Nyugat · / · 1921 · / · 1921. 5. szám · / · Figyelő

Turcsányi Elek: Ürmössy Anikó
Zangwill darabjában

Ízig-vérig színésznő és pedig erősen tudatos színésznő alkotó erejének diadalmas megnyilatkozását ünneplem ezekben a sorokban. Mennyi erőt, tehetséget, az alkotásnak milyen készségét pazaroljuk el gyakran hitvány és erőkifejtésünkhöz nem méltó feladatokra, hány éjszakánkat rabolja el a töprengés emésztő láza s mennyit vergődünk próbálkozásaink ingoványos, izgalmas talaján? Lám: a színésznő, kiről most írok, teleaggatja alakításának nemes veretű ötvözetével múlékony szerepét, hibátlan alakot alkot s én, ki sikerének rohanó, múló pillanatait megállítani szeretném, aggóda kérdem: megáll-e majd ifjú alakja közé fonódó szavaim diadalíve Zangwill bohózatának futóhomokján, melyet talán már a legközelebbi bemutató forgószele maradék nélkül ki fog söpörni emlékezetünkből?

Ruhájának kék színe beleivódott emlékezetünkbe, hajlott sziluettjét megőriztük, hangjának mély rezgését sokáig halljuk. Nemes, művészi önmérséklete minden szavából, minden mozdulatából kitetszik. Gazdag bolondok józan titkárnője ő most, fölényes agyú, de alárendelt személy, suffragette, feminista, egy szabad szellem bérmunka-láncon, ki azonban szellemiségének, világnézetének integer voltát hűséggel őrzi. Közömbösnek látszó s mesteri álközömbösséggel megrajzolt lényét rejtett indulatok fűtik, feszítik, mint a túlfűtött kazánt s ezt a kitörni nem tudó vulkánt éreztetni tudja s érezteti is mindvégig fagyosra hűtött, jéggé köszörült mondatokban. Nagyszerű munka a színésznőé! Ahogy alakját alárendeli a környezetnek, abban már benne van minden tiltakozása, közömbös, sőt szolgai tartalmú szavait árnyalt hangsúlyozással teszi megvetőkké s mialatt meghajlik, úgy érezzük, hogy most gőgösen kiegyenesedve parancsol.

Én már sok klasszikus színházi estéről jöttem haza úgy, hogy csak a dráma vált élményemmé, ám a dráma szereplőiről eleven képem nem maradt. Most a darab, amelyet láttam, megfakult, de megmaradt belőle egy színészi alakítás emléke, élménnyé vált, amint az író nem tudott azzá tenni. Alakítás ez, sőt több annál, egy teremtő lélek alkotó munkája, művészet a legtisztább anyagból és - csak ezt akartam feljegyezni a Zangwill bohózatában szereplő Ürmössy Anikóról írva.