Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 5. szám · / · ASZLÁNYI KÁROLY: VERSEK

ASZLÁNYI KÁROLY: VERSEK
II.

Nézz le, Uram, betyár fiadra:
nádban csörtet s szerte bámul
szelid rucára s kósza vadra.

Amint a sásra pöttyet ejtesz,
hogy alkonyoddal elhamúzzad:
engem hol itt, hol ott felejtesz.

Ropog alattam szürke tőzeg.
Szitálva hull a kormos alkony.
Kövér nyulacskák kergetőznek.