Nyugat · / · 1938 · / · 1938. 2. szám · / · Figyelő

Kósa János: Égő föld
Egri Viktor regénye - Rózsavölgyi

A csehszlovákiai magyarság jelene sokkal gazdagabb volt eseményekben és eredményeikben, hogysem irodalmának a múlthoz kellett volna fordulnia. Az államfordulat óra megoldódtak számára olyan társadalmi és politikai kérdéseik, amik határokon innen csupán elméletek maradtak és felmerült sok olyan probléma, ami a mi körünkben még csak fel sem vetődött. A jelen érvényeitől gazdagultan a határokon túliakat nem kötik a múlt gátlásai: szabadabban és őszintébben adhatják elő történetüket. Tőlük kell várni az olyan nehezen megszülető új magyar történelmi regényt!

Egri Viktor regénye modern kísérlet a szlovenszkói történelmi regény megalkotására. Ilyen felszabadulás már a regény tárgya is: eltérés a romantikus magyar sablontól. Hőse egy nemrokon nép, akit magyar nemzeti legendák nem vettek körül, a longobardok törzse. Északról jött, magas szőke faj, amely a magyar medence birtokáért küzdött természetes vadságával és ősi ösztöneivel. Arról az északról jött, amelynek vad világát, őszinte harcait és pogány szerelmét Sigrid Undset rajzolta meg egy hasonló tárgyú regényében. És ezért a földért küzdött, amely köré a mi politikai elmélkedéseink fűződnek. Az eltűnt nép friss élethabzsolását, természetes nyugtalanságát hozzá méltó erővel örökíti meg Egri Viktor. A barbárok dúsan csörgedező vére élteti a mondatait; csupa lendület, felbátorodás, nekirohanás az iránya.

Tárgyát nem fűzi mitosz-közösség a magyarsághoz, csupán térközösség: a Duna-Kárpáti medencéről szól, amelynek birtokáért irgalmatlan csaták zúgtak 13 század előtt is a diplomáciától és politikától szűz törzsek között. Friss népek friss erővel rohantak egymásra az örök földért. A beállítás, a problémafelvetés szinte egész élével napjaink eseményére utal. És a megoldás azért olyan lehangoló a mai olvasó részére: a longobárd nép nem találja igazi hazáját Pannoniában és a nagyszerű Itáliába indul, hogy megkeresse.

Ami e politikán és histórián túl van, a regények örök tárgya: a szerelem, ez esetben amint egy barbár király előtt megjelenik. Az ő lelkében a fogalmak világa még nem ölte meg az ösztönök ősi életét, benne a halál és élet természetadta tény, a testvérgyilkosság a szerelem jele és a meddőség, pogány babonával, a hűtlenség bizonyítéka. Friss indulatok, fékezetlen vágyak, igába nem tört akaratok építik fel a regényt. Az embereknek ez a világa hálás és érdekes téma, amit a modern lélekbúvár és a múlt idők romantikusa egyformán szeret és szívesen közelít meg más-más oldalról. E ponton maga Egri sem tud választani és vegyíti a lélekábrázolás két módszerét. Sokkal élesebb szemű realista, hogysem romantikusnak lehessen nevezni; de nem eléggé elmélyedő, hogy pszichológiai regény kerüljön ki a tolla alól. E ponton még nem érte el a felszabadulást. De az első, jelentős lépést már megtette feléje.