1944

1944. augusztus 29.

- Közép-Szlovákiában németellenes felkelés tör ki; kezdetét veszi az ún. szlovák nemzeti felkelés. A német csapatok Jozef Tiso szlovák köztársasági elnök előző napi kérelme alapján megkezdik Szlovákia katonai megszállását.

- A londoni csehszlovák kormányküldöttség és a kommunista emigráció kép viselőinek tanácskozása Moszkvában. Megegyeznek abban, hogy a szovjet hadsereg által birtokba veendő csehszlovák területeken nemzeti bizottságok veszik kezükbe a hatalmat, amelyek demokratikus népképviseleti szervek lesznek; német és magyar vidéken azonban nem szabad engedélyezni ilyen szervezetek létrejöttét. František Hála, a londoni küldöttség vezetője szerint a nemzeti bizottságok rendszere nagy veszélyforrást jelentene, ha "ez a széles körű demokrácia a németekre és a magyarokra is vonatkozna". A kommunista párt képviseletében jelenlévő Klement Gottwald, Václav Kopecký és Jan Šverma is egyetértenek az ismertetett elképzelésekkel. Mindhárman kijelentik, hogy "az természetes, hogy szláv államot építünk, amelyben demokratikus jogaik csakis a cseheknek, szlovákoknak és ukránoknak lesznek, a németeknek és magyaroknak nem".

1944. augusztus 30.

- A londoni csehszlovák emigráns kormány a csehszlovák hadsereg részének nyilvánítja a szlovák nemzeti felkelésben résztvevő katonai és partizánalakulatokat, ezzel megalakul az I. csehszlovák hadsereg. A kormány ugyanilyen értelmű utasítást küld Ján Golian tábornoknak, a felkelés egyik katonai vezetőjének.

1944. szeptember 1.

- Az SZNT (SZNT; Slovenská národná rada) alakuló ülése Besztercebányán. Plénuma paritásos alapon oszlik meg a baloldali (Szlovákia Kommunista Pártja [SZLKP], Szociáldemokrata Párt) és a polgári szárny között. Az SZNT a szlovák nemzeti felkelés idején mint a hazai ellenállás és az államhatalom legfelsőbb szerve működik. Legfőbb politikai szerve az Elnökség, végrehajtó szerve a Meg bízottak Testülete (Zbor povereníkov). Az SZNT az alakuló ülésen elfogadott Deklaráció szerint mint a szlovák nemzet egyedüli jogos képviselője egész Szlovákia területén átveszi a törvényhozó és végrehajtó hatalmat, melyet mindaddig gyakorolni fog, amíg "a szlovák nemzet demokratikus úton meg nem választja törvényes képviselőit".

- Megalakul az SZNT Elnöksége, melynek tagjai: Daniel Ertl (Szoc.-dem. Párt), Gustáv Husák (SZLKP), Vavro Šrobár (Agrárpárt) és Ján Ursíny (Agrárpárt).

- Megalakul a Megbízottak Testülete, tagjai az egyes megbízotti hivatalok (tkp. minisztériumok) élén álló megbízottak (tkp. miniszterek). Belügyi megbízott: Gustáv Husák (SZLKP) és Ivan Štefánik (Agrárpárt); pénzügyi megbízott: Viliam Paulíny (demokrata) és Karol Markovič (SZLKP); gazdaságügyi megbízott: Ján Púll (SZLKP) és Ján Ursíny (Agrárpárt); oktatás- és népművelésügyi megbízott: Alexander Bahu rinský (Szoc.-dem. Párt) és Jozef Lettrich (Agrárpárt); közlekedés- és közmunkaügyi megbízott: Štefan Višňovský (SZLKP) és Jozef Styk (Agrárpárt); igazságügyi megbízott: Jozef Šoltész (Szoc.-dem. Párt) és Ivan Pietor (Szlovák Nemzeti Párt); egészségügyi megbízott: Daniel Petelen (SZLKP) és Ilja Paulíny-Tóth (demokrata); szociálisügyi megbízott: František Kubač (SZLKP) és Fedor Thurzo (Szlovák Nemzeti Párt).

- Az SZNT kiadja 1/1944. sz. rendeletét, amely szerint Szlovákiában ő gyakorolja a törvényhozó, kormányzati és végrehajtó hatalmat. Valamennyi korábbi tör vény, rendelet és intézkedés hatályban marad, amennyiben nem áll ellentétben "a republikánus-köztársasági szellemmel".

- Az SZNT ugyanezen a napon adja ki 4/1944. sz rendeletét "a politikai pártok és szervezetek feloszlatásáról", mellyel elrendeli többek között a Hlinka Szlovák Néppártja (Hlinkova Slovenská ľudová strana), a Német Párt (Deutsche Partei), a Magyar Párt és a Hlinka Gárda (Hlinkova garda) feloszlatását. Vagyonukat elkobozza az állam javára.

1944. szeptember 4.

- Edvard Beneš Londonban aláírja a németek és a magyarok csehszlovák állampolgárságának elvesztését kimondó dekrétumot, amelyet azonban brit kívánságra egyelőre nem hoznak nyilvánosságra.

1944. szeptember 5.

- A fegyveres felkelés miatt lemond a Vojtech Tuka vezette szlovák kormány, és megalakul Štefan Tiso szélsőségesen németbarát kormánya. A miniszterelnök ma gá nak tartja meg a külügyi és igazságügyi tárcát is; belügyminiszter: Alexander (Šaňo) Mach; nemzetvédelmi miniszter: Štefan Haššík. Az új kormány a német egységek oldalán a felkelés elfojtására beveti a szlovák hadsereg hozzá hű alakulataiból szervezett Domobranát és a Hlinka Gárda Készenléti Osztagait (Po ho tovostné oddiely Hlinkovej gardy, POHG).

