Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 14. szám · / · Figyelő · / · Képzőművészeti figyelő

Hevesy Iván: Csáky és szobrászata

Ilyen címmel jelent meg a múlt hónapban egy elegáns és finom nyomdai kiállítású kétíves füzet. Tartalmazza Csáky Józsefnek, a Párizsban élő magyar kubista szobrásznak önéletrajzát és Bor Pálnak, a jónevű festő és szobrásznak három cikkét: "Csáky József szobrász", "Stílus" és "Kubizmus" címeken.

A füzet összeállítása semmiképpen sem mondható szerencsésnek. Az önéletrajzban sok kedves őszinteség és közvetlenség van, egészében azonban nem jelent többet, mint egy tehetséges művész nagy általánosságokban tartott vélekedéseit a művészetről. Bor Pál cikkei nagyon is elnagyoltak és vázlatszerűek. Ami a fő hiba, kényelmes megoldásként, két régebben megjelent és így Csáky művészetével közvetlen vonatkozással nem álló cikkéhez hozzáírt egy rövid három oldalasat Csákyról és így ennyi jutott a könyv tulajdonképpeni fő témájának, Csáky József szobrászatának elemzésére.

Nagy kár ez, mert mennyivel szebb eredményt lehetett volna ezzel a füzettel elérni, ha Bor Pál egy áldozatkész mozdulattal félreteszi a stílus és a Kubizmus című cikkeket és a könyvecske így felszabadult területén megkísérli ennek a nagyon érdekes és nagyon érdemes művésznek lehető teljes fejlődési leírását és pontos hatásanalízisét adni. Nem így történt és ennek az lett az eredménye, hogy az egyes közlemények csak körüljárják Csákyt. Csáky művészete és az önéletrajz egyes passzusai vagy Bor Pálnak sokszor nagyon jól megalapozott és jól irányított gondolatai egy-egy fénysávot vetnek, hogy az olvasó közelebbről megértse ezt a bátor és szellemes plasztikát. Csáky művészetének fejlődési beállítását ezeknek a töredékes útmutatásoknak a nyomán magának a füzet olvasójának kell elvégezni.

Szerencsére a cikkekhez szép illusztráció-mellékletek sorakoznak Csáky művészetének utolsó évi terméseiből és plasztikájához méltó rajzaiból adva kellő szemelvényt. Nem is kubista szobrok ezek már tulajdonképpen, hanem egy, a kubizmus hallatlanul ökonomikus és hallatlanul önfegyelmező iskoláján átment művész nagyvonalúan összefogott, csodálatos egyszerűséggel előadott szabad és mégis szigorúan kötött plasztikai elképzelései. Pompás szobrászati előfutárai annak az új és eljövő egyetemes stílusnak, amely az újjá és egyszerűbbé tisztult kultúrembertípusnak a lelkét akarja kifejezni és amelyet - mindegy, hogy miként nevezzük - új klasszicizmus néven szeretnek bejósolgatni.