Nyugat · / · 1937 · / · 1937. 5. szám · / · ŐRJÁRAT · / · CS. SZABÓ LÁSZLÓ: FÜGGELÉK A "DOVERI ÁTKELÉS-HEZ

CS. SZABÓ LÁSZLÓ: FÜGGELÉK A "DOVERI ÁTKELÉS-HEZ
A BRUXELLESI VÁLASZTÁS

Tehát megverték. Degrelle el volt tökélve, hogy addig hajszolja Belgiumot választásból választásba, amíg a szövetkezett három párt végleg összemarakodik, a koalíció széthull s a hatalom magától a kezébe kerül. Az első pótválasztási puccs színhelyéül Bruxellest szemelte ki. Egyszerűen lemondatta a nép által megválasztott rexista képviselőt, hogy maga lépjen a helyére. A bruxellesi elvtárs természetesen a választók megkérdezése nélkül, tüstént félreállt. Csakhogy a kormányelnök a kifullasztó taktika elé vágott: a pótválasztásokat egy törvénnyel eltiltatta s Degrelle kesztyűjét maga vette fel.

Nem valószínű, hogy a fiatal szájhős számított erre a visszavágásra. A párt mindenesetre jó arcot vágott a rossz tréfához, mondván, hogy az előkelő ellenfél mutatja legjobban Rex tekintélyét. Ha csakugyan örültek ennek a megtisztelésnek, mi még jobban örülünk, hogy a kormány komolyan vette Degrellet. Fölösleges azon érzelegni, hogy inkább költőket, emberbarátokat, tudósokat kéne komolyan vennie. Nem olyan időket élünk, amikor a köztiszteletről szóló jogos váltót az írástudó bemutathatja a világnak. Ma legfeljebb annyit kívánhat magának, hogy a mérsékelt kormányok átmenetileg az ámokfutókat vegyék komolyan. Utóvégre Caligulából is császár lehetett.

Egyébként kár úgy örülni. Degrellet nem lehet leszavazni, a diktátorjelöltet nem lehet felkölteni a révületből. A világ még mindig azt hiszi, hogy egy szavazás fölébreszti a politikai révültet, «abszolút többség», mondja a szavazatszedő s a diktátorfióka magához tér. Szó sincs róla. Degrellenek változatlanul rózsás a jövője.

Közel húsz százalék szavazat esett rá s ez nem megvetendő arány. A horogkeresztes szavazatok száma 1931-ben visszaesett, két év mulva Hitler kardcsapás nélkül átvette a hatalmat.

Vajjon ebből a húsz százalékból mennyi a női szavazat? Azt hiszem, sok. A választás előtt nagyobb sikerre is gondoltam, tudván, hogy amelyik nő nincs családi (tehát férfi) befolyás alatt, valószínűleg Degrellere szavaz. Magyarán mondva, féltem az erotika kontárságától. A vezér csinos ember s külön varázsa, ahogy jó családapa, azaz elérhetetlen. Széttépett zsebkendőjét ereklyeként őrzik a nők. A diktátor mindig sikerrel játszhat a nőszavazókra: a kifeszített mellnek, toroköblítésnek, szóval a «maniére forte»-nak szörnyű freudi hatása van s e hatás, fájdalom, a szavazóurna fölött sem oszlik el. Amit a franciák bölcsen tudva, máig sem adtak szavazó jogot a nőknek.

Ismeretes, hogy Franciaországban hét vagy nyolcszáz esztendeje nőuralom van. De nem jogilag, csak esztétikailag. Az irodalom, képzőművészet, társasélet, szerelem, sőt a politika és hadvezetés esztétikuma is női vívmány; soha sehol a föld kerekén nem volt akkora titkos feminin befolyás, mint Franciaországban. De olyankor, amikor a nemzet a sorsa fölött rendelkezik vagy a szabad Ember egyetemes megbizottjaként eljár, a nő hallgat. A franciák tudják, hogy a szabadság, amit a férfi évszázadok alatt kivívott, a nőszavazó kezén évek alatt elkallódik.