- Új tagokkal bővül az SZNT: tagjainak száma a kezdeti 13-ról 41-re (majd ok tóber végéig 50-re) nő. Újjáalakul az SZNT Elnöksége és a Megbízottak Testülete is. Az Elnökség összetétele: Karol Šmidke (SZLKP) és Vavro Šrobár (Agrárpárt) elnö kök; Daniel Ertl (Szoc.-dem. Párt), Gustáv Husák (SZLKP), Jozef Lettrich (Agrárpárt), Ján Ursíny (Agrárpárt), Ladislav Novomeský (SZLKP) és Jozef Styk (Agrárpárt) elnökségi tagok. A Megbízottak Testületének tagjai többek között: Gustáv Husák (SZLKP) belügyi megbízott, Mikuláš Ferjenčík tábornok nemzetvédelmi megbízott, Viliam Paulíny (demokrata) pénzügyi megbízott, Jozef Lettrich (Agrárpárt) oktatásügyi megbízott, Jozef Šoltész (Szoc.-dem. Párt) igazságügyi megbízott.

1944. szeptember 6.

- Az SZNT kiadja 5/1944. sz. rendeletét "az oktatás államosításáról Szlovákiában". A jogszabály államosítja Szlovákia összes oktatási intézményét.

- Az SZNT kiadja 6/1944. sz. rendeletét "a német és magyar nemzetiségi kisebbség oktatásügyének és istentiszteleti nyelvének rendezéséről". Ennek 1. §-a megszüntet Szlovákiában minden német és magyar tanítási nyelvű iskolát, kivéve azokat a népiskolákat, amelyeket még 1938. október 6-ig létesítettek. 2. §-a meg tiltja, hogy az államilag elismert egyházak német és magyar nyelven tartsák istentiszteleteiket mindazokon a helyeken, ahol azokat 1938. október 6-a után vezették be.

1944. szeptember 8.

- A londoni csehszlovák kormány utasítást küld Rudolf Viest tábornoknak, a felkelés katonai vezetőjének Szlovákiába: "Magyarország összeomlása vagy kapitulációja esetén meg kell szállni az elszakított szlovák területeket!"

1944. szeptember 17.

- Szlovákia Kommunista Pártja (SZLKP) és a Szociáldemokrata Párt közös kongresszust tart Besztercebányán, amelyen bejelentik a két párt "egyesülését". Az SZLKP új vezetősége: Karol Šmidke elnök, Gustáv Husák és Ján Čech alelnökök.

- Megjelenik Besztercebányán a polgári antifasiszta pártok egyesülésével szerveződő Demokrata Párt (Demokratická strana) Čas című napilapjának első száma.

1944. szeptember 18.

- Heliodor Pika tábornok Moszkvából arra utasítja a Szlovákiában harcoló 1. csehszlovák hadsereget, hogy az a Vörös Hadsereg és a vele szövetségben harcoló csehszlovák hadtest megérkezéséig ne lépjen fel támadólag Magyarország ellen.

1944. szeptember 22.

- Szlovákia Kommunista Pártja központi sajtóorgánumában, a Pravdában megjelent írás szerint "a magyarok és a németek nagybirtokait haladéktalanul és kárpótlás nélkül ki kell sajátítani".

1944. szeptember 24.

- A londoni csehszlovák kormány tájékoztatja a Szlovák Nemzeti Tanácsot Szlovákiának a felszabadított Csehszlovák Köztársaságon belüli államjogi helyzetével kapcsolatos állásfoglalásáról. E szerint Szlovákia felszabadított területein a müncheni döntés előtti csehszlovák törvények és Edvard Benešnek az emigrációban kiadott elnöki dekrétumai lesznek érvényben. A kormány tájékoztatása szerint tárgyalás alatt van többek között a nemzeti bizottságokról, a háborús bűnösök és az árulók megbüntetéséről, valamint az állampolgárságról szóló dekrétum, amely alapján a németek és magyarok - azok kivételével, akik harcoltak a köztársaságért - elveszítik csehszlovák állampolgárságukat.

1944. szeptember 27.

- A Szlovák Nemzeti Tanács Belügyi Megbízotti Hivatala ideiglenes irányelveket ad ki a helyi és járási nemzeti bizottságok létrehozásával kapcsolatban. Az irányelvek 6. pontja leszögezi, hogy a nemzeti bizottságoknak németek és magyarok nem lehetnek tagjai.

1944. október 1.

Megjelenik a Rozsnyón a Rozsnyói Híradó című független politikai hetilap utolsó száma. Felelős szerkesztője és kiadója Segler György.

1944. október 6.

- A szovjet hadsereg és a csehszlovák hadtest egységei a Duklai-hágó térségében átlépik a lengyel-(cseh)szlovák határt.

- A Za svobodné Československo, a Szovjetunióban harcoló csehszlovák hadtest lapja különkiadásának "Itthon vagyunk" című vezércikke a következőket írja: "Itthon vagyunk bajtársak, de a harc nem szűnt meg. Sőt most kezdődik a köztársaság megtisztítása a németektől, a magyaroktól és az árulóktól."

1944. október 13.

- Marek Čulen, az SZNT parasztkérdéssel foglalkozó, kommunista párti tagja a földművesek garamnémetfalvai összejövetelén körvonalazza a szlovák parasztság jobb életének alapfeltételeit. Ezek között az adóterhek csökkentésén, a gabona felvásárlási árának szabályozásán, a szövetkezetek létrehozásán kívül szerepel többek között a magyarok és németek földjének elkobzása is: "A németek, a magyarok és áruló segítőtársaik minden földjét kártérítés nélkül azonnal ki kell sajátítani és ellenszolgáltatás nélkül szlovák földműveseknek adni."

