Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Brigitta
Kisiskolások étkezése

A hét-tíz éves korosztály esetében a napi ötszöri étkezésnek elsőrendű jelentősége van - olvasható a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „Táplálkozás és tudomány” című kiadványában, amelynek májusi száma a kisiskolások táplálkozásáról, a helyes szokások kialakításáról szól. Különösen fontos, hogy a reggeli ne maradjon ki, s ha lehet, legyen bőséges, ugyanis a délelőtti iskolai órákhoz szükséges energiát a kisdiákoknak ebből kell fedezniük. A reggeli biztosítása egyértelműen a szülők felelőssége. Ugyanilyen fontos a vacsora is, ami lehet hideg vagy meleg. Délben mindig meleg ételt kapjanak a gyerekek. A tízórai és az uzsonna lehet valamilyen gyümölcs, tejtermék, péksütemény vagy szendvics. 

A valóságban a gyerekek háromnegyed része nem étkezik napi ötszöri alkalommal. A felmérések azt mutatják, hogy gyakran elmarad a reggelijük, és nagy részük nem fogyaszt naponta tejterméket, gyümölcsöt, zöldséget sem, „üres kalóriákat” - nassolnivalókat, üdítőket - viszont annál többet. A helytelen táplálkozásnak a későbbi egészségi állapotra nézve rendkívül kedvezőtlen következményei lehetnek, többek között korai csontritkulás, elhízás, „szerzett” cukorbetegség formájában. 
„1995-ben és 1997-ben vizsgálatokat végeztünk hatodikosok és nyolcadikosok körében - mondta el lapunknak dr. Zajkás Gábor, az OÉTI igazgatóhelyettese -, melyeknek során a gyerekek három napon keresztül feljegyezték: mikor mit és menynyit ettek. A tíz legrosszabbul táplálkozó gyerek között fele-fele arányban voltak a szegény és a gazdag csemeték. Akadt, aki naponta csak egyszer evett, méghozzá ugyanazt: kocsonyát. Másoknak tele volt ugyan írva a papírjuk, de csupa üres kalóriával: cukros italokkal, édességekkel, sóban és zsiradékban gazdag rágcsálnivalókkal… Ezeknek a gyerekeknek ugyanúgy fehérjehiányos volt a táplálkozásuk, mint szegényebb társaiknak.” 
A gyerekeket rengeteg olyan külső hatás éri, amely a táplálkozásukat alapvetően befolyásolja, ilyen az iskolai étkezés, az otthoni szokások, a reklámok, a divat. A szülők ezek közül leginkább az otthoni szokásokat tudják befolyásolni. Ebben az életkorban már sok berögzült szokás él a gyerekekben, azonban örvendetes tény, hogy a szülőknek még mindig nem késő megváltoztatni, illetve a helyes útra terelni azokat. Először is azzal - ami sajnos a legkevésbé jellemző -, hogy maguk is pozitív példát mutatnak. Emellett a hét-tíz éves gyerekeknek sok minden elmagyarázható, és a gyerekek érdeklődőek is. Míg az óvodásnál a tejet a kedvenc poharába öntve lehetett elfogadtatni, addig az iskolásnak már el lehet mondani, hogy a rendszeres tejfogyasztással erősek lesznek a csontjai. Másik hatékony technika: bevonni a gyereket az ételkészítésbe, tálalásba. Ebben a korban még készségesen segítenek, amit érdemes kihasználni. A konyhában átélt sikerélmények pozitívan befolyásolhatják táplálkozásukat, azaz szívesebben elfogyasztják a zöldséges vagy egyéb, számukra ismeretlen ételeket.
A gyerekek könnyen megtanulják az egyes élelmiszercsoportok szerepét a táplálkozásban. A különféle édességek (csokoládé, nyalóka, sütemények stb.) fogyasztása ne legyen tiltott, de ne is legyen mindennapos, és főleg ne az ajándékozás vagy a jutalmazás tárgya. Azonkívül minél előbb rögzüljön bennük: az édességeket a főétkezések után fogyasszák. A mértékletességet gyermekkorban kell megtanulni. S ha már sikerült elfogadtatni a gyerekekkel, hogy az édességeket ne étkezések előtt vagy helyett fogyasszák, akkor ezt el kell mondani a nagyszülőknek is, mert - mint tudjuk - a nagyszülők szeretnek a gyerekek kedvében járni, kényeztetni őket, és egy egy-két hetes szünidei nyaralás alatt minden addigi szülői tanítás kárba mehet. Fontos tehát, hogy ne csak a szülő, hanem a szélesebb körben vett család is azonos állásponton állva a lehető legkövetkezetesebb legyen.