Muzsika 2005. október, 48. évfolyam, 10. szám, 33. oldal
Hollós Máté:
Művek bontakozóban
Babits Antal: Gólem, avagy a bálványok tündöklése és bukása
 

- Babits Antalt elsősorban hangszeres zenészként ismerik, most mégis zeneszerzőként kérdezhetem, s mindjárt operája kapcsán.

- Valóban, a klarinét egész családjának játékosa vagyok. Harmadik éve működik az általam létrehívott Új Dimenzió Műhely, amelyben többek között Klenyán Csaba és ifj. Kurtág György is rendszeresen szerepet vállal. Különféle összeállításokban játszunk, a leggyakoribb a kvartett, s többségében saját darabokat adunk elő. 2002 óta, megalapítván a Fővárosi Mozgó-Művek Társulatát, táncosokat is bevontam az előadásainkba, például tavaly ifj. Kurtággal és Ladányi Andreával a Nemzeti Táncszínházban MMS kortárs "tánc-zene" című darabunkat vittük közönség elé. Ezek után határoztam el régi tervem megvalósítását, a Gólem-történet sajátos kortárs adaptációját. Október 20?án az Őszi Fesztivál a Merlin Színházban ad alkalmat ennek bemutatására. A mű alcíme: a bálványok tündöklése és bukása, műfaji meghatározása pedig kortárs kamaraopera a tánc és a zene nyelvén.

- Miért hangsúlyozod, hogy kortárs?

- Úgy gondolom, az érdeklődőnek támpontot adhat ez a jelző abban a tekintetben, hogy ne musicalt, ne operettet, ne szvitet vagy oratóriumot várjon, hanem az opera nyelvén történő kortárs kifejezésmódot.

- A közönség által ismert kamaraoperákétól miben tér el a te szerkesztés- és kifejezésmódod?

- A kamaránál is kamarább megvalósítás elé tekintünk. Két énekes lép fel: Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora - hiszen közös liturgikus nyelvből építkezik a darab - és Dénes Zsuzsánna operaénekes, aki a profán szférát képviseli. Három zenész és egy mini gyerekkórus lép még föl, de mivel ez az apparátus nem tud kellően kompakt hangzást biztosítani, előre fölveszünk egy zenei alapot, amely helyenként nagyzenekari hatást is biztosít.

- Gyakorlati szempontból feleltél, holott én szellemire kérdeztem.

Mint a címből, témaválasztásból is kitetszik, kizárólag zsidó zenei hagyományokat kívánok felhasználni. A liturgikus muzsikától a népzenei feldolgozásig, sőt egy tétel erejéig - kortárs módon - a klezmerig terjed a paletta, s a zárótételben a hóra-tánc ad keretet a darabnak.

- Mint az improvizatív zene képviselőjét kérdezlek: szerepet kap a Gólemben a rögtönzés is?

- Bizonyos mértékig, az aleatória értelmében igen. Az improvizáció körül ma sokféle félreértés és előítélet tapasztalható. Művészetfilozófiailag azt gondolom, hogy zenében és színházban egyaránt akkor van létjogosultsága a rögtönzésnek, ha van közös nyelv, közös idea. Korunk nem kedvez ennek a célkitűzésnek. A mai szerző művészi eszközei túlzottan individuálisak, ezért nem találják meg sokan az egyetemes, közös hangot, zenei eszményt. Ez az oka, hogy manapság sokszor hihetetlen szakadék tátong a közönség és a kortárs darabok között, hiszen gyakran dermedt és magukban álló, maguknak való művek születnek, egyetemes eszmék és valós emberi típusok ábrázolása nélkül. A Gólemben viszont a zsidó zene archetípusai jelenthetik a közös ideát.

- Mit várjon hát a közönség: a zsidó zene relikviáiból építkező, nemesen szórakoztató estét, vagy egy, a publikumnak zeneileg feladatot adó élményt, amelyben kitapinthatók ugyan az említett alapok, de inkább avantgárdnak nevezhető?

- Mindkettőt, s még egy harmadikat is: egyéni hangvételű és látásmódú Gólem-történetet, amely nemcsak az agyagból gyúrt robotember zsidó misztikából ismert históriáját állítja színpadra, hanem szélesebb történelmi távlatba ágyazva az ókortól napjainkig fogalmazza meg a bálványimádás történetét a zene és tánc nyelvén. Ez szerzőgárdánk célja, amelyben én a darab megírását, a rendezést és a kontrabasszus-klarinét szólamát vállalom.

- Zenédre vissza is hat mindaz, amit alkotótársaid hozzáadnak a produkcióhoz, vagy partitúrád megdönthetetlen alap, amelyre "csupán" építenek?

- Inkább az utóbbi. A kész zenei alaphoz alakítjuk ki a végleges ének- és hangszeres szólamokat, ehhez készül a koreográfia, s az animációs vetített látvány is, amely dinamikailag és ritmusban másodpercre pontosan igazodik hozzá. Az animációt nem az újszerűség indokolja, hanem ezzel pótoljuk az igencsak költséges díszletet. Az így megvalósítandó totális színházunkban a Gólem-történet csak kiindulópont, a mai cyber-világ célkitűzései között arra kívánjuk irányítani a figyelmet, hogy helytelen olyasmit bálványozni, ami véges és mulandó.

- Többféle éneklésmód várható az elmondottakból.

A kántoréneklés a 16. századi legenda misztikus szövegeihez tartozik. A férfi és női táncos párhuzamaként foglalkoztatjuk a két énekest. A darab alapja egy, a zsidó folklórból merítő, de önálló műzenei alkotás.