Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 21. szám · / · Pákh Albert Gyulaihoz írt leveleiből

Pákh Albert Gyulaihoz írt leveleiből
Közli: Kuncz Aladár
8.

Harkány aug. 2. 853.

Hogy nehezen vártam sorait, abban nem csalatkozott, sőt még abban sem tévedett volna, ha azt hiszi, hogy nagyon nehezen vártam. De káromkodni azért, mert oly soká váratott - nem káromkodtam. Megemlékezém, hogy a' félévi szerkesztés mindkettőnket ugyancsak kiképezett a' levelezési pontosságban s vártam az orvosságot az időtől, mely végre csakugyan meghozá azt. Így történt, hogy midőn tegnap későn estve a' parkban sétálván, tudtomra esik, hogy a szobapincérnél egy levél lesi jöttömet, tüstén oda rohanok, 's nem gondolva azzal, hogy szobámban kényelmes pamlagon élvezhetem azokat az ismeretes apró, gömbölyű, szőnyinöveldei tanári betűket, tüstént felbontám a' levelet 's a' folyosón tündöklő lámpafénynél Harkány összes szobaleányainak szeme láttára faltam fel nagy mohósággal - nem tekintvén azt, hogy e' szobaleányok között vannak olyanok, kiket még nagyobb mohósággal lehetne felfalni. Még csak azt kell megjegyeznem, hogy azóta magányomba vonulva is újra, meg újra legeltetém szemeimet a minden tartalom dacára is kedves levelen.

Növekedő gyengülés közt olvasám azokat. Egyébiránt mindent kifejeztem, ha megmondom önnek, hogy olvasás után ez egy szóban központosult minden véleményem és érzeményem: "Gondoltam!" Hozzájárultak még holmi "Üsse a' mennykő az egész dolgot" féle felkiáltások - 's ezzel lepedőt borítottam a' Sz-i Lapokra. Ön irányában azonban nézeteimnek némi bővebb feszegetésével tartozom. Emichékhez fordulni nem fogok. Vágyaim, reményeim legszebbike teljesül, ha velök minden viszonyt felbonthatok. A' fúziót én nem kerestem, ők jöttek rá, ők ajánlották, én a' körülmények ezerszerű összeszövődéseinél fogva örömest nyúltam utána, ámbár egész félévi irányunk, benső meggyőződésünk 's különösen utolsó nyilatkozatunknál fogva is, nem a' legnyugodtabb lelkiismerettel tehetém azt. Most ismét ők vonulnak vissza, nekem nincs többé kedvem az ő szeszélyöket vagy mijöket követni. Maradok ott, hol elutaztamkor megállapodtunk - az ő különös szívszakadásukkal óhajtott módon állapodtunk meg. Ha változást akarnak. tudják, hol vagyok 's ekkor én majd felelek nekik. Részemről 300 pfton alul semmi esetre sem szerkeszthetném. A' szerkesztésre három ok vezérelne leginkább. 1.) Bizonyos jóravaló, fegyverfogható, 's magát folytonos munkára kötelező írói pártnak nyíltan kifejezett akarata, melynek én szíves örömest volnék végrehajtója, sáfárja, félre téve minden legkisebb személyes hiusági törekvéseket. De akármit mondjon egyes, tiszteletreméltó nyilatkozatokról, ily szolidáris szükségérzetet én nem látok, még most legalább nem - a' magam plaisirje végett pedig én sokkal kedvesebb foglalkozást tudnék magamnak találni, 2.) A' közönség óhajtása - oh csak erről hallgasson! Van alkalmam e' részben igen gyönyörű tapasztalatokat szerezni e' helyen, mely nem csak tős gyökeres magyar, hanem hol az ország különféle részeiből gyülekezik össze nadrágos, kapatos magyar ember. E' szempontból tekintve, a' legnagyobb határozottsággal állíthatom, nem kell lap. 3.) Némi anyagi haszon - de azt már Ignácz is tudja, hogy ha fát járok vágni, többet hajt be naponként, mint a' redactio - - - Sajnálom, hogy félbe kell szakasztanom ezt a' szép beszédemet - hanem mennem kell, harangozzák a' tizenkettőt, pedig mára az itteni színészek invitáltak meg - túrós galuskára. 'S itt a' cáfolat! Mert hát még is csak van elismerés. Túrós galuska mellé bizonyosan bor is lesz - utóbbit pedig már én iszom, mint a' spongya; a villányi bor pedig itt terem a' szomszédban, mitől lehet, hogy túrós galuska után rózsább színben látom majd a világot. Jó étvágyat Wobihoz!

Ebéd után! Nincs baj. Megettem a' túrós csuszát, megittam a' bort -, az a' komédiásnép derék és mulatságos egy nép. Holnap ismételjük a' mulatságokat 's jegyezze ön meg magának, szerkesztőtárs, hogy holnap "Magyarország legszebb színésznőjével', Mátray Laurával egy tálból eszik a felelős szerkesztő. Meg ne pattanjon az irigységnek miatta. Egyébiránt változást nem érzek magamon. A magam lábán jöttem haza, nem úgy mint vasárnap múlt egy hete, a' midőn egy az én emberséges tiszttartó bátyám által rendezett champagniadeból úgy hoztak haza kocsin egy szomszédházból, mellém ültetve egy trombitáló cigánylegényt, kit akkori különös szeszélyemnél fogva én kötöttem ki magamnak. Bizúgy! Roppant változásokon megyek keresztül. Rám nem ismer!

