Nyugat · / · 1937 · / · 1937. 4. szám · / · FIGYELŐ · / · KÉPZŐMŰVÉSZET

Dr. Hoffmann Edith: PALMA VECCHIO
György Gombosi könyve - Klassiker der Kunst

Egy művész teljes életművének együttes hatása eldönti annak a művésznek helyét a történelemben: van, kinek sovány mondanivalója rövid rápillantás után kiábrándít minket, van, kinek értéke csak összes műveinek hiánytalan felvonultatásával bontakozik ki igazi méreteiben. Palma Vecchio az utóbbiak közé tartozik; elszórt képeinek ismerete alapján egyhangúbbnak és érdektelenebbnek látszott. Most csak egységesnek hat, de nem egyhangúnak s megállja helyét a legnagyobbak között is.

Gombosi nagy körültekintéssel és lelkiismeretességgel készült összeállításának nagy érdeme van ennek a hatásnak kidomborításában. Éles kritikával választotta el a művész sajátkezű munkáit azoktól, melyek részben mesterének, részben követőinek tulajdoníthatók vagy még ennél is távolabb közük van Palmához. Az első csoportban ilymódon zavartalanul érvényesül Palma egyéni hangja, a másodikban viszont meggyőző meghatározások egész sorát kapjuk, mivel nem csak Palmától egyszerűen elvitatott darabokból áll, hanem értékes új csoportosításokat is hoz, például néhány Francesco di Simonenak vagy Francesco Rizzonak tulajdonított műből.

Egyetlen személynek szentelt könyvnél arra volnánk elkészülve, hogy a bevezetésben a művész életrajzával és egyes műveivel bibelődő hozzávetéseket és fejtegetéseket kapjunk, itt azonban az a kellemes meglepetés ér, hogy magasabb szempontokkal találkozunk. Ami az egyes művekről elmondható, az az elrendezés sorrendjéből, az évszámokból, a jegyzetekből kiviláglik, az előszó azonban általános szellemtörténeti kapcsolataiban mutatja be Palmát, «egy felette álló erő produktumaként». Hogy ezt elérhessük, mondja Gombosi igen szellemesen, «olyan messzi távlatba kell tolnunk magunktól, hogy minden részlet eltünjön alakjáról és ő maga teljesen beleolvadjon egy személytelen folyamat szövedékébe. Láncszem legyen a nevek nélküli művészettörténet során». Ennek értelmében világos képet kapunk a bergamoi művészeti törekvésekről, a giorgionizmus jelentőségéről, a női ideálarckép típusának megszületéséről éppen Palma művészetében és annak további fejlődéséről, a 16. század elejének szétágazó stílustörekvéseiről stb. Csupa általános érdekű és értékes gondolat, alkalmasak arra, hogy Palma egyéni és mégis a multtal és a jelennel szorosan összeforrott és csak általuk érthető művészetét megmagyarázzák.

Szerencsés ötletekkel gazdag a képsorozat összeállítása is: kitünő gondolat volt például az Alzone maggiorebeli képnek fény