Kovács Klára
Mutyilia végnapjai

A sűrűbe markolt a miniszterelnök, amikor a napokban meghirdette a fekete-, és a szürkegazdaság kifehérítésének programját. „Ez nem »mutyiország«, hanem polgári Magyarország” - jelentette ki Gyurcsány Ferenc - majd hozzátette, „a feketegazdaság felszámolása nagyon hosszú, évekig tartó folyamat lesz”. A kifehérítés szándéka bátor dolognak tetszik, főképpen olyan országban, ahol az adóelkerülés egyfajta túlélési technikává „nemesedett”, és tagadhatatlanul, kéz kezet mos alapon meglehetősen olajozottan működik. Már a nyárra razziákat, munkaügyi ellenőrzési akciósorozatot ígért a kormányfő, melyekbe társszervekként bevonják az APEH-ot, a rendőrséget, illetve a határőrséget is. S a rajtavesztett feketén foglalkoztató vállalkozó börtönbe is kerülhet, ugyanis egy jogszabály-módosítás révén a foglalkoztatással való visszaélés, azaz adóelkerülés bűncselekménynek számít és nyolc évig terjedően büntethető lesz. A vállalkozók ugyanakkor aggályosnak tartják, hogy a szigorú intézkedések mellett nem hallani az adó és járulékok csökkentésének szándékáról. 

Rejtőzködő feketemunkások Fotó: Somorjai L.

A fekete lyuk különleges képződmény. Nemcsak azért, mert hatalmas tömegvonzó képessége miatt mindent magába szippant, ami a közelébe ér, legyen az bolygó vagy csillag, hanem azért is, mert - ahogy a csillagászok sejteni vélik - ez a hatalmas, láthatatlan erő mozgatja, forgatja maga körül a galaxisokat, a benne levő csillagrendszerek milliárdjaival együtt. Kis túlzással fogalmazva, így van ez a kevésbé fejlett gazdaságok belső rendszerével is: sok esetben feketén, láthatatlanul történnek a dolgok. A feketegazdaság könynyen magába szippantja azokat, akik a környezetébe kerülnek, mondhatnánk, akiknek megélni, dolgozni másként nem áll módjában. Beleugranak a sűrejébe, aztán lesz, ahogy lesz. A mozgatóerőről pedig csak annyit, a legjobb indulatú becslések szerint is a GDP 15-20 százalékát, azaz mintegy 3-4 ezer milliárd forintot ez a „szektor” termel meg. 

Szürkemunkások

Tulajdonképpen mintegy 500-600 ezer honfitársunk nem létezik. Nem szerepelnek sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek, sem a diákok, sem a nyugdíjasok, vagy gyesen lévők táborához. Nem léteznek - papíron legalább is. Ők azok, akik teljesen feketén dolgoznak, nem fizetnek semmiféle adót, sem járulékokat, nincs biztosítva a nyugdíjuk, az egészségügyi ellátásuk. Évente közel ezermilliárd forinttal terhelik mégis az államkasszát, mivel ennyi pénzt nem fizetnek be az egészség- és társadalombiztosítási rendszerekbe, noha ők is igénybe veszik ezek szolgáltatásait. A „szürkék” abban különböznek tőlük, hogy csekély összegre, általában minimálbérre be vannak ugyan jelentve, és fizetnek némi adót és járulékot, ám a valós jövedelmüknek csupán egy része után, a valóságosnál lényegesen kevesebbet. Becslések szerint 300 ezer fő számítható e körbe. Becslések szerint a fekete- vagy a szürkegazdaságban részt vevő alkalmazottak száma akár az egymilliót is eléri, és az őket foglalkoztató cégek a gazdaság szinte valamennyi ágát érintik, legyenek kis vagy nagy, hazai vagy külföldi tulajdonú, vagy éppenséggel állami vállalat. A társadalomban kialakult egy hallgatólagosság: az alkalmazottak szó nélkül belemennek ebbe az „össznépi játékba”. Ki merne ugyanis a jogaira hivatkozni akkor, amikor emiatt egy állás lehetősége forogna kockán? „Te hallgatsz, én fizetek.”
A munkavállalókat azonban számos hátrány éri a fekete- vagy a szürkefoglalkoztatásuk okán. Mindjárt kiderül mi is a helyzet, ha orvoshoz, netalán kórházba vagy táppénzre kell mennie a dolgozónak. A részben vagy egészében be nem fizetett tb-járulék miatt egyáltalán nem kap táppénzt, vagy szürkefoglalkoztatás esetén rendkívül alacsony összeget, ami egy hosszabb betegség esetén önmagában is nehéz helyzetet okozhat, nem is beszélve az időközben esetlegesen elveszített állásról. Még súlyosabb helyzetbe sodródhat a dolgozó, ha a szolgálati ideje végén nyugállományba kíván vonulni, és az évek során elmismásolt, illetve minimálbér után lerótt járulék miatt olyan alacsony nyugdíj áll össze, hogy abból megélni az életművészet kategóriájába tartozik. Nem elszigetelt esetekről van szó, hanem egymillió honfitársunk jelenéről és jövőjéről, legyenek bébiszitterek, orvosok, újságírók, vagyonvédők, kertészek, szaktanácsadók, sportolók, bolti eladók, kőművesek, ácsok vagy éppen mérnökök, hogy csak néhány kiragadott példát említsünk. Ma már az sem számít ritkaságnak, hogy a bankok például hitelügyintézőiket vállalkozóként alkalmazzák.
Pataky Péter, az MSZOSZ alelnöke tud olyan esetről, amikor egy 65 éves férfi nyugdíjba vonulásakor tudta meg, hogy hihetetlenül alacsony a járandósága a korábban félig feketén végzett munkáinak köszönhetően. Szerencséjére talált munkát és nyolc órában dolgozik, hogy javítson valamit a nyugdíján, de ha egészségügyi problémák merülnének fel, bizony szörnyű helyzetbe kerülne. 

