Nyugat · / · 1933 · / · 1933. 9. szám · / · Figyelő · / · Karinthy Frigyes: Földi Mihály: A meztelen ember

Karinthy Frigyes: Földi Mihály: A meztelen ember
4. Feszült várakozás

Azzal teszed le a könyvet, hogy színes, szinte tarka meseformában egy modern - bárha képzelt - szent életrajzát közölték veled: a hivatalosan elismert egyházi legendák minden kellékével bőven, kissé talán (protestáns szemmel nézve) túlpompázatosan felékesítve. Az Isten Országát kereső Meztelen Ember, ha a Földi Mihály Színjátékának «Paradiso»-ja is elkészül majd, nyilván feltámad benne s valamely túlvilági kinyilatkoztatás útján közli velünk Mennyország természetrajzát. Bennünket most ez a Juhász Péter érdekel, személyszerint s személyünkkel való vonatkozásban, mint regényhős, vagy éppen a hősköltemény hőse, (merőben mindegy) - hogy együttrohanásunkat, történetének furcsa és meglepő zuhanásokkal és felszökkenésekkel szerkesztett hullámvasútján izgalmas és élvezetes kalandnak, vagy fárasztó bukdácsolásnak nevezzük végül, azon mulik, érdemes volt-e veletartani: vajjon lelki gyötrelmeknek és örömöknek és izgalmaknak kohójáról és bányájából, amiket - egyikünk csak futó pillanatokra, másikunk állandó permanencia révén - tulajdon lelkünkből is ismerünk, hozott-e fel olyan megismeréseket, megoldásokat, válaszokat és szenzációkat, amiket magunk nem vettünk észre, vagy nem vált bennünk tudatossá? Röviden és magyarul: mi újság Földi regényében, ebben a transzcendens tárgykörben mozgó modern körképben és panoptikumban, ebben a Túlvilági Riportban? A tárgykör legmagasabb becsvágyát érinti minden igaz írónak, ki lelkiismerete előtt vizsgázik - aki hozzányúl, igazolni tartozik, hogy új és ünnepélyes mondanivalója van.