1944. október 15.

- Az üzemi szakszervezeti bizottságok kongresszusa Zólyombrézón a Szlovák Nemzeti Tanácshoz címzett határozatában követeli a "magyar és német tőke" vagyonának államosítását: "Nem vetjük el a tulajdonjog kérdését, szükségesnek tartjuk azonban, hogy államosítsák a német és a magyar tőke vállalatait és vagyonát, valamint az állam összes külföldi és hazai ellenségének vagyonát."

1944. október 17.

- Besztercebányán a Megbízottak Testületének ülésén Jozef Lettrich felveti, hogy fel kell készülni a Magyarországhoz csatolt területek megszállására, melyre bármikor sor kerülhet. Vavro Šrobár ezzel kapcsolatban kifejti, hogy a háború után Csehszlovákiának nemcsak az első bécsi döntés értelmében Magyarországnak ítélt területeit kell visszakapnia, hanem újabb területeket is birtokba kell vennie a legyőzött Magyarország rovására: "A Mátra lenne a leginkább természetes határ."

1944. október 27.

- A német csapatok elfoglalják Besztercebányát. Rudolf Viest tábornok az október 27-ről 28-ra virradó éjszaka elrendeli a partizánháborúra való áttérést.

1944. október 28.

- Megérkezik a kárpátaljai Husztra a londoni emigráns csehszlovák kormány küldöttsége, hogy az 1938 előtti törvények alapján újjászervezze a csehszlovák polgári közigazgatást.

1944 októberében

- A Demokrata Párt nyilvánosságra hozza programnyilatkozatát, amelyben számol ugyan egy magyar-szlovák lakosságcserével, ugyanakkor kilátásba helyezi bizonyos kisebbségi jogok megadását a lakosságcsere után az országban maradó magyaroknak.

1944. november 1.

- Önként beszünteti megjelenését a Magyar Párt politikai napilapja, a pozsonyi Magyar Hírlap (főszerkesztője Somos Elemér, "lapvezér" és kiadó Esterházy János). A megszűnést hivatalosan papírhiánnyal indokolják, valójában viszont azért kerül rá sor, mert sem a párt, sem a lap nem kíván a magyarországi nyilas hatalom és nemzetiszocialista eszmék népszerűsítőjévé válni.

1944. november 13.

- A szovjet IV. Ukrán Hadsereg vezérkarának parancsa szerint a Kárpátalján élő 18 és 50 év közötti magyar és német nemzetiségű férfilakosságnak három napon belül jelentkeznie kell a legközelebbi szovjet katonai parancsnokságon. Ezzel párhuzamosan a hadvezetés 0036. számú határozata elrendeli, hogy az így be gyűjtött németeket és magyarokat le kell tartóztatni, és NKVD-konvojok kíséretében fogoly táborokba kell szállítani.

1944. november 19.

- Munkácson a megszálló szovjet hadsereg védőszárnyai alatt megalakul Kárpátontúli Ukrajna Kommunista Pártja, amely határozatot fogad el "Kárpátontúli Ukrajna újraegyesítéséről Szovjet Ukrajnával". Egyúttal elrendeli az ún. népbizottságok kongresszusának összehívását.

1944. november 22.

- Megjelenik Komáromban a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara Kisalföldi Gazda című hivatalos közlönyének az utolsó száma (felelős szerkesztő Taróczi Herbert).

1944. november 23.

- A londoni csehszlovák emigráns kormány memorandummal fordul a szövetséges nagyhatalmakhoz, melyben felkéri őket, hogy hivatalosan is járuljanak hozzá a német és magyar lakosság háború utáni kitelepítéséhez. A memorandum szerint csehszlovák kormány fenntartja a jogát arra, hogy a köztársaság iránt ellenségesen megnyilvánuló magyarokkal szemben azonos módon járjon el, mint azt a németekkel kapcsolatban meg fogja tenni. A magyarkérdés "megoldásának" esetleg még az a sajátossága is meglesz, hogy ebben a vonatkozásban a lakosságcserét is alkalmazni lehet. A memorandum nem zárja ki, hogy a németek és magyarok döntő többségének eltávolítása után visszamarad még a köztársaság területén egy bizonyos számú német és magyar népesség, ezekre és utódaikra azonban a kötelező asszimiláció vár, mivel ezentúl már senkinek sem lesz joga arra, hogy a bíróságokon, ill. a hivatalos érintkezésben a német vagy a magyar nyelvet használhassa, s német vagy magyar iskolákat igényeljen a gyermekei számára.

1944. november 24.

- A IV. Ukrán Hadsereg egységei Csap térségében a Bodrogköz területére lépnek.

1944. november 26.

- A bodrogközi Királyhelmecen a szovjet csapatok megérkezése után ún. Magyar Nemzeti Járási Tanács alakul, amely eleinte a járás magyar megyeközpontjával, Sátoraljaújhellyel tartja a kapcsolatot. (Bár az SZNT a magyar vidékek falvait és városait megfosztja a nemzeti bizottságok alakításának jogától, a front átvonulása utáni zavaros közjogi helyzetben az 1938 őszétől Magyarországhoz tartozó magyar lakta területen is számos helyen spontánul létrejönnek helyi, illetve járási nemzeti bizottságok [tanácsok]).

- Munkácson ülésezik Kárpátontúli Ukrajna népbizottságainak első kongresszusa, amely kiáltványt fogad el a Szovjet-Ukrajnával való "újraegyesülésről", megválasztja a Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsát, s határozatot hoz a nagybirtokok és az egyházi földek felosztásáról.

- Megjelenik Léván a Bars-Hont című közművelődési, társadalmi és politikai heti lap utolsó száma (szerkesztő Kerék János).

