stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.


MARGÓCSY DÁNIEL[1]

A Komáromi Csipkés Biblia Leidenben – tipográfiai szempontból

A Komáromi Csipkés Biblia történetét meglehetősen jól ismerik a könyvtörténet kutatói. Az elmúlt száz évben többen is felidézték a Hollandiában nyomtatott könyv Magyarországra való hazahozatalának viszontagságos történetét. Az alább közölt forrás a hollandiai nyomtatás körülményeire összpontosít, arról ad hírt, hogy mi történt a Bibliával, mielőtt Magyarországra szállították volna.

A magyar bibliafordítások történetében különleges ez a kiadás. Fordítója, Komáromi Csipkés György 1628-ban született tehetős komáromi polgárcsaládban.[2] Sárospataki tanulmányainak befejeztével Utrechtben végzett teológiát 1650-től. Johannes Leusden tanítványaként kora egyik legjobb magyar hebraistája lett, héber nyelvű szónoklatban magasztalta a szent nyelvet, héber nyelvtant is írt.[3] Mintegy kilenc hónapot Angliában és Skóciában töltött, majd visszatért Hollandiába, ahol egyike volt az első három Utrechtben végzett magyar teológiai doktornak.[4] Még ugyanebben az évben Debrecenben kezdett bibliai nyelveket és bölcseletet tanítani. 1657-től városi prédikátor lett, de még évekig tanított. Fekete István volt főbíró leányát vette feleségül. Számos könyve jelent meg, közöttük megemlítendő az első magyarországi angol nyelvtan,[5] egy magyar nyelvtan,[6] prédikációs kötetek és hitvitázó munkák[7] – többek között a pestisről[8] és az üstökösök megjelenésének teológiai értelmezéséről.[9] 1678-ban halt meg. Bibliafordítását Károlyi Gáspár Amszterdamban, Janson által nyomtatott Bibliája (1645) inspirálta. Fordításának első változatát, javításait a Károlyi-Biblia lapszéleire jegyezte fel. A Biblia eredeti nyelveit használva, azok alapján helyesbítette a szöveget. A fordítás Komáromi Csipkés életében nem jelent meg, halála után az egyházkerület átnézette, és elfogadta kiadásra. Debrecen városa az 1710-es évek elején döntött arról, mikor még nem működött a Rákóczi-féle szabadságharc idején összetört városi nyomda, hogy a város költségén külföldön adják ki. Ebben az időben a fordító fia, ifjabb Komáromi Csipkés György volt Debrecen polgármestere.[10] Korábbi vélekedés szerint a Bibliát azért nyomtatták Leidenben, mivel a debreceni nyomdát 1714-ben eltiltották a kalendáriumok forgalmazásától, és kevés esély volt arra, hogy a Bibliát helyben ki tudják nyomtatni. Az alább közölt forrás azonban jelzi, hogy a város Ross Sándor eperjesi kereskedő révén már 1713-ban megkereste a leideni Samuel Luchtmans kiadót, és árajánlatot kért. Debrecen az ajánlatot 1715 végén elfogadta, és megbízta Rosst 4000 példány kinyomtatásával és a határig való hazaszállításával. 1716 márciusában kiküldték Miskolci Csulyak Ferenc városi nyomdászt és Szilágyi Tönkő Istvánt Leidenbe, hogy elvégezzék a korrigálást. A debreceni nyomdász 1718 elején tért haza a munka elvégeztével. A Bibliák Gdanskig hajóval jöttek. Háromezer kötet onnét szekerekkel jött a magyar határig, 1069 példány pedig Gdanskban maradt az 1780-as évekig, amikor Debrecen városa végre ezeket is hazahozatta.[11]

Az ezután történtek már jól ismertek a téma kutatói számára. 1719 elején a szepesi kamara a határon lefoglalta a Bibliákat feltételezett anti-katolikus tartalmuk miatt, és a pozsonyi kamarához fordult utasításért. Az uralkodó úgy döntött, hogy a könyveket az egri püspök vizsgáltassa meg Kassán, és csak ezután kaphatja meg őket Debrecen. Erdődy Gábor Antal monyorókeréki gróf, egri püspök 1720. július 8-án jelentette, hogy a fordítás több helyen eltér a Vulgatától, az egyik zsoltárban istenkáromlás van, és nem sikerült az összes példányt lefoglalnia. Engedélyt kért a Bibliák elégetésére. Debrecen városa erre beadvánnyal fordult az uralkodóhoz, hogy a főbb hibák kijavítása után mégis megkaphassák a könyveket. Az uralkodó megadta az engedélyt. Mégis több forduló következett, mert az egri püspök az uralkodó parancsa ellenére sem volt hajlandó kiadni a könyveket. Többségük Kassán rohadt évekig, a megmaradt példányokat végül 1754-ben égették el Egerben.[12] Márkus Mihály szerint, a Komáromi Csipkés Biblia kálváriája hozzájárult ahhoz, hogy az udvar a cenzúra jogát elvegye a katolikus egyháztól, és létrehozza az állami cenzúrahivatalt.

