Nyugat · / · 1924 · / · 1924. 13-14. szám · / · Kovács Mária: Éjszakák

Kovács Mária: Éjszakák
7.

Távoli csillag fénye suhan és új kelyhet nyit a tulipán
megmoccan a pók ablakkeresztre kötözött hálója szélén.

Gerenda rostján perceg a féreg, felszüköl az eb küszöböm előtt
hogy kattan a závár és táncot kopognak láthatatlan lábak.

Homlokomra hull a suhanó fény fehér virága
fölemelt homlokomra, ölemre s ölembe ejtett két kezemre.

Így virrasztok én virrasztva enyéim fölött némán
míg messzi világok égnek szemeim parazsán
és várlak

szú percenésén, fény suhanásán, élet mozdulásán.

S hogy szemtől-szembe láthassam láthatatlan orcád
föléjük borulok én és elmerülve nézem hasonlatos vonásaikat.