Nyugat · / · 1925 · / · 1925. 21. szám · / · Surányi Miklós: Gyönyörűm!

Surányi Miklós: Gyönyörűm!
VII.

Valld be, hogy kicsit fáj a szíved mégis.

- Kicsit.

- Laci neked vőlegényed volt...

- Az első vőlegényem...De talán jobb is így.

- Én sajnálom szegényt.

- Hát...igen...most kezdődik a szomorújáték.

- A haláltánc.

- Voltál az esküvőn?

- Csak nem teszed fel rólam!

- Hát égbekiáltó ízléstelenség volt. Ha valaki elveszi a szeretőjét, surranjon be egy kora délelőtti órán az anyakönyvezető hivatalába, írja alá a szerződést és tűnjön el az emberek szeme elől legalább egy évre. Laci ehelyett nagy egyházi esküvőt rendezett, díszmagyarral, botos násznaggyal és nászindulóval. Laci esze elment.

- Az asszony kívánta. És én nagyon megértem. Ő mindenáron tudni akarta, hogy a férfi a házasságát büszkén vállalja-e ez egész világ előtt. Ez, úgy látszik, szükséges volt az önbizalma erősítéséhez.

- De a taktika hibás volt. Így ki kellett derülnie, hogy Laci milyen nagyot bukott. Közülünk senki sem volt ott.

- Én láttam néhányat.

- Hát mégis ott voltál?

- Titokban meglestem. Bevallom.

- Ki volt ott?

- Az oroszlánvadász, két fiatal kártyás, aki tartozik Lacinak. Egy ágról-szakadt ulánus kadett.

- Egyéb senki?

- A társaságból senki. Egy pár művész, a festőakadémia rektora, néhány újságíró, a báró gazdatisztjei, és egy sereg kétes egzisztencia.

- Szóval egy tucat a Teréz szeretőiből.

- Ugyan!

- Hát te nem is tudod?

- A lány maga volt a hűség és rajongó szerelem.

- Amíg szép és egészséges volt. De ahogy megcsúnyult, mindenkinek odaadta magát.

- Lehetetlen. Ezt csak az emberek szennyes fantáziája találhatta ki. Nem is érthető. Hogy egy tündöklő szépség három évig hű a barátjához: ez nem csak szerelmet jelent, de azt is jelenti, hogy a lelke tiszta, temperamentuma normális és van erkölcsi érzéke és asszonyi szemérem.

- A lány pedig olyan hűséges volt, mint egy makulátlan feleség az ő imádott urához...

- De megbetegedett és a szépségének java elveszett...

- Ez ok lehetne ara, hogy a férfi lazítson a hűség kötelékein.

- A báró esetében megfordítva történt. Laci akkor határozta el, hogy Terézt feleségül veszi.

- Tehát most már a hála is hűségre kötelezte a lányt. Csúnyán és betegen kezdeni el azt, ami sugárzó szépségében eszébe sem jutott...

- Ez az. Egy asszonynak elég, ha egyszer, csak egyetlen egyszer észreveszi, hogy a férfiak felett való hatalma veszélyben van...ez a kétségbeesés őrületébe kergeti. Rettenetes tragédia ez. Én tudom, Istenem, én tudom. Ettől kezdve szívdobogva, reszketve, ijedt szemmel lesi a férfiak szemét. Mindenkiét, a sofőrét, az orvosét, a lakájét, a házmester, a liftes, az újságárus, a pedikűr, a vasúti kalauz, a szobapincér szemét, hogy ezt, borzasztó tragédia ez és nincs az a kockázat, amit az asszony ne vállalna azért, hogy azt a lángot fellobbanni lássa...

- Rettentő.

- Én meg tudom érteni Terézt.

- Szegény.