Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 22. szám
Bukdosik a lelkem,
Mint szamár a jégen
Meghanyatlott
Az én büszkeségem.
Nagyon meghanyatlott
Ős fenyő módjára
S a volt urnál
Nincs szomorubb árva.
Fürész fürészelte,
Fejsze nekivágott:
Büszkeségem,
Óh, halálra váltott.
Bucsuzom már tőled
Bölcsességgel telten
S bölcsességgel
Bukdosik a lelkem.