Nyugat · / · 1908 · / · 1908. 3. szám · / · BÍRÓ LAJOS: ILKA

BÍRÓ LAJOS: ILKA
- Történet egy vidéki városból -
XIII.

A szőke Rácz Jani gyáva volt egy kicsit. Félt. Ebéd után inni kezdett tehát és délután hat órára elég bátorságot ivott magának.

Felment az asszonyhoz. Becsengetett. Egy szobalány jött ki.

- A nagyságos asszony - mondta - senkit sem fogad.

- Beszélnem kell vele! - kiáltott erre Rácz Jani. - Nagyon fontos ügy.

A szobalány erre bement és egy perc múlva visszajött.

- Tessék besétálni.

Rácz Jani bement a szobába. A járása egy kissé bizonytalan volt és a félhomályban nem vette észre mindjárt az asszonyt.

- Jó estét Rácz - mondta neki az asszony. - Mit akar tőlem?

Rácz Jani feléje fordult. Az asszony egy szék mellett állott: halványan és komolyan. Rácz Jani odalépett hozzá és megölelte. Az asszony halkan sikoltott és ellökte magától.

Rácz Jani megtántorodott. De nem esett el. És erre energikus lett.

- Férfiúi becsületszavamra fogadom - mondta -, hogyha ellök magától, kimegyek ide az ablak alá, kiveszem a revolveremet és főbelövöm magamat.

Az asszonyból felbuggyant a zokogás. Egy szék mögé menekült és összekulcsolta a kezét.

- Rácz! Kérem, könyörgök, ne bántson!

Rácz Jani kérlelhetetlen volt. Odament az asszonyhoz:

- Férfiúi becsületszavamra fogadom, hogy főbelövöm magam.

Az asszony halkan és bágyadtan könyörgött még. De Rácz Jani nem engedett és így neki kellett engednie.