Pénzes László
A stabilitás ára

A Monetáris Tanács keddi ülésén - idén ötödször - az irányadó alapkamat emelésérol döntött, így annak értéke 8 százalékra emelkedett. Szakértok szerint a kamatemelés menetrend szerint, ugyanakkor a többek által várt mértéknél enyhébben következett be.

Az elmúlt négy hétben a hazai fizetoeszköz könyvelhette el a legjelentosebb, közel 6 százalékos erosödést a régióban, maga mögé utasítva a lengyel zlotyit és a szlovák koronát is. Az eros forintot még az október 23-ai zavargások is csak kis mértékben ingatták meg. Egy enyhe keddi gyengülést követoen még aznap a korábbi szint közelébe erosödött a nemzeti valutánk. A konvergenciaprogram részeként bevezetett áfaemelés, az energiahordozó- és a közszolgáltatási árak növekedésének hatásai azonban a vártnál korábban, már szeptemberben jelentkeztek az inflációs mutatókban. Több szakérto ennek hatására 6,4 százalékos inflációra számít az év végéig. A jegybanki kamatemelés elsodleges célja az infláció „kordában tartása”, illetve középtávú csökkentése, a stabilan eros forintárfolyam pedig az infláció leszorítását segíti elo.

Fotó: S. L.

Trippon Mariann, a CIB Bank Zrt. vezeto elemzoje kérdésünkre elmondta: a forint erosödésének ténye nem, annak mértéke azonban meglepte a szakmai köröket. A folyamatban egyaránt fontos szerepe van a belso és a külso faktoroknak. Belso katalizáló eroként a konvergenciaprogram elfogadása, a reformok melletti elkötelezettség és a parlamenti bizalmi szavazás pozitív eredménye említheto. A külso faktorokhoz az elmúlt hetek befektetoi optimizmusa a feltörekvo piacok iránt, a globális recessziós hangulat csillapodása, és nem utolsó sorban az USA gazdasági lassulásában rejlo kockázatok megszunése tartozik. Trippon Mariann osztja azt a véleményt, miszerint az utcai harcoknak nem lesznek hosszan tartó pénzpiaci kihatásai, amennyiben Magyarországon nem következik be kormányválság.
A vezeto elemzo szerint a Monetáris Tanács keddi döntése nem volt váratlan a magas inflációs mutatók ellenére sem, inkább annak mértékérol folytak elozetes viták. A jegybank célja, hogy 2008-ra az infláció 3 százalékra csökkenjen, s addig nyilvánvalóan élni fognak a kiigazítás adta lehetoségekkel. Az átlagember számára a jegybanki kamatemelés közvetlen pozitív hatását a kereskedelmi bankokba is begyuruzo magasabb megtakarítási kamatláb jelenti. Negatív hatása a forintalapú hiteleket terhelo kamatok emelkedése. Ennek érdemi hatása viszont csekély, mivel a lakossági hitelek többsége svájci frank és euróalapú.
A makrogazdaságra vetítve a kamatemelés pozitív hozadéka az inflációcsökkenés és árstabilitás elérése. Negatív hatása a költségvetés kamatkiadásainak a növekedése. A Pénzügyminisztérium (PM) honlapján közzétett, 2006-os évre vonatkozó államháztartási mérleg szerint a tervezett kamatkiadások összesen 822 milliárd forintot tettek ki. Ám a PM október közepén készült prognózisa szerint ez az összeg év végéig eléri a 950 milliárd forintot. Jóllehet ebben az évben további kamatemelés várható, szakértok sora valószínusíti 2007-ben az irányadó kamat csökkenését.