Hajdú Sándor
Egészpályás feltámadás?
Gyurcsány nem akar gyámság alatt élni

Mindenki nyugodt, sima kongresszust várt, amely egyelore mellozi a személyi kérdéseket. A miniszterelnök ezért némi meglepetést okozott, amikor határozottan jelezte: februárban át akarja venni a párt irányítását is. A tagság helyett a szavazókhoz kell igazítani a pártot, jelentette ki Gyurcsány, amit az egybegyultek egy része örömmel, míg a másik fele riadtan vett tudomásul.

Fotó: Németh Tamás

Eros, magabiztos kormányfoként jelent meg múlt szombaton az MSZP rendkívüli kongresszusán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az elozetes várakozásokkal ellentétben a személyi kérdésekrol is szót ejtett: beszédében a leghatározottabban leszögezte: februárban hivatalosan is át akarja venni a párt vezetését. A miniszterelnök pár hónapja már feltárta ugyan szándékát, ám azóta nyilvánosságra került a balatonoszödi beszéd, a megszorító csomag részletei hihetetlen népszeruség-vesztést hoztak a pártnak az önkormányzati választásokon, és maga Gyurcsány is bizalmi válságon ment keresztül pártjában, még ha a parlamenti szavazáson újra maga mögé tudta is állítani a koalíciós eroket. Az MSZP-ben azóta némiképp felerosödtek azok a hangok, amelyek arroganciáját, politikai stílusát és a kormányzati kommunikáció csodjét róják fel a miniszterelnöknek. A pártelnöki poszt megcélzását belso ellenzéke kártyás hasonlattal élve úgy összegzi, hogy „Fletó” tizenkilencre húzott lapot. A kongresszuson egyértelmuvé tette: februárban a küldöttek nemcsak a párt vezérérol döntenek majd, hanem a kormányprogram és az ország sorsáról is.
A hatalomkoncentráció miatt aggódók számára annyit közölt megnyugtatásul, hogy: „nem azért fogadom el a pártelnöki jelölést, mert a fejembe szállt a dicsoség, hanem azért, mert a kormány és feje nem helyezheto gyámság alá”. Nagy kérdés, hogy mit szól mindehhez a Lengyel László szerint kompromisszumkeresésben verhetetlen Kiss Péter, vagy a másik két „nagy öreg”, Szekeres Imre és Lendvai Ildikó, akik az MSZP baloldali néppárttá formálásáért indítottak belso vitát. „Ha nincs meg a bizalom a reformokban, a programban, akkor nem kell megválasztani az azokat képviselo személyeket. Akkor viszont új elképzelésekkel és nem csak személyekkel kell eloállni, a kongresszus meg majd eldönti, melyik verziót választja - provokálta a megjelenteket a miniszterelnök. Bátorsága nem meglepo, talán azokból a találkozókból ered, amit az elmúlt hetekben tartott a hat régió megyéinek, illetve pártmunkásainak. A lendületet egyelore senki nem meri megakasztani, és az utcai zavargások is Gyurcsány pozícióját látszanak erosíteni. „Az MSZP erejét nem a harmincezer párttag adja, hanem a több millió támogató, így ehhez kell igazítani a párt struktúráját - mondta a miniszterelnök, majd még egyet csavart a szorításon: „az MSZP-t nem a tagságához, hanem a szavazóihoz kell alakítani.”
„A küldöttek elott világossá vált, februárban csak egy út lesz járható, méghozzá a Fletóé - fogalmazott lapunknak az egyik elnökségi tag, majd hozzátette: „nem ment el az esze senkinek, hogy most nekimenjen, hosszú még a reformok ideje, majd kopik ez a keménység addig.” A párt kemény magjából sokan nem értenek egyet a kormányzati retorikával, szerintük többet kellene tudni a reformokról és a hatásuk idejérol, mert a tagok csak a Fidesz „maszlagait” hallják. Ez egyfajta elégedetlenséget szül a pártban, aminek egyelore nincs számottevo ereje - mondja forrásunk.
2009 nyarára érezni fogja a választó a reformok pozitív hatását - állította a miniszterelnök egy belso fórumon. „Ezért a nagy versenyfutás, és ezért vágott bele a Fletó már a nyáron a reformokba. Orbán pedig ezt a folyamatot akarja ügydönto népszavazásokkal lelassítani, és ezért áztatja el az országot kül- és belföldön egyaránt” - mondja a szocialisták egyik vezetoje. Tény, hogy jelenleg senki sem mer nyíltan szembeszállni Gyurcsánnyal, pláne azután, hogy a kongresszuson azt kérte, aki jelöltetni akarja magát a pártelnöki posztra, jelentse be azonnal a párt fórumain. Rosszmájú kritikusai ezt így fordítják magyarra: februárig bárkit le lehet darálni.