Nyugat · / · 1922 · / · 1922. 24. szám · / · FIGYELŐ

SZINI GYULA: SHACKLETON: AZ ANTARKTISZ SZÍVÉBEN

(A Hat Világrész. Szerkeszti: Halász Gyula. A Világirodalom kiadása)

A «Hat Világrész» című vállalkozás annak idején Roald Amundsen «Északi útjá»-val indult meg és most itt van a sorozat második könyve, Ernest Shackleton «Az Antarktisz szívében» című művének magyar fordítása. A mai nehéz időkben, amelyek szinte ellenségévé lettek a Gutenberg találmányának, sokszorosan figyelmet érdemel minden könyv és az ember önkénytelenül kérdi, érdemes volt-e kinyomtatni? Az előttünk levő könyv Shackletonnak azt az utazását tartalmazza, amelyben száznyolcvan kilométerre közelítette meg a déli sarkot 1909. január 9-én. Ez az utazás a maga emberfölötti erőfeszítéseivel, tudományos eredményeivel, vakmerő úttöréseivel valóságos modern hőskölteménnyé magasztosult. És a hősköltemény hőse egyszersmind megírója volt az eposznak: Shackleton. És mily kitűnő tollú író ez a vakmerő angol sarkkutató, aki Viking-hősökre emlékeztető tetteivel szinte legendássá avatta életét! Katonás egyszerűségű, lelkiismeretesen pontos és kifejező stílusából, egészséges humorából mennyi lélek, mennyi mély érzés bugyborékol föl, nem is szólva azokról a lázas örömökről, amelyek elfogják, amikor az emberiség tudásvágyának újabb kielégítésére sikerül neki egy addig ismeretlen területről leolvasztani a tudatlanság jégburkát. Erő és finomság, egyszerűség és mélység van írásaiban. Shackleton a legnépszerűbb sarkkutató a mi közönségünk szemében: budapesti felolvasása, egyik útjának népszerűvé lett filmfelvételei, tragikus halála belevésődtek a felületesebb érdeklődésű emberek emlékezetébe is. Ez a könyv, amely Halász Gyula nyelvileg és tudományosan egyaránt szabatos, lelkes magyar fordításában jelent meg, Shackletont még közelebb fogja hozni azokhoz, akik a nagy felfedezőnek és tudós hősnek már előlegezték szimpátiájukat. Halász Gyula Shackletonról szóló tanulmánya vezeti be a könyvet és ez az essay, amely első fogalmazásában a «Nyugat»-ban látott napvilágot, teljesen igazolja előttünk, hogy a nagy, földrajzi fölfedezések és fölfedezők számára alig lehetne hivatottabb tolmácsot találni, mint Halász Gyula. Tudás, melegség, rajongás és kritika árad ebből az essayből, amelynek érdemét fokozza a fordítás. Az angol nyelv és a földrajzi tárgy alapos ismeretének fegyverzetével fogott Halász ehhez a fordításhoz és ez meglátszik minden során. Épp ezért vállalkozása, a «Hat Világrész», amely a földrajzi kutatások és útleírások nagyszerű kincseit akarja közvetíteni a magyar olvasók számára, nemcsak lelkesen, hanem - megállapíthatjuk - nagyszerűen indul és minden támogatásra méltó.