már-már hisztérikus színezetet öltő dohányzás elleni kampányra, vagy a rolleren és görkorcsolyán közlekedő (főként nyugat-európai) üzletemberekre és nyugdíjasokra. És habár ez a kultusz már vagy jó száz-százhúsz éve megszületett, az utóbbi évtizedekben egyre fokozódó, már-már az abszurditás határait súroló erősödését láthatjuk. A társadalom legfelsőbb szféráit is áthatja, és meghatározó tényezővé vált a politikában is, ahol a betegségek vállalása radikális változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A hatvanas években a test kóros működése még a legféltettebb titkok közé tartozott. Ma már köztudott például, hogy J. F. Kennedy háborús eredetű gerincsérüléséről a szűkebb családján kívül senki nem tudott, pedig az elnök olykor mozdulni sem tudott a fájdalomtól. Ronald Reagen vastagbélproblémájáról viszont már teljes részletességgel tájékoztatott a média. Az utóbbi időkben pedig az állami vezetők egészségi állapota közérdekű információvá vált. Itt nem pusztán arról van szó, hogy az állam polgárainak joguk van tudni, az általuk megválasztott személy képes-e ellátni a feladatát. Mivel az állam vezetői az állam képviselői, betegségük is szimbolikus jelentőségű. Nem elsősorban a kórkép fontos az állampolgárnak, hanem hogy országa szimbóluma egészséges legyen, erős, mert akkor azt a benyomást kelti, hogy az ország is virágozni fog. Ilyenformán egy politikai vezető a hajdani szakrális király szerepében tűnik fel, akinek betegsége az ország sorvadásával párhuzamos, akárcsak a Grál-legendában. Így például Antall József betegsége szinte összeforrt az MDF sorvadásával. |