Jósnő a személyzetis 

Hazánkban kevesen vitatják a munkavállalók nagyfokú kiszolgáltatottságát, s ez nem javult az elmúlt években sem. Pataky szerint a dolgozók kiszolgáltatottsága azoknál a munkaköröknél a legnagyobb, ahol a munka nem követel meg túlzottan nagy szakértelmet, itt ugyanis könnyű „lecserélni” az embereket. Ez igaz a szerződéssel dolgozókra is a próbaidő alatt. Különbséget kell azonban tenni a kisebb és a nagy cégek szokásai között. A kis és elsősorban hazai cégeknél főként a féllegális foglalkoztatás, a zsebbe fizetés a jellemző. A nagyobb cégekre, illetve a multikra csak részben jellemző a féllegális foglalkoztatás. Elsősorban a kereskedelmi cégeknél, áruházláncoknál tapasztalható, hogy nagyon könnyen megválnak a munkatársaiktól, könnyen lecserélik a dolgozóikat. Gyakran nem számolják el a túlórákat, és ha szóvá merné tenni valaki, másnap már nem is lenne fontos bemennie dolgozni. De azok a multik, ahol termelő tevékenység folyik, ritkán tapasztalunk hasonló szabálytalanságokat - mondta az alelnök.
A kiszolgáltatottság persze nem itt kezdődik. Pataky Péter elmondása szerint már a felvételi interjún számos szabálytalanságot követnek el a cégek. Sok esetben olyan adatokra is igényt tartanak, amelyek nem tartoznak a kompetenciájuk közé, amelyek adatvédelmi szempontból is aggályosak. Semmi közük nincsen például a dolgozó családi állapotával, a házastárs jövedelmével kapcsolatos információkhoz. A gyermekekkel kapcsolatosan is a felvétel után lenne illendő érdeklődni, azt is csak a családi kedvezmények igénybevétele miatt. A helyzet sajnos azonban az, hogy tapinthatóan hátránynak számít ma a munkafelvételnél, ha gyermeket nevelő szülő szeretne elhelyezkedni, függetlenül attól, hogy szakmailag alkalmas lenne-e az állás betöltésére. 
Pataky problémásnak tartja még a felvételik során kötelező tesztek kérdéseit, a grafológusok alkalmazását, sőt a jelentkező horoszkópjának elemzését is. Szélsőséges esetekkel is találkoztunk már - mondta az alelnök. A Penny Market egy üzletében például jósnőt alkalmaztak. A vezető átadta az alkalmazottak adatait a hölgynek, hogy mondja meg, ki a lopós közülük. Az általa megjelölt személyeket aztán elbocsátották. Szerencsére a hír eljutott a kereskedelmi szakszervezethez, jogviták után végül is visszahelyezték a jogtalanul elbocsátott dolgozókat, az üzletvezetőt pedig eltanácsolták. 

Becsületes bűnözők

Ugye, minden éremnek két oldala van. Ily módon a kiszolgáltatottság nem csak a munkavállalókat, hanem a munkaadókat is érinti - csak éppen másként. A vállalkozások működését szabályzó adózási rendszer oly mértékben fojtogató, hogy sokan, főként a kisebb cégek, folyamatosan a csőd szélén táncolnak. Mint mondják, ha mindent az előírások szerint fizetnének és könyvelnének, nem is érné meg felkelni az ágyból. A tevékenység gyakran nem termeli ki a fennmaradáshoz és a becsületességhez szükséges összeget. Előbbre jutásról pedig nem is beszélve. Az össznépi mutyizás eredőjét, gyökerét ebben látják. Éppen ezért nehezen érthető, hogy a kifehérítés, a börtönbüntetés emlegetése mellett hol maradnak az adócsökkentés lépései.