Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 3. szám · / · FIGYELŐ · / · FENYŐ MIKSA: BIRÓ LAJOS: A CSALÁDI TŰZHELY

ADY ENDRE: IRODALOM HIRLAPFORMÁBAN

Néhány újságlap fekszik előttem: formájuk a Temps-é, vagy a Matin-é vagy valamelyik londoni lapé, vagy amerikaié. Különös újságok: ugyanegy lap s minden számának más címe van s egyetlenegyben sincs egy sornyi eseménye se a napnak. Ilyen címeket hord a lap: Eugénie Grandet, Les vacances d'un jeune homme sage, Les Cosaques stb. Minden lapszámnak más a riportere, például az előttem fekvőé: Honoré de Balzac, Alfred de Musset, Léon Tolsztoj, Henry de Regnier, Brieux. Íme az első írói élelmesség, mely egyenesen az újságoktól vesz példát, sőt az újságok ellen tör.

Brüsszelben nyomatják a lapot, talán mert ott olcsóbb a papír és a munkabér s hozzák Párizsba. A vállalat, a "La Feuille Littéraire" talán maga is megijedt már a sikertől, mely kevés munkálással rászakadt. Van már olyan száma, melyből 500 000-nél, félmilliónál több fogyott el. Tíz centimesért, alig öt krajcárért egy-egy nagy, híres, igaz regényt vagy drámát vásárolhat akárki. S a terjesztés módja egészen a bulvár lapoké s a címek a lapszámokról nagyszerűen, hangosan ordítanak. De valóságos irodalmat ordítanak s megállítják azt is, aki ponyvaregényen s olcsó hírlapon kívül sohase olvasott egyebet. Hiába a kiadók prüszkölése, mert végre is ez hírlap a maga módja szerint s ráadásul nagyon jól meg is fizeti az írót. Följegyezni valóm nincs is több az egészről, csak a kővetkező két mondat. A hírlap nem taposhatta minden visszarúgás nélkül az irodalmat s egyébként is, így is példát és hasznot szerzett neki. Nem utolsó dolog irodalmat csinálni olyan nyelven, mely egy hét alatt esetleg millió számban viszi szét az író írását.