1944. november vége-december

- Kelet-Szlovákiának a szovjet csapatok által birtokba vett területein lezajlanak az első választások a nemzeti bizottságokba. A magyarokat és németeket megfoszt ják választójoguktól.

1944. december 1.

- A szovjet hadsereg nyomában érkező NKVD-egységek a Bodrogközben és az Ung-vidék magyarlakta falvaiban szintén háromnapos munkára (ún. málenkij robotra) rendelik a férfilakosságot, és megkezdik összegyűjtésüket. A kijelölt gyűjtőhelye ken megjelenő férfiakat fegyveres kísérettel a szambori lágerbe viszik, majd különböző szovjet munkatáborokba hurcolják őket. 1944. december 23-ig a térség 57 szlovákiai községéből 2444 magyar férfit deportálnak ily módon a Szovjetunióba, ahol egyharmaduk elpusztul. (Az életben maradottak túlnyomó része 1949-ig hazatér szülőföldjére.)

1944. december 2.

- Megjelenik Rozsnyón a Sajó Vidék című független politikai, társadalmi, gazda sági és irodalmi hetilap utolsó száma. Fő- és felelős szerkesztője, valamint kiadója Potocsny József.

1944. december 3.

- Megjelenik Rimaszombatban a Gömör című független politikai és társadalmi hetilap utolsó száma. Felelős szerkesztője és kiadója Rábely Károly, főszerkesztője Márkus László.

1944. december 4.

- Edvard Beneš Londonban kiadja 18/1944. sz. alkotmánydekrétumát "a nemzeti bizottságokról és az Ideiglenes Nemzetgyűlésről", melynek 1. fejezetében elrendeli, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak az ellenségtől felszabadítandó területein nemzeti bizottságok alakuljanak helyi, járási és tartományi szinten. Ezek, mint államigazgatási szervek, a kormánynak lesznek alárendelve. A dekrétum 2. fejezete szerint a nemzeti bizottságokból választások alapján alakul majd meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés mint ideiglenes törvényhozó testület. A 4. fejezet kimondja, hogy azokban a községekben és járásokban, ahol a lakosság többsége "államilag megbízhatatlan", vagyis német és magyar, komisszárokat, ill. közigazgatási bizottságot kell kinevezni, amely munkájába az "államilag megbízható", vagyis szláv lakosság köréből munkatársakat vonhat be.

1944. december 5.

- Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsa memorandumban szólítja fel a csehszlovák kormány kárpátaljai képviselőjét a terület elhagyására. Egyúttal rendeletet ad ki az állami vagyonról, kimondva a volt csehszlovák és magyar vagyon elkobzását.

1944. december 16.

- A nyilasok letartóztatják a Budapesten tartózkodó Esterházy János grófot, a szlovákiai Magyar Párt elnökét. Csak Ján Spišiak budapesti szlovák követ interveniálásának hatására, valamint azzal a feltétellel engedik szabadon, hogy Pozsonyba visszatérve lemond pártelnöki tisztéről.

1944. december 19.

- A szovjet hadsereg elfoglalja Tornalját.

1944. december 20.

- A szovjet II. Ukrán Hadsereg egységei elfoglalják Lévát.

1944. december 21.

- A szovjet II. Ukrán Hadsereg egységei elfoglalják Rimaszombatot.

1944. december 26.

- A visszavonuló német hadsereg felrobbantja a Párkány és Esztergom közötti Mária Valéria hidat.

1944. december 30.

- A Magyar Hírlap után önként beszünteti megjelenését a Magyar Párt hivatalos lapja, a pozsonyi Magyar Néplap című politikai hetilap is (főszerkesztő Stelczer Lajos, "lapvezér" és kiadó Esterházy János).

- Hubert Ripka államminiszter kifejti a szovjet kormány képviselője előtt a londoni csehszlovák kormány azon óhaját, hogy a Magyarországgal kötendő fegyverszüneti egyezménybe foglalják bele a magyar-szlovák lakosságcsere, valamint a magyarok kitelepítésének elvét.

- A szovjet hadsereg bevonul Fülekre.

1945

1945. január 13.

- A Magyar Párt vezetőségi ülést tart Pozsonyban, amelyen elfogadják Esterházy János pártelnök lemondását, ugyanakkor a párt élére kompromisszumos meg oldásként egy öttagú Direktóriumot neveznek ki. A Direktórium tagjai: Brogyányi Kál mán, Duka-Zólyomi Norbert, Garzuly Ferenc (a párt gazdasági osztályának vezetője), Pécsi Jenő, Stelczer Lajos (a párt igazgatója).

1945. január 14.

- A szovjet II. Ukrán Hadsereg és az I. román hadsereg elfoglalja Losoncot.

1945. január 15.

- Moszkvában rögzítik a Magyarországgal kötendő fegyverszüneti megállapodás feltételeit. A szövetséges nagyhatalmak képviselői mellett a megbeszélésen Csehszlovákia és Jugoszlávia képviselői is megjelennek, és kifejtik véleményüket az egyezménytervezettel kapcsolatban. Zdeněk Fierlinger, a londoni csehszlovák kormány moszkvai követe megpróbálja elérni, hogy a nagyhatalmak egyezzenek bele a szlovákiai magyarok háború utáni kitelepítésébe, és ezt foglalják bele a fegyverszüneti egyezménybe. V. M. Molotov támogatásáról biztosítja a csehszlovák köve telést, az USA (W. A. Harriman) és Nagy-Britannia képviselője (J. Balfour) szerint azonban a kitelepítés kérdése meghaladja a fegyverszüneti egyezmény kereteit, ezért a majdani békekonferencián kell vele foglalkozni.

1945. január 17.

