Nyugat · / · 1928 · / · 1928. 16. szám · / · SZÁSZ ZOLTÁN: "IFJU SZIVEKBEN ÉLEK“

SZÁSZ ZOLTÁN: "IFJU SZIVEKBEN ÉLEK“
VI.

Szólni akarok a füzet még egy másik vezérgondolatáról, melyet főleg ifjabb Könyves Tóth Kálmán hangoztat «Rapszódikus gondolatok Ady Endre fejfájánál» című valóban rapszódikus kis fejtegetésében. Trianon okairól és a magyar öncélúságról van szó. Ne gondolják, hogy ezt a kérdést akár Könyves Tóth Kálmán, akár valamelyik társa részletesen tárgyalja, megvilágítva azt, hogy mik voltak Trianon eredeti s mi az igazi magyar öncélúság. Nem, ebben a füzetben inkább csak utalások, felkiáltások, odavetett zokszavak jelzik ezt a felfogást, amit erről a katasztrófáról és erről az ideálról vallanak. Kóválygó gondolatsorok, melyről egyszerre kihangzik egy gúnyszó Deák Ferencről és fellobban egy vádló mondat a 67 utáni politikusok ellen, ez az ifjú Könyves cikke. Úgy jelentkeznek ezek a kifakadások, mint valami régi kézirat foszlányai, melyből csak nehezen lehet kibetűzni az igazi értelmet. «Jaj mi lesz az ifjúsággal, ha ráeszmél, hogy Trianon 1867-ben indult el útjára, amikor Deák Ferenc ráült az alkotmányra.» Mi lesz az ifjúsággal? Semmi különösebb baj nem fog vele történni, legfeljebb megint egyszer egy tévedés áldozata lesz. Egy történelmi esemény legkezdetibb gyökereit a legtöbbször nehéz megállapítani, mert hiszen rendesen nemzetek sorsát irányító változások századok alatt szoktak érlelődni. Az mindenesetre bizonyos, hogy Trianon okait sokkal előbbre lehet visszavezetni, mint 67-re. Trianon mint fenyegető lehetőség rá volt írva hazánk térképére és pedig egy olyan térképre, melyen Magyarország hegy- és vízrajza és néprajzi viszonyai egyaránt fel vannak tüntetve.

Azt hiszem elég híven ismertettem azokat a főgondolatokat, melyek ezt a kis füzetet keresztül-kasul járják. Részletesen foglalkoztam velük, mert kihívták a bírálatot, de azért is, mert érdemesek e részletesebb megbeszélésre. Most azonban külön ki akarok emelni néhány állásfoglalást, javaslatot, véleményt vagy kritikai megjegyzést, melyeket csak a legnagyobb helyesléssel lehet tudomásul venni. Vonzó és rokonszenves jelenség a falu és a paraszt problémájának szeretetteljes felkarolása. Ez demokratikus érzületre vall s ez maga fontosabb, mint az a sok antidemokratikus vagy demokráciát-csorbító szólam, vagy misztikus eszmegőz, mely ezt az érzületet elhomályosítja. Amit a turanizmusról és a pietizmusról mondanak, az, ha talán kissé túltemperamentumos formában is, de igen találó és rokonszenves álláspontot fejez ki. A bürokrácia és általában az egész uralkodó osztály temérdek léhaságának, rideg önzésének, impotenciájának megbélyegzése is éles látásra és éber igazságérzésre vall. S végül hadd mondjak valamit az írások stílusáról, az írók szemlélési és előadási módjáról. Örvendetes, hogy akárcsak különben az egész mai európai irodalom, a szintetikus gondolkodás híveinek vallják magukat. Úgylátszik, hogy ebben is túl akarnak jutni Adyn, aki inkább analitikus szellem volt. Csakhogy: az olyan szintézisek, melyeket nem előzött meg alapos ténybeli tájékozódás és a megismert tények gondos analízise, rendesen lenagyoltak és hamisak s az olyan írás is, mely csupa proklamáció, csupa robbanásszerűen kivetett állítások torlódása, nagyon könnyen fajul plakátszerűvé s népgyűlési vagy templomi szónoklattá.

Ismétlem, az összbenyomás kedvező; van ezekben a kis cikkekben tehetség, tanultság s főleg segítő készség a néppel szemben. Baj, hogy mindezt, mint a tengervíz egy meglékelődött hajó rakományát, át- meg átjárja az ellenforradalom mérge. Ebből a szempontból ezek a fiatalok sokkal inkább függenek a közvetlen előttük járt nemzedék legdicstelenebb jelszavainak hatásától, semmint maguk gondolnák vagy legalábbis megvallanák. De viszont remélni lehet, hogy ugyanazokból az agykohókból, melyekből ez a fertőzött eszmerakomány kikerült, fognak majd világgá indulni tisztult, épkézláb, folttalan nemességű gondolatok is. Az ifjúság, mely e cikkek íróinak közös sajátsága, két értelemben is emellett szól: egyrészt mint mentsége annak, ami ezekben az írásokban salakos, esendő, haladásellenes s másodszor mint biztosíték, hogy akik fiatalon már ilyen tehetségesen küzdenek sokban téves eszméikért, idővel eszméikben is megtisztultan fognak jelentkezni.