Mitől értékes az arany? Erre a kérdésre egyre nehezebb válaszolni. "A nap verejtéke" — mondták az inkák. Jó lenne, ha beérhetnénk ezzel. Egy másik világlátás képviselői később hosszú ideig azt mondták, egy-egy ország aranytartalékai meghatározzák a gazdasági potenciált. A virtualizálódó pénzpiacon ez egyre kevésbé van így. A virtuálissá váló pénz felmutatta, hogy az arany maga is virtuális. Értéke nem immanens, hanem "máshonnan" származik. De hiszen ez eddig is nyilvánvaló kellett volna hogy legyen. Az arany azért értékes, mert képesek vagyunk értékesnek látni.

A nyelv, amelyet megörököltünk, tudja, hogy az arany értékes. Amikor azt mondjuk, Aranycsapat, aranyifjú, valamit megmozgatunk. És valahogy mindig fontos dolgok kerülnek elő. A világtörténelem végigkísérhető csupán abból a szempontból, hogy mikor ki birtokolta az aranyat, hogyan került hozzá, hogyan épült be kultúrájába. Az, amit ma tudománynak nevezünk, szintén sokszor keresztezi az arany útját — elég az aranycsinálók "véletlen" felfedezéseire vagy Arkhimédész törvényére gondolni. Arany János és Arany László művei felől sokáig olvasták a magyar irodalom történetét, s ez az olvasat ma sem érdektelen. A Korunkn lapszáma ezúttal tehát egy szóról szól, és — Paul Ricoeur tanulmánya által erősítve — arról, hogy ez a szó hogyan fordítható le a mai kultúránkra.

B.I.J.

Harmadik folyam XI/2. 2000. február

 

BALÁZS IMRE JÓZSEF • Aranyválasztáshoz gálickő

ALMÁSI MIKLÓS • Az arany

MÁRTON LÁSZLÓ • Midász aranya

LÁNG ZSOLT • Isten aranya

BERSZÁN ISTVÁN • Zöld arany

KOVÁCS ANDRÁS FERENC • Aranyos vitézi órák; Óarany óda (versek)

SZŐCS ISTVÁN • Arangyos lélek

KESZEG VILMOS • Valutázók és alkimisták

KELEMEN ATTILA • Az arany genealógiájához

JÓKAI ANNA • Arany-arany-arany

POMOGÁTS BÉLA • Ezüst

GÁL ATTILA • Üdvözülés, színekben (vers)

Aranyásók (A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum és a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola diákjainak írásai)

POSZLER GYÖRGY • A Tizedik Múzsa?

TÁJOLÓ

FARAGÓ KORNÉLIA • Emlékvilágtér — emlékvilágidő

TOLL

LUKÁCS JÁNOS • Verespatak meséje valóra válik

SZŐCS ANDREA ENIKŐ • Fekete arany

MŰHELY/ATELIER

KÖLLŐ KATALIN • Akárki, nem akárhol

F-AKTÁK

PAUL RICOEUR • A fordítás paradigmája (Virginás Andrea fordítása)

VILÁGABLAK

RÍZ ÁDÁM • Az 1990 óta született autonómiakoncepciók öszehasonlítása (II.)

MŰ ÉS VILÁGA

SZAJBÉLY MIHÁLY • A délibábok hőse

ÚJ IMRE ATTILA • A Koszorú megszűnésének okai és körülményei

KÖZELKÉP

TÖVISSI JÓZSEF • Aranymosás

NEMÉNYI JÓZSEF NÁNDOR • Új törvény, új dilemmák és régi bürokrácia

TÉKA

TÜKRÖN ÁLTAL — DEMETER SZILÁRD • "Ölök, tehát vagyok" (Rüdiger Safranski: A gonosz, avagy a szabadság drámája)

JOÓ PÉTER • Történelem az ötvösmesterek nézőpontjából (Kenneth Blakemore: The Book of Gold)

VALLASEK JÚLIA • Történetek az arany világából (Timothy Green: The New Worldof Gold)

EGYED EMESE • A szerencsés vállalkozás (Benkő József: Transsilvanias specialis I—II. Erdély népe és földje)

LUFFY KATI • "...az irodalmak történetét időről időre tanácsos átgondolni" (A debreceni Csokonai Universitas Könyvtár könyvsorozat)

BARABÁS KÁLMÁN • Előfutárok a horizonton (Dobos István: Alaktanés értelmezéstörténet)

TÓTH ZSOMBOR • Thomas Watson: A Bűnbánat

TALLÓ

DIÓSZEGI ISTVÁN • A magyarok és az arany

KÉP

ZSAKÓ ZOLTÁN

Számunk szerzői