Nyugat · / · 1921 · / · 1921. 6. szám

Földessy Gyula: Töredékes gondolatok a költészet metafizikájához

Régi jó barátomnak, Braun Róbertnek, szeretettel.

 

1. Az emberi munka principiális motívuma: az ember végtelenség-ösztöne.

2. A végtelenség ösztöne lényegében egyet jelent a képzelet fogalmával.

3. Az emberi alkotásoknak, a tudománynak, vallásnak, művészetnek nemcsak a motívuma, hanem a célja is egy: az Igazság megismerése.

4. Az igazság megismerése más szóval: az élettörvények megállapítása.

5. A művészetek szuperioritása a törvényességben a tudományok fölött. A ritmus.

6. A művészetek és költészet. A költészet és a beszéd, a költészet az igazi tulajdonképpeni, a maga törvényeit megtalálta beszéd. A prózaíró, a tudós is a művészet eszközeivel dolgozik.

7. A következtetések továbbfejtése: A beszéd a költészetért van. A különféle nyelvek sajátos poetikai jelentősége. A beszéd ritmusának kezdetlegesebb és fejlettebb formái. A nyelvek hangrendjének rendkívüli fontossága a beszédben és a költészetben. Faji költészet és világköltészet.