Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 13-14. szám · / · ILLYÉS GYULA: ÜNNEP

ILLYÉS GYULA: ÜNNEP
HALKUL ÉS HALKUL

Harmadnapja se hír, se ujság:
micsoda béke! - hirtelen
milyen szabadság leng köröttünk
e nyár eleji reggelen!

A váratlan csöndbe, mely félve
szinte lapul még, vár, remeg
a hajszolt szív, a fáradt elme
kapkodva föllélekzenek.

Végre egyedül! Végre nyugton!
Ha zúg is messze a világ,
ha úgy piheg is ez a béke,
mint két fuvallat közt az ág:

csend, csend, egy napnyi még!
A pusztát
elkerülte jó messzire,
messze porzik az úton ura
a postás könnyű szekere.

Halkúl és halkul, - mintha;
morgás,
vad falka, dühös vérebek
fogcsikorgása távolodna
a fák között, a domb megett.

Elmúlt; fölöttünk mintha szennyes
hullám tajtékzott volna át,
rázza magát a völgy a szélben
s nevetve lélekzik tovább.