- Kassán megjelenik a Felvidéki Újság című politikai napilap utolsó száma. Felelős szerkesztője Forgách Géza, felelős kiadója Rainer Brúnó.

1945. január 19.

- A szovjet hadsereg elfoglalja Kassát.

1945. január 20.

- A magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány nevében Gyöngyösi János külügyminiszter, a szövetséges nagyhatalmak nevében K. J. Vorosilov marsall aláírják Moszkvában a magyar fegyverszüneti egyezményt. Ennek 2. pontja szerint Magyarország kötelezi magát, hogy visszavonja fegyveres testületeit és hivatalnokait Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia általa megszállt területeiről az ország 1937. december 31-én érvényes határai mögé. Úgyszintén hatályon kívül helyez minden törvényhozási és közigazgatási intézkedést, amely a csehszlovák, román és jugoszláv területek Magyarországhoz való csatolására vagy bekebelezésére vonatkozik. Az egyez mény 12. pontja szerint Magyarország megtéríti a háború során a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott károkat. A 300 millió amerikai dollár kártérítésből 200 millió a Szovjetuniót, 100 millió pedig Csehszlovákiát és Jugoszláviát illeti meg.

1945. január 21.

- Megjelenik Léván az ideiglenes városi tanács és a Vörös Hadsereg város parancsnoksága Pohronie - Garamvölgye című kétnyelvű hetilapjának első száma. Felelős szerkesztője Wittenberg József, felelős kiadója Böjtös Sándor. (A szovjet hadsereg elvonulása után a polgári hatóságok azonnal betiltják, utolsó száma április 20-án jelenik meg.)

1945. január 23.

- A szovjet hadsereg elfoglalja Rozsnyót.

1945. február 1.

- Kassán felújítja tevékenységét a Szlovák Nemzeti Tanács mint legfelsőbb szlovák nemzeti szerv.

1945. február 3.

- Pozsonyban a Magyar Párt központi vezetőségének ülésén közfelkiáltással egyhangúlag újra Esterházy Jánost választják meg a párt elnökévé.

1945. február 4.

- A Kassán székelő SZNT manifesztummal fordul a kelet-szlovákiai városok és falvak szlovák lakosságához, melyben kijelöli a népi demokratikus hatalom fő irány elveit és politikai törekvéseit. A magyarokhoz való viszonyát a következőképpen fogalmazza meg: "A magyarosítás és a feudális fasiszta rendszer képviselőinek, akiket a pesti kormány 1938 után küldött Szlovákia megszállt területeire, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek. Az itteni magyar polgárok helyzete attól függ majd, miként viszonyulnak a szlovák nemzethez, az új Csehszlovákiához, demokratikus és szláv orientánciójához. A demokratikusan gondolkodó magyarok kötelessége, hogy kivessék maguk közül a fasiszta, szlovákellenes és hungarista elemeket." Körvonalazza a reszlovakizáció lehetőségét: "Az elmagyarosodott szlovák származású polgárok számára lehetővé tesszük, hogy bekapcsolódhassanak a szlovák nemzet életébe." A szociális reformokat is német- és magyarellenes intézkedésekkel kívánja biztosítani: "Gazdasági életünkből gyökerestül kiirtjuk a németek, magyarok és szlovák áruló segítőtársaik és minden szlovákellenes elem befolyását."

1945. február 5.

- Az SZNT irányelveket ad ki a Lónyabányai Járási Nemzeti Bizottság tevékenységéhez. Ennek 8. pontja elrendeli, hogy a nemzeti bizottság a magyar többségű községekbe szlovák teljhatalmú megbízottat nevezzen ki, aki a helyi "demokratikus gondolkodású magyarokból" tanácsadó testületet hoz majd létre.

- A Losonc város közigazgatási testülete számára kiadott hasonló tartalmú irányelvek 7. pontja szintén elrendeli, hogy a közigazgatási testület vegye fel a kapcsolatot a demokratikus gondolkodású magyarokkal. A 8. pont szerint a magyar lakosság számára meg kell nyitni a népiskolákat, amelyekben azonban a Ma gyar országról érkezett tanítók nem taníthatnak. A többi magyar tanító közül azok tanít hatnak, akik "nem ellenségei a szlovák nemzetnek, a Csehszlovák Köztársaságnak, és demokratikus gondolkodásúak".

1945. február 16.

- Edvard Beneš londoni rádiónyilatkozatában - a háború befejezése utáni legsürgősebb teendőkről beszélve - kijelenti: "Minden tartományt, ahol német vagy magyar lakosság lakik, kezdettől fogva, a háborús és a német, valamint a magyar kisebbségi kérdés rendezéséig, kormánybiztosok és kormánymegbízottak fognak kormányozni. Ezeket természetesen megfelelő katonai erő fogja támogatni. Ha akár milyen ellenállás ütné fel a fejét, kegyetlenül le fogjuk törni, és eszerint fogunk a jövőben is eljárni, elő kell készíteni németjeink és magyarjaink ügyének végér vényes megoldását, mert az új köztársaság csehszlovák nemzeti állam lesz."

1945. február 21.

- Újjáalakul az SZNT Elnöksége. Tagjai: az SZLKP részéről Gustáv Husák, La dislav Novomeský és Jozef Šoltész; a Demokrata Párt részéről Jozef Styk, Vavro Šrobár és Ján Ursíny. Az Elnökség kinevezi az új Megbízottak Testületét, amelynek tagjai többek között Gustáv Husák belügyi megbízott, Ján Ursíny földművelés- és föld reformügyi megbízott, Mikuláš Ferjenčík (pártonkívüli) nemzetvédelmi megbízott.

1945. február 22.