Tehát folytassuk józan ésszel.

A' lapszerkesztésre nézve minden esetre Emichéktől várom az újabb változásokróli tudósításokat. Ha különben önök (a' fentebbi 1-ső pont értelmében) jónak, célszerűnek, hasznosnak látják a' lap megindítását, én mindenben rendelkezésükre állok 's nevemmel szabad tetszés szerint bánhatnak. A' kötelezettségeket, miket jónak látnak reám hárítani, szívesen elvállalom. Megérkezésem ideje bizonytalan, 's lehet, hogy az előre meghatározott időn túlterjed. Lábam ugyanis oly felségesen gyógyul 's én már oly roppant sétákat teszek bot nélkül, 's úgy tudok bokázni, egy lábon állani stb., hogy valóságos véteknek tartanám 8-10 nappal fukarkodni, ha mindjárt azon legnagyobb áldozatomba kerülne is, hogy szegény anyámat az idén ismét meg nem látogathatom. Egy szóval: 'e részben önök ne én tőlem várjanak lépéseket, ki még mindig nem vagyok magam lábán járó ember, hanem vagy tegyenek saját belátásuk szerint 's az esetben teljesen számoljanak annak idejében reám; - vagy pedig hagyják a' dolgot egészen magára; hadd vesszen, ha veszni indult. Működéseinknek, ha majd akarjuk, hamar és könnyen találunk majd új tért.

- Pali! hátha kineveztek ezalatt prókátornak! Eddig önök már tudni fogják a' neveket. Nem jönne hozzám adjunktusnak? Mi? - Ez lenne még a furcsa non putarem! Kitelik tőlük, a' milyen bolondok.

Hogy ön elmegy egy időre Pestről, szívemből kívánom önnek, ha mindjárt bele rí is az Encyclopaedia. Ez esetben - teljes szívemből méltányolván ön eddigi fáradozásait - kérem önt, hogy nevemben is Greguss Gusztit kérje meg a dolog vezetésére. Csak 15-ig volna kézirat elegendő! Addig vagy magam is ott leszek, vagy pedig küldök egy csomó kéziratot innen. Talán lesz annyi ideje Gregussnak, hogy az eddig kijegyzett cikkek elkészülése után az ott levő cikksor nyomán vagy maga elkészíti vagy mások által elkészítteti az egy két hétre szükséges cikkeket. Engem véghetetlenül boldogítana, ha nem kellene a szedést egy pillanatig sem félbeszakítani. Mondja meg Gregussnak, hogy egy, két nap múlva tudósítson azon cikkekről, miket én indítok innen útnak. Ezek mind a' Pe-be esnek. (miután azt Pa-t ön készíté el.) - A' mi a' kezében levő pénzt illeti: mindenekelőtt elégítse ki ön magát tökéletesen, a' meddig követelése tart. Azután fogjon ki Greguss számára 3 pftot, mellyel én neki a' Német bölcsészetért tartozom. (Úgy emlékszem, mintegy annyi jár érte, ha több, majd kipótoljuk.) Azután fizessen ki minden embert, kinek múlhatatlan szüksége van reá. Ha marad valami, ha mindjárt 5 garas lesz is, küldje el nekem, mert nekem pénzem már régen nincs, 's újra élek oly napokat, minőket már sokat éltem, hogy untalan azt várom, valljon ki segít rajtam? Azt tudja ön, hogy 35 pfttal indultam e nagy expedícióra. Az első három hét teljesen elnyelte ez összeget. Azóta csinálom a' contót - azon háttéri gondolattal, hogy cserben nem hagy a tiszttartó.

És ez nem igen kedves állapot, nem is igen szép - de mondja meg az istenért, mit tegyek egyebet, ha csakugyan ki akarok már egyszer gázolni bajomból? Mindenre késznek kell lennem. - Bíztam, nagyon bíztam Lisznyai ígéretében. 'S némi joggal -, úgy vigasztaltam magam, hogy némileg csak a kölcsön visszaadása volna. Midőn Pestre jött, pénz és kilátás nélkül - az én jótállásomra öltöztette fel a szabóm és most, midőn módja van, nyomorult 50 pfttal boldoggá tehetne, miket minden jótállás nélkül becsülettel lefizetnék neki. De hiába várok mai napig. Vajon hova lett az a' fiú? Él-e még? Elment-e? És szülői ígért befolyása? - És az a' nagy biztatás? - Szegény Kálmán, ha tehetné, biz ő megtenné!

Sietek bevégezni e sorokat, nehogy elkéssem - míg keblére öleli önt Lossonczy László szülőföldje Kecskemét. - Házi gazdáinkkal szépen végezzen kérem. Aug. 20-ig tán még is Pesten vagyok - ha szabad lábam eddigi haladásából következtetni. Hajlandó vagyok hinni, hogy roppant egy okos gondolat volt tőlem Harkányba jönni. Mondhatom igen jól érzem magamat. Szeretnék ennek okairól bővebben írni. De most elég ennyi.

- Annyi bizonyos, hogy egész kedélyem nagy változáson megy át külsőmmel egyetemben.

- Szebbé lett-e külsőm és belsőm, azt majd ön és mások ítéljék meg. Annyi bizonyos, hogy változásokon mentem keresztül 's én örülők nekik.

Isten áldja meg édes Palim!

Notabene: Szerelmem legújabb flammejáról majd szóval

Pákh.
 

Szíves köszöntéseket jobbra balra! - Vajjon a Görgei Pista megházasodott-e már?