Nyugat · / · 1935 · / · 1935. 1. szám · / · KÜLFÖLD

A mesék eredete

A Mentalité Primitive híres szerzője, Lévy-Bruhl egyes ausztráliai törzsek ma is eleven mitológiájával s e mitológia szerepével, jellegével, szemléletével foglalkozva, a mitoszok és a mesék kapcsolatáról is ejt pár szót. Szerinte ne a mitoszokat magyarázzuk a mesék módjára, tehát mint való elemek s önkényes fikciók keverékét; inkább a folklore meséit próbáljuk a mitoszok fényében értelmezni! A mesék világa «folyékony», akárcsak a mitoszoké; emberek és állatok, növények és kőzetek állandóan változnak, átalakulnak, egymásba folynak; vagyis a mesék tulajdonképp «használaton kívül helyezett» mitoszok. A mi mai civilizációnkban a vallás és a filozófia a világ minden jelenségét értelmessé, logikussá, szükségszerűvé egyszerűsíti s a mitikus «folyékonyság», a «természetfeletti» elem ma már csak a folkloreben van meg. Hogyan van az, kérdi Lévy-Bruhl, hogy azért minden fejlődés, tudomány és kritika ellenére, még mindig úgy szeretjük a népi, az ősi meséket? A mitoszoknak a valóságból való kizárása az észnek, tehát kényszernek a műve, ez pedig állandó erőszakkal, önellenőrzéssel, jár együtt, ami - a mesék élvezete közben - meglazul, fölenged, eltünik. Egy pillanatig nem az észre, hanem ősi, primitív szemléletünkre, a misztikus, a mitoszi sugallatra hallgatunk. Nemcsak szórakozás ez, hanem szabadulás és visszatekintés: egy varázspálca érintésére újraéled bennünk az ősvilág... (Nouvelle Revue Française.) Ebbe a témakörbe vág Funck-Brentansnak, a neves történésznek a Perrault-mesékről szóló előadása: amely tulajdonképp nem más, mint a már elhúnyt Marty-Laveaux egy tanulmányának felmelegítése. Ez az utóbbi bebizonyitotta, hogy a XVII-ik század legnépszerűbb kis könyvét, a Contes de M. Mčre l`Oye-t, a Csipkerózsa, a Hüvelyk Matyi, a Kékszakáll, a Csizmás Kandur s más hasonló remekek gyüjteményét, nem annyira Perrault, az akadémikus, mint inkább Perrault kisfia szedte szövegbe s így a francia tündérmesék a Perrault-ék dajkájának, a fiúnak s az apának közreműködésével alakultak műtermékké. Sőt, azok a részletek - finomkodó metafórák, versbefoglalt moralitások - amelyek az apa kezére vallanak, ezeknek a meséknek, a mesék mai szövegének leghervadtabb, legfeleslegesebbnek érzett díszei. (Revue des Deux Mondes, december 1.)