- Meghal Rozsnyón a csehszlovák hatóságok által őrizetbe vett, majd szabad lábra helyezett, azonban letartóztatása alatt testileg és lelkileg meggyötört Bubnics Mihály rozsnyói római katolikus püspök.

1945. február 26. [27. ?]

- A csehszlovák hatóságok kiutasítják az országból Madarász István kassai római katolikus püspököt. Kényszerlakhelye a magyarországi Hejce.

1945. február 27.

- Az SZNT Elnöksége kiadja 4/1945. sz. rendeletét "a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról". A rendelet 1. §-a a földreform céljaira azonnali hatállyal és térítés nélkül előírja azon személyek mezőgazdasági birtokának elkobzását, akik: német nemzetiségűek; magyar nemzetiségűek és 1938. november 1-jén nem voltak csehszlovák állampolgárok; magyar nemzetiségűek és birtokuk meghaladja az 50 hektárt; a szlovák nemzet árulói és ellenségei. A nemzetiség megállapításának döntő kritériuma a családi érintkezésben használt nyelv, magyar vagy német pártban való tagság 1938. október 6-a után és az 1930. évi népszámláláskor bevallott nemzetiség. Az elkobzott mezőgazdasági vagyont a Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond) kezeli és utalja ki szlovák nemzetiségű igénylők számára. A földjuttatásnál figyelembe kell venni a belső telepítés (kolonizáció) szükségleteit is.

1945. február 28.

- Az SZLKP kassai munkaértekezletén Gustáv Husák, a párt ügyvezető elnöke beszámolójában pártja időszerű feladatairól beszélve kifejti, hogy mivel a magyar lakosság 1938 őszén üdvözölte a visszacsatolást Magyarországhoz, ezért most meg kell bűnhődnie: "A magyaroknak tudomásul kell venniük, hogy semmiféle terület nem kerül vissza Magyarországhoz, és ilyen kérdésről senkivel sem fogunk tárgyalni. A szlovák paraszt és munkás, akit a magyarok kiűztek erről a gazdag vidékről, és századokon keresztül az északi vidékekre üldöztek, újból megkapja ezt az ősi szlovák területet..." Szükségesnek tartja a kommunista párt megtisztítását a magyaroktól. Egyúttal sürgeti a németek és magyarok mezőgazdasági birtokának elkobzása után egyéb vagyonuk lefoglalását is: "A németek, magyarok és az árulók tulajdonának lefoglalását nem osztály-, hanem nemzeti szempontból követeljük."

1945 febuárjában

- Megjelenik Pozsonyban a Katolikus Akció magyar tagozata Katolikus Figyelő című hivatalos havi közlönyének utolsó száma (felelős szerkesztő Hladik Ágoston).

1945. február-március

- Pozsonyban Magyar Szó címmel magyar nyelvű nemzetiszocialista politikai napilap jelenik meg. Kiadója a pozsonyi SS-helyőrség parancsnoksága, felelős szerkesztője Klöne Henrik, főszerkesztője Brogyányi Kálmán.

1945. március 1.

- Az SZLKP kassai munkaértekezletének zárónapján "Az SZLKP felhívása valamennyi szervezetéhez és tagjához, valamint az egész szlovák demokratikus nyilvánossághoz" címmel programnyilatkozatot fogadnak el, amely foglalkozik a szlovákiai magyar kisebbséggel is. A Gustáv Husák, Edo Friš és Karol Bacílek által összeállított programnyilatkozat, miközben kinyilvánítja a Szlovákiában élő "ukránok, oroszok és más szláv nemzethez tartozók testvéri együttélését", sürgeti a németek és magyarok földjeinek elkobzását kimondó SZNT-rendelet sürgős és "demokratikus" végrehajtását.

1945. március 6.

- Az SZNT Elnöksége kiadja 8/1945. sz. rendeletét "a tiszteknek, őrmestereknek és altiszteknek a csehszlovák hadseregbe való felvételéről". A rendelet 3. §-a kimondja, hogy a csehszlovák hadsereg kötelékébe csak szlovák, cseh vagy ukrán nemzetiségű tisztek, őrmesterek és altisztek vehetők fel.

1945. március 7.

- Az SZNT Oktatási és Népművelési Megbízotti Hivatala kiadja 39/1945. Ú. v. sz. körlevelét "a tanulók beíratásáról és a nemzeti iskolák megszervezéséről a Magyarországtól visszacsatolt területen". A körlevél felszólítja a tanfelügyelőket, hogy a visszacsatolt területek összes iskolájában azonnal függesszék fel az oktatást, majd gondoskodjanak a tanulók új beíratásáról előbb a szlovák, ennek befejezése után pedig a magyar tanítási nyelvű iskolába. "Ez a beíratás a következő demokratikus elv alapján történjék: szlovák gyermeket szlovák iskolába, magyar gyermeket magyar iskolába. A nemzetiség megállapításánál azonban a magyarosítás kö vetkeztében nem csupán a gyermek nyelve a meghatározó. Sok szlovák származású gyermeket az iskola oly mértékben elmagyarosított, hogy részben vagy egyáltalán nem bírják a szlovák nyelvet. A szlovák népen elkövetett jogtalanságok helyrehozása érdekében ezeket a gyermekeket vissza kell téríteni a szlovák iskolába."

1945. március 10.

- Az SZNT Mezőgazdaság- és Földreformügyi Megbízotti Hivatala kiadja 24/ 1945. Ú. v. sz. hirdetményét "az SZNT Elnöksége által a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról elfogadott rendelet végrehajtásáról". A hirdetmény előírja azon személyek jegyzékének összeállítását, akiknek mezőgazdasági vagyona elkobzás alá esik. A magyarok személyleírásának többek között a következő adatokat kell tartalmaznia: a) Milyen nyelvet használ a családi érintkezésben?; b) Mely magyar pártnak volt a tagja, főként tagja volt-e a Nyilaskeresztes Pártnak, s milyen tisztséget töltött be benne?; c) Milyen nemzetiségűnek vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor?; d) Politikai és nemzeti megbízhatóságának, főleg annak a meg ítélése, hogyan viselkedett a szlovák kisebbséggel szemben a megszállás idején?

