Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 19. szám · / · Figyelő

Balassa József: Schumacher Sándor

Úgy harminc évvel ezelőtt egy magas, dús szőke hajú, kék szemű úri ember állított be hozzám Debrecenben s idegenszerűen hangzó németséggel mutatkozott be, hogy ő Schumacher Sándor dán író Koppenhágából. Elmondta, hogy otthon érdeklődni kezdett a magyar irodalom iránt s eljött Magyarországra, hogy megtanuljon magyarul s eredetiben olvashassa Petőfi, Arany, Jókai műveit. A már akkor java férfikorában lévő író komolyan vette ezt a célját. Nem könyvből akarta megtanulni a magyar nyelvet, hanem az élő magyar életet akarta megismerni. Budapesten ismeretségbe jutott már Gyulai Pállal, Szily Kálmánnal s az ő ajánlatukkal ment el Kolozsvárra, Debrecenbe, Békésmegyébe s igyekezett minél közelebb jutni a magyar lélekhez. Első látogatása után több ízben vissza-visszatért Magyarországra, s gyermekes rajongással csüngött ezen a maga választotta második hazáján. Csakhamar megtanult annyira magyarul, hogy hozzáfogott egy-egy magyar elbeszélés lefordításához s 1894-ben megjelent az ő fordításában dán nyelven két kötet magyar népmese (Ungarske folkeeventyr) ilyen magyar nyelvű ajánlással: "A jeles költő Gyulai Pálnak mély tisztelettel Schumacher Sándor." Irodalmi olvasmányait és ízlését a Gyulai Pál barátsága és személyes hatása szabta meg s az első nagyobb mű, amelyet lefordított, Gyulai klasszikus elbeszélése volt: A régi udvarház utolsó gazdája (En gemmel herregaard), Dörre Tivadarnak a magyar kiadást is díszítő rajzaival. Ezt csakhamar követte Herczeg Ferenc elbeszélésének A Gyurkovics lányoknak fordítása (Frökenerne Gyurkovics). Fordításában a régibb és újabb magyar élet rajzát igyekezett honfitársainak bemutatni s ezért fordította le legutóbb Tormay Cecil regényét is "A régi ház"-at (Det gamle hus). Ezért a munkásságáért s a magyar irodalom terjesztése érdekében tett szolgálataiért a Kisfaludy-társaság már régen levelező tagjává választotta.

Schumacher Sándor most, szeptember 17-én töltötte be 70-ik életévét s otthon írótársai, barátai meleg szeretettel üdvözölték az érdemes, agg írót. Hosszú írói pályára tekint vissza s fordításain kívül eredeti művei, költemények, elbeszélések és regények tették nevét ismertté. Több szépirodalmi és szakfolyóiratnak volt szerkesztője és a dán írók egyesületének hosszú időn át titkára.

Koppenhágai dolgozószobájában sok kedves emlék veszi körül s emlékezteti őt szeretett Magyarországára. S honfitársainak ünnepléséhez avval a tudattal csatolhatjuk a mi üdvözlésünket, hogy a távol Dánia fővárosában a magyar nemzetnek és a magyar irodalomnak egy lelkes, ragaszkodó és hű barátja és dolgozik.