Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 14. szám · / · Figyelő · / · Karinthy Frigyes: "A szegény kisgyermek panaszai"

Laczkó Géza: Ifj. Dengi János: Kemény és Balzac

"A magyar Balzac!" Volt egy idő, amikor olyan jellegtelennek, olyan arankatermészetűnek tartotta a magyar irodalmat a kevéssé művelt magyar kritika, hogy így beszélt. Amikor a kritika vaksi tanácstalanságában nem mert elindulni egyedül, hanem tekintélyt keresett, akire támaszkodhassék; amikor olyan tájékozatlan volt a magyar dolgok jellemzésében, hogy Keményt csak akkor tudta elskatulyázni, ha megbalzacozta előbb. S lehet, hogy az ilyen elnevezés jelentett valamit az alföldi sárban csizmáskodó vagy a szerkesztőségekben pislákoló tehetségeknek.

Vagy talán tévedek? S "magyar Balzac" azt jelenti, hogy az összes elképzelhető Balzacok közt a legkülönb?

A gyámoltalanság - úgy látszik - csakúgy szülője ezeknek a rémmeghatározásoknak, mint a magyarkodás.

De mit jelent ez a név? Olyan, mint Balzac? Vagy Balzactól tanult?

1858-ban vetette fel P. Kis Sándor, hogy Balzac hatott Keményre. Csakhamar elnevezték a zord bárót magyar Balzacnak.

Ifj. Dengi János vállalkozott arra a mártír-munkára, hogy a kérdést eldönti. Hosszas tanulmány eredményeképpen rövid értekezésében arra az eredményre jut, hogy ez az elnevezés jogosulatlan: helytelen világításban tünteti fel a két író viszonyát. Keményben megvolt bizonyos hajlam a lélektani elemzésre, ezt erősítette nála a divatos Balzac olvasása, kinek elemző módszerét a polgári társadalom kutatásáról a történelem kutatására vitte át. Balzac úgy jár el, hogy jellemét egy alapszenvedéllyel állítja elénk, aztán részben gyökereit, részben új hajtásait keresi, hogy leírja. Így tesz Kemény is; csakhogy jellemeit nem egy, hanem több szenvedély teszi s így alakjai összetettebbek, közelebb állnak az élethez, mint Balzac típushoz hajló személyei. (Talán "francia Kemény" találóbb!)

Kemény a Férj és Nő megírásához a kiindulást Balzac La maison du chat qui pelote c. regényének cselekményéből vette, másfelé terelve a regény kimenetelét az akkoriban nagy port vert Praslin-botrány adatainak beleolvasztásával.

Ezek Dengi kutatásának eredményei. Nem sok. Önmérséklő, nyugodt, kevés szavú, folyamatos dolgozata két részre oszlik: az elsőben az általános, a másodikban a részleteken feltűnő Balzac-hatást tárgyalja; ez utóbbi rész önkéntelenül terjengősebbé válik. Bizonyos rokon irány Balzacban és Keményben, de ezen túl aztán nagyon különbözők.

A rombolás nagy munkával, de kevés látható eredménnyel jár. Gondolom, hogy a jeles dolgozat szerzője végigolvasta Keményt s végig - horribile dictu! - egész Balzacot. Miért? Hogy bebizonyítsa azt, amit a gondolkodó emberek úgy is sejtettek, ha nem tudtak, hogy Kemény nem magyar Balzac.

A szólamok gyors születésűek, mint a házi nyúl és hosszú életűek, mint az elefánt.