1945. március 16.

- A Demokrata Párt Demokrat című kassai regionális lapja szerint a Tőketerebesi járás 17 községéből eddig közel 100 olyan magyart utasítottak ki Magyarországra, aki 1938 novembere után telepedett le az akkor Magyarországhoz csatolt területen.

1945. március 19.

- Az SZNT Elnöksége kiadja 13/1945. sz. rendeletét "a pengő beváltási ár folyamáról". A rendelet 1. §-a szerint az egykori Szlovák Köztársaság területén a pengőt tilos elfogadni fizetési eszközként, ugyanakkor a 2. § megengedi, hogy a Csehszlovákiától 1938-39-ben elcsatolt többi területen a pengő a csehszlovák korona és a szlovák korona mellett továbbra is törvényes fizetési eszköz maradjon (1 pengő 2 koronát ér).

1945. március 22-29.

- A londoni csehszlovák emigráns kormány, az SZNT és a moszkvai kommunista emigráció képviselőinek moszkvai tanácskozása a háború után újjászülető cseh szlovák államról. A tanácskozás fő célkitűzése egységes kormányprogram kialakítása a hazatérő emigráció számára és az Edvard Beneš által kinevezendő új csehszlovák kormány, a Nemzeti Front kormánya összetételének megvitatása. Mivel a londoni emigráció képviselői teljesen felkészületlenül érkeznek a tárgyalásokra, annak eredményei szinte teljes mértékben a kommunisták elképzeléseit váltják valóra. A kormányprogram tervezetét is a kommunisták terjesztik elő. A Klement Gottwald által kidolgozott, a magyar és német kisebbség sorsáról szóló VIII. fejezetről lényegében nem is tárgyalnak, azzal valamennyi delegáció egyetért. Csupán öt percet szentelnek neki.

1945. március 23.

- Az SZNT Elnöksége kiadja 16/1945. sz. rendeletét "a pengő csehszlovák koronára és szlovák koronára való átváltásáról", amely a csehszlovák koronát nyilvánítja az egyetlen törvényes fizetési eszközzé Szlovákia egész területén, s intézkedik a pengő meghatározott időn belüli leadásáról és beváltásáról.

1945. március 29.

- A szovjet hadsereg elfoglalja Érsekújvárt.

1945. március 30.

- A szovjet hadsereg elfoglalja Komáromot.

1945. március 31.

- Gustáv Husák belügyi megbízott Kassáról utasítja az SZNT párkányi kormánybiztosát, hogy az ott megalakult járási nemzeti bizottságot hivatalból azonnal oszlassa fel, s tevékenységét mint törvényelleneset azonnal tiltsa be.

- A szovjet hadsereg elfoglalja Nyitrát és Galántát.

1945. április 1.

- A szovjet hadsereg elfoglalja Szencet és Dunaszerdahelyt.

1945. április 4.

- Edvard Beneš Kassán a szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger miniszterelnökkel az élén hivatalosan is kinevezi az új csehszlovák kormányt, amelyben a moszkvai megegyezés alapján valamennyi engedélyezett párt (Csehszlovák Néppárt, Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, Csehszlovák Szociáldemokrata Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Szlovákia Kommunista Pártja, Demokrata Párt) 3-3 miniszteri tárcát kap. Tekintettel a két kommunista párt létezésére, a kommunisták 6 miniszteri hellyel rendelkeznek. A fontosabb tárcák többsége a kommunisták és a velük szimpatizáló politikusok kezébe kerül. A kormány tagjai többek között: Klement Gottwald (CSKP) és Josef David (CSNSZP) miniszterelnök-helyettesek, Jan Masaryk (pártonkívüli) külügyminiszter, Ludvík Svoboda tábornok (pártonkívüli) nemzetvédelmi miniszter, Václav Nosek (CSKP) belügyminiszter, Zdeněk Nejedlý (CSKP) oktatásügyi és népjóléti miniszter, Július Ďuriš (SZLKP) földművelésügyi mi niszter, Jaroslav Stránský (CSNSZP) igazságügy-miniszter, Vladimír Clementis (SZLKP) külügyi államtitkár.

- A szovjet II. Ukrán Hadsereg egységei elfoglalják Pozsonyt. A szlovák kormány és Jozef Tiso köztársasági elnök már napokkal korábban Holicsra, majd az ausztriai Kremsmünsterbe menekült.

1945. április 5.

- Az új kormány Kassán nyilvánosságra hozza programját, amely "kassai kormányprogram" néven kerül be a történelmi köztudatba. A csehszlovákiai magyar és német kisebbség sorsáról a tizenhat fejezetből álló kormányprogram V., VIII., IX., X., XI. és XV. fejezete rendelkezik.

Az államigazgatás átszervezéséről szóló V. fejezet leszögezi, hogy a közügyeket a jövőben a nép által választott nemzeti bizottságok fogják intézni, azonban azokban a járásokban és községekben, ahol többségben van "az állam szempontjából megbízhatatlan, nem szláv", vagyis magyar és német lakosság, ideiglenes közigazgatási bizottságokat neveznek ki. A kormány támogatni fogja a férfiak és nők általános választójogát, "a nemzet árulóit és a nép ellenségeit" - köztük a magyarokat és németeket is - azonban megfosztja mind aktív, mind passzív válasz tójogától.

