Major Nóra
Koldusopera
Hangjegyek és bankjegyek

"Az utolsó szocialista nagyvállalat" - ragadta meg Bozóki András kulturális miniszter a csőd szélén álló Magyar Állami Operaház "lényegi vonását". A támadások kereszttüzébe került főigazgató, Hegyi Árpád Jutocsa és legfőbb kritikusa, Keveházi Gábor balettigazgató hetek óta vív szócsatát egymás szakmai és egyéb alkalmatlanságáról a sajtó nyilvánossága előtt.

A folyamatosan bővülő költségvetési támogatás ellenére az Operaház az elmúlt néhány évben mintegy 1,5 milliárd forintos adósságot és 700 millió forintnyi kifizetetlen számlát halmozott fel. Míg a jegyeladások évi 1,3-1,4 milliárd forintot hoznak a konyhára, az előadások folyamatosan veszteséget termelnek. Ennek dacára ma is több mint 1000 ember dolgozik főállásban az Operában, részmunkaidőben pedig további 900.
A botrány kezdetén Keveházi Gábor balettigazgató nyílt levelet intézett Hegyi Árpád Jutocsához, mert a főigazgató az "ő tudta nélkül", anyagi okokra hivatkozva törölt a következő évadból 65-70 előadást. A balettigazgató tollragadásának célja kettős: állítsák vissza az Operaház évi több mint 6 milliárdos költségvetési támogatását, és távolítsák el az "emberileg, szakmailag, erkölcsileg" vezetésre alkalmatlan Hegyit.

A főigazgató válaszul megüzente: "most kell igazán kapitánynak lenni", és hangsúlyozta, hogy a "lázadókkal szemben" következetesen kiáll a dalszínház "modernizációjáért".
Keveházi Gábor lapunknak nyilatkozva "handabandának", "tíz éve tartó ígérgetésnek" titulálta a vezetés reformprogramját. Majd hozzátette: amivel most Hegyiék előrukkoltak, az nem más, mint az általa tavaly novemberben benyújtott százoldalas modernizációs program filézett változata. Véleménye szerint a megoldás első lépését - a közel tizenhat éve halogatott - "művészeti törvény" megalkotása jelentené.
Bozóki András nemrég szobájában fogadta a békétlenkedőket. Keveházi idegesen és idő előtt távozott, Bozóki pedig mentette a menthetőt: a minisztérium ezek után sem kíván beleszólni a vezetés szakmai részébe, de mindenképpen "a modernizáció pártján áll". Ám ne gondolja senki, hogy "az Operaház pénznyelő automataként tud működni a jövőben is". Bozóki szerint most sokan egyéni sérelmeiket helyezik előtérbe, és válságról beszélnek, mert az az érdekük, hogy megbuktassák a jelenlegi vezetést. Bár a miniszter szerint a főigazgató csak a kinevezése után szembesült az áldatlan gazdasági helyzettel, Keveházi Gábor a Heteknek elmondta, hogy Hegyi tavaly olyan szakmai pályázattal nyerte el a vezetést, amelyről már a kezdetekkor látni lehetett, hogy a vállalt költségvetésből (250 millió forint) kivitelezhetetlen. "Ilyenkor egy normális európai országban a vezető önként veszi a kalapját" - tette hozzá.
A balettigazgató szerint a gazdasági tanácsadónak felkért Megyeri László (lásd bővebben keretes írásunkat), sem ért a színházhoz, és csak olyan emberek kezére bízná az "igazi magyar imázsközpont" vezetését, mint amilyen annak idején Nádasdi Kálmán vagy gróf Bánffy Miklós volt.
Lapzártánkkor Hegyi még a helyén maradt, Keveházi pedig - saját bevallása szerint - épp a kirúgását várta.