Nyugat · / · 1916 · / · 1916. 20. szám · / · Figyelő · / · Szini Gyula: Két bemutató

Szini Gyula: Két bemutató
2. Lakatos László: Az idegen leány.

Lakatos Lászlóban kétségtelenül megvan nemcsak az érzék, hanem a tehetség is ahhoz, hogy azt a vidéki úri, kissé biedermeieres levegőt, amelyet okkal vagy ok nélkül a Nemzeti Színház szinte házi hangulatának érzünk, fölfrissítse. Ötletességet, újságírói elevenséget visz bele a nemesi kúriák kedveskedő, tisztelkedő miliőjébe, amelyet a nagyszerű Herceg Ferenc úttörése óta mindig egy kicsit a "Dolovai nábob leánya" mintájára kaptafáznak. Lakatos László átvette az alakokat, az egész kelléktárat, de nem vette át azt, ami ezeket az alakokat voltaképpen színpadképessé teszi, nem vette át a drámai akciónak azt a régi értelemben való elevenségét és fordulatosságát, amely Herceg Ferenc színpadi sikereinek igazi titka volt. Lakatos a modern irodalom kerülő útján jutott el a vidéki úriházba és magával hozta ennek a vándorútnak minden előnyét és hibáját. Hangulatokat fest, amelyek nagyon sikerültek és meglehetős feszültséget teremtettek a színpadon, de ami ezeket a hangulatokat összeköthette volna, maga a darab meséje nem valami szerencsés, megoldása is a gyöngébbek közül való. De hozzá kell tennem, hogy ezek a hibák szinte természetszerűen folynak Lakatos igazi előnyéből, abból, hogy a színpadon mindig az újság ingerével ható különös, érdekes hangulatokat tud elővarázsolni excentrikus, érdekeskedő, egyéni alakjaival. Ettől már csak egy lépés van odáig, hogy a hangulatok összefogásában, a darab struktúrájában erősebb kezű, színpadibb, gyakorlatibb legyen és az az érzésem, hogy az előbb-utóbb sikerülni fog neki. Az "Idegen leány"-t tehát Lakatos László színpadi pályafutásában jelentős stációnak tartom. A Nemzeti Színház közönsége is azzal a figyelemmel és tetszéssel kísérte Lakatos László darabját, amelyeket a tagadhatatlan szimpátia jeleinek kell tekinteni. Az előadás az erősebbek közül való volt. Várady Aranka igazán meglepő irodalmi érzékkel értette meg és karolta föl az "Idegen leány" alakját és hangjának, mozdulatainak arabeszkjeivel díszítette föl. Odry Árpád is művészete legjavával igyekezett a szerelmes férfi alakját kiaknázni és valóban nagy sikere volt. Bayor Gizi leányalakja is nagyon dicsérni való. Pethes, Mészáros, Náday, Kürthy György, Horváth, Alszegi Irma, Demjén Mari a helyükön voltak.