Nyugat · / · 1941 · / · 1941. 5. szám · / · Illyés Gyula: Bevezető egy kiáltványhoz

Illyés Gyula: Bevezető egy kiáltványhoz [+]
Miért is íródott ez a könyv?

Valahányszor útraindultunk hazulról, minket a mi anyánk úgy elhalmozott csomaggal, hogy mozdulni is alig tudtunk. Nekem - mivel városba jártam - különös elővigyázatból főleg elemózsiát csomagolt, előbb csak az útikosaramba, aztán a kézitáskámba, aztán a zsebeimbe. Mikor ezekből is kiszorult, mindenféle apró dobozt, zacskót és szütyőt készített és tömött tele keménytojással, körtével, egy kis zsírbanpirított hagymával. Szegények voltunk, de ilyenkor olyan fáradhatatlan szemmel vizslatott az udvarban még egy kis leölni és megsütni való után, hogy még a máskor oly kezes lovak is ijedten húzódtak el előle. Amin tekintetem megakadt, azt máris vette fel. Ügyes kis motyót kerekített belőle s legfeljebb bekecsem gombjára kötötte. Legszívesebben úgy szöktem volna meg hazulról, mert induláskor olyan voltam, mint egy mozgó karácsonyfa, a kapuban vettem észre, hogy valamelyik ujjamon ott csüng az a családi szatyor is, mellyel a szőlőhegyre szoktunk járni. Szemlesütve baktattam ki, jószerivel a kútágasra se mertem rápillantani, mert a következő percben az is a hónom alá került volna. Vinni viszont semmit sem vihettem haza, akkor sem, amikor már úgy-ahogy lett volna rá módom. Anyám a legkisebb ajándékot, aminek valami értéke volt, szinte sértésként fogadta s legörömestebb visszaküldette volna velem a boltba: takarítsam csak meg azt a pénzt. Nem nézte jó szemmel ezt apám sem.

De minden alkalommal lelkemben is így megrakodva távoztam. Mikor végre kimaradtam az iskolából, jóakaróim az írómesterségre beszéltek rá. Legtöbbször azt írtam le, tehát azzal kerestem kenyeremet, amit otthon a pusztán vagy a faluban láttam, amiről apámmal, anyámmal, testvéreimmel, a sógorokkal és rengeteg keresztapámmal beszélgettem. Vagyis jóformán az egész pusztának és falunak adósa lettem. Róluk írtam, de nekik csak ritkán. Igen sokszor bántott ez is. Gyakran megfordult fejemben, hogyan is kellene egyszer igazában hazatérnem.

 

[+] A szerző «Csizma az asztalon» c. új könyvéhez.