Nyugat · / · 1936 · / · 1936. 2. szám · / · FIGYELŐ · / · KISEBB BÍRÁLATOK

Forgács Antal:

Perkátai László: Bozót. (Versek.) Letompított szavú fájdalom, rezignáció és szomorúság, az élettel való megalkuvás szükségességének felismerése, ez Perkátai László verseinek legbensőbb tartalma. Ezeket a széleslendületű, néha a mesterkéltségig következetes szabadverseket nem a nyelv ereje, s nem is a pátosz nemesíti lírává, hanem a mögöttük rejlő embertartalom. Egy ábrándját vesztett lélek csapkodásai ezek a versek, akiből «tiszta alázat és sok szép megbocsátás» árad. Ahol Perkátai versei nem meggyőzőek, ott azzal a szabadvers-uniformissal van baj, amelybe ez a költő oly szívesen öltözteti mondanivalóját. Vitathatók azok a nyelvi fogások is, amelyekkel valami rosszul értelmezett «zamatosság» kedvéért erőszakot követ el a szavakon, mondatokon, s indokolatlanul használ tájszavakat. - Kötetének legsikerültebb darabjai: a Végtisztesség, Szonett és a Prométeusz cimü versek.