Nyugat · / · 1934 · / · 1934. 5. szám · / · ISMERETLEN MAGYAR KÖLTŐK III.: MARGUE-RITA

ISMERETLEN MAGYAR KÖLTŐK III.: MARGUE-RITA
TE HOZZÁD!

Nézd, a szemem buvócskát játszik,
Lezárt pillám pókhálóselymén
Csak lopva ég át.
Hagyd most a tréfát.

Nézd, az arcom zsarátnokforró,
Nézd, az ajkam még felhasadtan
Ajkadra éhes,
Ne menj el édes!

Hajam a kezed simitását,
Mint alvó macska lusta bolyha,
borzongva várja.
Ez mégse járja.

Nem járja, hogy a fejem alját
Siralmas, éber éjszakákon
Százszor cserélem.
Mi lesz vélem?

Éles körmöm testembe vájom:
Akarom, hogy vérezzen, fájjon.
Embertelen kinokat érzek!
Ez a te vétked...

Tűzvésszé vadítod a lángot,
Hogy felperzselne egy világot.
S mikor már majd túlcsap az égen,
Hagyod,... hadd égjen.