A VIII. fejezet a kollektív bűnösség elve alapján - az aktív antifasiszták kivételével - kilátásba helyezi a magyarok és németek megfosztását csehszlovák állampolgárságuktól: A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyar nemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését "az antináciknak és antifasisztáknak, akik már a müncheni döntés előtt aktív küzdelmet folytattak Henlein és a magyar irredenta pártok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében... A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszűnik". Azokat a németeket és magyarokat, akiket majd elítélnek a köztársaság, valamint a cseh és a szlovák nemzet ellen elkövetett bűncselekményekért, nemcsak állampolgárságuktól fosztják meg, hanem örök időkre ki is utasítják a köztársaságból, hacsak nem sújtja őket halálos ítélet. Azokat pedig, akik az 1938-as müncheni döntés után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, azonnal kiutasítják az országból, amennyiben nem indul ellenük bűnvádi eljárás.

A háborús bűnösök felelősségre vonásáról rendelkező IX. fejezet szerint a kormány nemcsak az árulók és a kollaboránsok, hanem a magyarok és a németek "azonnali ártalmatlanná tételéről", letartóztatásáról, internálásáról és megbüntetéséről is gondoskodni fog. Ügyüket a Nemzeti Bíróság és a rendkívüli népbíróságok fogják tárgyalni.

A X. fejezet kimondja azon németek és magyarok vagyonának lefoglalását és nemzeti gondnokság alá helyezését, "akik elárulták a nemzetet, és aktívan támogatták a német és a magyar megszállókat".

A tervezett földreformmal foglalkozó XI. fejezet szerint a németek és magyarok földbirtokát, valamint az azzal összefüggő egyéb vagyont kártérítés nélkül elkobozzák, s a földreform keretén belül a cseh országrészekben cseh, Szlovákiában szlovák és ukrán zselléreknek, kis- és középparasztoknak, valamint mezőgazdasági munkásoknak fogják kiosztani.

A XV. fejezet az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásról rendelkezik. Kimondja a német és magyar iskolák bezárását, a német és a magyar kultúrához fűződő viszony "felülvizsgálását", a művelődéspolitikában pedig a szláv orientáció megerősítését.

A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítésével (I.), az ország teljes felszabadításában a szovjet hadseregnek nyújtandó segítséggel (II.), a csehszlovák hadsereg szovjet mintára történő átszervezésével és meg tisztításával (III.), Csehszlovákia új külpolitikai irányvonalával, vagyis a Szovjetunióval és a többi szláv állammal való szorosabb együttműködéssel (IV.), a cseh-szlovák államjogi viszonynak az egyenlőség elve alapján történő újrarendezésével (VI.), Kárpátalja jövendő sorsával (VII.), gazdasági kérdésekkel (XII., XIII.) és az új szociális politikával (XIV.) foglalkozik.

- A magyar kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál tiltakozik az SZNT 1945. február 27-i, a magyarok mezőgazdasági vagyonának elkobzását kimondó rendelete ellen.

1945. április 6.

- A Magyar Párt pozsonyi Nyerges utcai székháza előtt egy szovjet katonai járőr letartóztatja Esterházy Jánost, a párt elnökét. (A szovjetek 12 napig tartják fogva, majd miután nem találnak reá vonatkozóan terhelő adatokat, minden további nélkül szabadlábra helyezik.)

1945. április 7.

- Az SZNT Elnöksége kiadja 26/1945. sz. rendeletét a nemzeti bizottságokról. A rendelet 6. §-a a többségükben magyar és német nemzetiségű községek és járások igazgatását szabályozza. Ezeken a helyeken nemzeti bizottságok nem válasz t hatók, hanem helyettük az SZNT Belügyi Megbízotti Hivatalának biztosokat (komisszárokat) vagy közigazgatási bizottságokat kell kineveznie olyan feladatkörrel, amilyennel a nemzeti bizottságok, illetve a járási nemzeti bizottságok rendelkeznek.

1945. április 8.

- A CSKP és az SZLKP tisztségviselőinek kassai tanácskozásán a CSKP Ideig lenes Központi Bizottságának elnökévé a cseh Karel Bacíleket, alelnökévé a szlovák Karol Šmidkét, főtitkárává az ugyancsak cseh Rudolf Slánskýt választják.

1945. április 10.

- Gusták Husák belügyi megbízott szervezési utasítást ad ki a nemzeti bizottságok megalakításához. Az utasítás szerint "a nemzeti bizottság tagja kizárólag az a csehszlovák állampolgár lehet, aki valamelyik szláv nemzet tagja". Azokban a német és magyar többségű községekben és járásokban, ahol a szláv nemzetiségű lakosság nem éri el az összlétszám egyharmadát, nem állítható fel nemzeti bizottság. Ide az SZNT Belügyi Megbízotti Hivatala megbízottakat vagy 3-6 tagú ideiglenes közigazgatási bizottságot nevez ki. Az utasítás már nem számol azzal, hogy az antifasiszta magyarokat tanácsadói minőségben esetleg bevonják a nemzeti bizottságok munkájába.

1945. április 11.

- Első rendes ülését tartja Kassán az SZNT plénuma. Az Elnökség eddigi különleges jogköreit visszavonva kinevezi az új Megbízottak Testületét. Az SZNT új elnökei: Jozef Lettrich (Demokrata Párt) és Karol Šmidke (Szlovákia Kommunista Pártja). A Megbízottak Testületének tagjai többek között Gustáv Husák (SZLKP) belügyi megbízott, Martin Kvetko (DP) földművelés- és földreformügyi megbízott, Ivan Štefánik (DP) igazságügyi megbízott, Ladislav Novomeský (SZLKP) oktatás- és népművelésügyi megbízott.