Nyugat · / · 1914 · / · 1914. 13. szám
(Kicsi Csinszkámnak küldöm.)
Megvonom szépen büszke vállam
És lehull rólam minden, ami volt
S feléd sikolt
Minden nagy megujhodottságom.
Minden asszonyom visszahoztad
És te vagy a szép, fényes ráadás
S az áradás
Kicsap a virágos rétekre.
Kis csillagom, be jól szeretlek,
Be megszerettem értted a Jövőt,
Nagyra - törőt,
Ugy szeretem most már magunkat
Ugy szeretem, hogy benned élek
S hogy te bennem vagy ugy szeretem:
Óh, szeretem,
Be virágos vagy s véghetetlen.
Óh, szerelem, voltam és multam,
Óh, szerelem; óh, jövendő idők
Kényszeritők,
Hálát bókol ős ifjuságom.