Nyugat · / · 1926 · / · 1926. 2. szám · / · Figyelő · / · Zenei figyelő

Lányi Viktor: A Herzl-vonósnégyes második estje

Bajos volna eldönteni, hogy egy kamarazene-társaság működése mikor nagyobb értéke a nemzeti zenekultúrának: ha hírnévre szert téve, "márkává" avanzsálva, mint divatos export járja a világot és külföldi pódiumokon szerez dicsőséget a magyar szellemnek, vagy itthon maradva, szerény, céltudatos, ideális lelkesedéstől fűtött munkával tartja ébren és terjeszti a zenei gyönyörforrások egyik legnemesebbjének a kultuszát. Waldbauerék érdeme kimagasló és már szinte kultúrtörténeti jelentőségű. A Léner-kvartettre, mint kamarazene-művészetünk zászlajának kitűnő, "professzionista" hordozóira, büszkék lehetünk. De örülnünk kell a Herzl-vonósnégyes akcióba lépésének is. Az új kamaratársulat, amelyet körülményei (és talán szándékai is) egyelőre még az itthoni talajhoz kötnek, már bemutatkozásával megmutatta, hogy komolyan fogja fel vállalt hivatását. Második estjük még azokat is meglepte, akik eleve sokat vártak a négy lelkes operaházi muzsikus ambíciójától és tudásától. Mozart d-moll négyesét, amely a nagy mester vallomásszerű lírai megnyilatkozásai sorában a legihletettebbek, legbensőségesebbek közé tartozik, - tiszta stílusban, mély költői átérzéssel szólaltatták meg. Ez a produkció, mesterségbeli lecsiszoltságával és áhítatos élményszerűségével Mozartot adott azoknak, akik Mozartot várták.

Magyar újdonságnak eljátszották Nádor Mihály huszonegy évvel ezelőtt írt esz-dur négyesét. A négy tételes, bonyolult faktúrájú, nagy kiviteli nehézségeket támasztó mű érdekes okmánya egy háború előtti, romantikusan-spirituális művészkedély fiatalos vívódásainak. Friss, hányaveti hedonizmus, amely a klasszikus formaszigor vértezetében tetszeleg. Mélység és fölszínesség közt hánykódó lírizmus, amely a művészetben problémáinak leszűrődését keresi, harmonikus életérzésben való feloldódást áhítván. Sok-sok muzsika, Wagner- és talán Mahler-hatásoktól nem mentes témagazdagság, egybefogó törekvésében szélsőséges szerkesztő-hajlam. Kitűnő hangzás-ökonómia, mozgalmas, élő szólam- és hangszerkezelés. Egészben véve jelentékeny mű, amely Herzl-ék megértő és megbirkózó előadásában tételről tételre fokozódó hatást váltott ki a sajnos, nem nagy számú publikumból. A napisajtó képviselői közül főleg azoknak a távolmaradását találtuk különösnek, akik mint a zeneművészet etikus törekvéseinek előharcosai ismeretesek. Egy magyar kamarazenei újdonságot mégiscsak észre kellene venni még akkor is, ha szerzője sem konzervatív, sem forradalmi akadémiához nem tartozik.