Nyugat · / · 1920 · / · 1920. 13-14. szám · / · Babits Mihály: Nagy Sándor öregkora

Babits Mihály: Nagy Sándor öregkora
7.

Tulajdonképpen nem mondhatom, hogy semmit sem sejtettünk, csakhogy a sejtéseink olyan lehetetlenek, olyan nevetségesek voltak - gondoljátok csak el! - Hazajön a fiú, nem szól, hiába kérdezzük, bezárkózik a szobájába - a feleségem még utána akart menni, de én tartóztattam:

- Hadd sírja ki magát!

Nemhogy nem aggódtunk, - hanem olyan komolyak voltak az aggodalmaink, hogy restelltük őket komolyan venni. Képzeljétek aztán Zsüliettet, amint megtaláltuk a fiút holtan a Nagy Sándor szobra alatt! - megölte a szellem, mint egy legyet. Őrizkedjetek a halottaktól, őrizkedjetek a halottaktól! A feleségem olyan, mint egy őrült azóta - én nem bírtam tovább - idejöttem kicsit tiközétek. Ne siessetek még, - ne hagyjatok - félek -

Ki tudja melyik gondolatomban támad egy kísértet?