Nyugat · / · 1914 · / · 1914. 7. szám · / · Erdősi Dezső: Az átok
(Kívül zaj.)
Egy hang kívül: Itt a szolgabíró?
Más hang kívül: Bent van.
(Ajtó kinyílik, besiet Kupolás megyei és Devecser állami mérnök, a kormány geológus szakértője.)
Devecser: Jó, hogy itt találom az urakat. Csendőri kirendeltséget kérünk.
Alispán: Mi a baj, mérnök úr?
Devecser: Ezek az átkozott parasztok nem hagynak dolgozni bennünket. Napszámost, aki mérőeszközeinket hordozná, nem kapunk. Ha valahol megállunk s földre állítjuk a triangulust, hogy mérést eszközöljünk, nyomban ott terem az illető föld gazdája. Hogy ő nem enged a földjén mérni, nem engedi a földjét ellopatni. Ha magyarázgatom nekik, hogy nem földmérés ez, nem tagosítás, hanem a kőszénbánya céljaira való felvétel, csak paprikásabbak lesznek. Hogy ők nem engedik a bányát, nem tűrik, hogy a földjüket alávájkálják. Erőszakkal akadályoznak meg bennünket a munkában.
Kupolás: Hasztalan magyarázzuk nekik, hogy a bánya áldás lesz erre a vidékre, mert munkájuk lesz, amennyi csak belé fér. Nem hisznek nekünk.
Drakula: No, az lehet, hogy az úrnak nem hisznek. Az úr tagosította el a legelőjüket!
Kupolás: Én? Hogy mer ilyet mondani!
Alispán (Drakulához): Ne beszéljen! (Szolgabíróhoz fordul, tanácskozik vele.)
Devecser: Ma reggel egy érdekes kőzetet találtam az egyik dombon. Vasércre emlékeztetett. Hát ahogy nézegetem, vizsgálgatom, nem ott terem nyomban egy román paraszt, és vad kiáltozások között ragadja ki a kezemből a követ? Ez már több volt annál, amit eltűrhettem. (Alispánhoz, szolgabíróhoz.) Vagy adnak az urak mellém csendőri kirendeltséget, vagy visszautazom Budapestre.
Kupolás: Boldog ember, itthagyhatod ezt az utálatos fészket!
(Szolgabíró tanácskozás közben egyre Drakulára mutogat.)
Alispán: Hát - tekintettel a nép izgatott hangulatára, valóban ajánlatosnak látszik, ha a mérnök urak a kőszénkutatási munkálatokat két-három hétre felfüggesztik. A bányabéri szerződést a falusi gazdák még úgysem írták alá. Majd ha ez megtörtént, akkorára valószínűen csillapul a nép izgatottsága is, s az urak akkor békességben dolgozhatnak tovább.
Devecser: Rendben van.
Kupolás (sóhajt s bólint a fejével).
Devecser: Alázatos szolgájuk uraim. Még az este Pestre utazom, s néhány hét múlva visszatérek.
Szolgabíró: Legyen szerencsénk!
Kupolás (némán köszön). (Kupolás, Devecser el.)