Kósáné Kovács Magda, a Parlament Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának
MSZP-s elnöke az egyházi autonómiát veszélyeztető törekvésnek tartja - és az
„állami nyomulás” újabb jeleként értékeli - azt a kormányzati szándékot,
amely a vallásalapításra vonatkozó törvény módosítását tervezi. Az elnökasszony
szerint aggasztó, hogy a kormány formai kritériumok alapján nyúlna bele az egyházak
életébe, amikor minimum 100 éves múlthoz illetve 10 ezer fős létszámhoz kötné a
vallásalapításhoz való jogot, holott ez a jog nem másból, mint a szabad vallásgyakorlás
és a lelkiismereti szabadság érvényesítésének alkotmányos elvéből származik. A
politikus azért is érthetetlennek tartja, hogy a deviancia jelenségeire a lelkiismereti
és vallásszabadságról szóló törvény módosításával akar válaszolni a kormány,
mert a már bejegyzett egyházakat nem érintené a változtatás. Emellett az Európa Tanács
sem a szankcionálást, hanem a felvilágosítást jelölte meg követendő útnak a problémák
kezelésére.
Ifjabb Hegedűs Loránd, ugyanezen bizottság MIÉP-es képviselője viszont nemcsak a
lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását tarja szükségesnek,
hanem szerinte százezer hívőben kellene megszabni az új egyházak alapításának létszámhatárát,
így véve elejét „a destruktív, élet-, család- és államellenes szekták, köztük
a Hit Gyülekezete és a scientológia egyház terjeszkedésének".
A Magyar Hírlap információi szerint az egyházalapítást módosító törvény már
nemzetbiztonsági kritériumoknak is alávetné az új vallási közzösségek bejegyzését.
Schanda Balázs, a törvény kodifikációjával megbízott alkotmányjogász a lapnak úgy
nyilatkozott, hogy mivel a vallásgyakorlás fogalma jogilag még nincsen definiálva, ezért
a nemkívánatos tevékenységet folytató csoportok is különleges védelmet nyújtó
jogi helyzetre tehetnek szert. A lap úgy tudja, hogy a törvénymódosítás tervezete
szerint a védett jogi státusz megtagadható lenne azoktól a vallási közösségektől
is, akik az ország nemzetbiztonsági érdekeire veszélyt jelentenek. (MTI-Hetek)