Nyugat · / · 1914 · / · 1914. 16-17. szám · / · Laczkó Géza: A sarc
Előbbiek, Dinglingen, Katharina, Anna, Boromissza
Boromissza (belép jobbról, a panaszos hangon beszélő Katharinához): Gut isz, gut isz, madám, csak ne óbégass!
Katharina, Dinglingen, Anna (Boromissza elől hátrálva lépnek a színre s a két katonát önkénytelen eltakarják.)
Boromissza (megáll nem messze az ajtótól): Dicsőségesen uralkodó királyunk, Mária Trézsia parancsnokló hadvezérének, gróf Nádasdy Ferenc ő nagyságának győzedelmes serege várostokat rövid ostrom után szerződéssel megvévén, vitézeinek egy órai sarcot engedélyezett, amihez a behódoló tanács készségesen hozzájárult.
Katharina (Dinglingenhez): Hallod, készségesen!
Anna (érdeklődéssel nézi Boromisszát s ijedtsége lassankint mosolyra fordul.)
Dinglingen (ijedten bólogat): Igen, helyes, tessék.
Boromissza (még mindig nem látja a két katonát. Dinglingenékhez): Hát végig akarjátok nézni, hogy viszem el a papucsotokat, a dunyhátokat? (Nevet.)
Katharina (az urához): Mit mondott? Menjünk ki talán?
Anna: Ne menjünk, mama, ne!
Dinglingen: Mindent elvisz, ha kimegyünk. Mindent elvisz.
Boromissza (utat csinálva, szembe a nézővel s az ajtóra mutatva): Tessék, kérem, lássatok dolgotok után, majd én is az enyém után látok. (Nevet.)
Dinglingen, Katharina (húzódozva, hátra-hátratekintve, el jobbra.)
Anna (szintén el jobbra, de az ajtóból visszanéz s Boromisszára mosolyog.)