Nyugat · / · 1911 · / · 1911. 16. szám · / · Figyelő · / · Fenyő Miksa: Kaffka Margit: Tallózó évek

Fenyő Miksa: Kaffka Margit: Tallózó évek
I.

Abban a kötetben, mely nemrég a Nyugat kiadásában "Újabb magyar költők címen megjelent, a Kiss József után lírai költészet java termését gyűjtötte össze Elek Artúr. Az irodalomtörténet napjaink költői törekvéseit ebből a kötetből fogja megítélni és értékelni; korunk lelkiismerete, a mai ember ahasverosi zaklatottsága, élettől fölmart lelkének egész diszharmóniája, szertelen vágyai, sírásai a babiloni vizeknél, apró gőgje és alázkodásai: minden megvan bennök. Nulle école littéraire ne prend immédiament une pleine conscience d'elle-męme... sokkal inkább közepette élünk e költészet gyönyörű evolúciójának, sokkal inkább a máé s talán a holnapé (bár semmi közöm a holnaphoz), mintsem hogy aktáit a távolság hűvösségével tudnók elbírálni. Egy bizonyosnak látszik előttünk, ez a meghatározás: "Kiss József utáni költészet... nem önkényesen választott dátum, hanem irodalomtörténeti jelentőségű elhatárolás. Az újabb magyar költészet gyönyörű protestáció az ellen az elerőtlenedett, üvegkaláris fényű, sekélyes őszinteségű líra ellen, mely Arany János után, az ő zsenijének bűvöletében, az ő nagyságának súlya által nyomva nálunk uralomra jutott. Még Kiss József költészetén is, e lehanyatlott kornak utolsó szép kilobbanásán, ez a terheltség érzik meg. Az új magyar líra szétzúzta a - tehetségtelenek és féltalentumok számára "örökérvényű formákat és gyökeréig hatolt a létnek; olyan mélységekbe merültek alá, melyek fölé azelőtt a költő csak bölcselkedve hajolt... a maguk vizének mélységeibe. Ez a szép, bátor és korlátlan individualizmus az, mely összefogja költészetüket, egyébként közös jellemvonásokat művészi felfogásukban és költészetükben, melyek alapján az "iskola elnevezést reklamálhatnók számukra, nehezen állapíthatunk meg. Csupa magányos nagyúr, csupa külön elefántcsonttorony.