Az alább közölt forrás a leideni nyomda szemszögéből mutatja meg a biblia nyomtatásának problémáit. A korabeli Hollandia Európa nyomtatási központja volt. A holland nyomdák híresen olcsón dolgoztak, lényegesen olcsóbban angol és francia kollégáiknál.[13] A könyvkiadás központja Amszterdam volt, de Leidenben, Hágában, Rotterdamban és más városokban is számos nyomda működött. Leiden különösen fontos volt. Ott működött Hollandia legrégebbi, és a korban legnevesebb egyeteme, amelynek fakultásai kitűnő munkaerőt és piacot biztosítottak a könyvkereskedőknek. A Luchtmans cég csupán egyike volt az ott működő számos könyvkereskedésnek. Kevésbé voltak híresek és erőteljesek mint Pieter van der Aa műhelye, vagy pár évtizeddel korábban az Elzevir kiadó, de így is a jelentősebb vállalkozások közé tartoztak.[14] A cég a 19. század elejéig a család tulajdonában maradt, jogutódja a ma is létező Brill könyvkiadó.

A Luchtmans könyvkereskedés levéltára lényegében az egyetlen fennmaradt archívum a holland könyvtörténet kora újkori időszakából.[15] A 18. század első felében a kereskedést Samuel Luchtmans I. (1685–1757) vezette, ő volt felelős a Magyar Biblia kiadásáért. Költségtervét és leveleinek vázlatát vagy másolatát egy könyvbe írta be, hol latinul, hol hollandul. Mindkét nyelven henyén fogalmazott, a szövegek vázlatosak. A levéltárban megvan sok más kiadvány költségterve is. Ezekből jól látszik, hogy a Magyar Biblia költségvetése az átlagos méretű munkák közé tartozott. A hatvan íves Biblia kinyomtatása kötés nélkül eredetileg valamivel több, mint egy guldenbe került volna példányonként, kötve két guldenbe. Ehhez járult volna hozzá a szállítás költsége.[16] Négyezer példány nyomtatásának teljes költsége eredetileg 7691 gulden lett volna, hatezer példányé 10975 gulden.

A költségvetés nem volt drága, és tipikusnak mondható a korabeli, hasonló méretű könyvek esetén. A rövidebb nyolcadrét könyvek fél és egy gulden között forogtak a piacon, a vastagabb kötetek ára általában egy és három gulden között ingadozott. Govard Bidloo leideni professzor 1713-ban bekövetkezett halála után Luchtmans árverésen adta el könyveit. Ezen egy 1658-as görög és latin nyelvű Hésziodosz kiadás Lambertus Barlaeus kommentárjaival egy gulden négy stuiverbe került.[17] Johannes Schild 1667-es Suetonius kiadása egy guldenért kelt el; Boethius A filozófia vigasztalása c. munkájának 1671-es kiadása két gulden két stuiverért.[18] A mérettel együtt a könyv ára is növekedett. Petrus van Musschenbroek leideni fizikus Beginsels der natuurkunde c. negyedrét formátumú, 132-íves kiadása három guldenbe és három stuiverbe került 1739-ben Luchtmansnak darabonként.[19] Bayle Dictionaire-jének 1741-es négykötetes, fólió formátumú kiadása 14 guldenbe került a kiadónak példányonként. Luchtmans e vállalkozás 1/12-ed részéért volt felelős, az elkészült kiadásból 3843 guldennyi befektetéséért 274 példányt kapott.[20]

Samuel Luchtmans számvetése jó képet ad arról, hogy a Komáromi Csipkés Biblia költségei hogyan oszlottak meg. A könyv árából jelentős rész kellett köttetésre, az összes költség körülbelül húsz százaléka. Különösen érdekesek azok az adatok, amelyek mutatják, hogy az eredeti tervhez képest a végleges változat miben módosult. Nyilvánvaló, hogy 1714-ben Debrecen még nem döntött, hogy négy vagy hatezer példányban óhajtják-e kinyomtatni a Bibliát. A Zsoltároskönyv külön kinyomtatását is tervezték. Hatezer példány nyomtatása 16–17 hónapba, négyezer példányé csak 13–14 hónapba tellett volna.

Fontos, hogy a korrektort a szerződő fél volt köteles biztosítani. Zoltai közli, hogy a két korrektor 1152 magyar forintot kapott Debrecen városától, ez körülbelül 1400–1600 korabeli holland guldennek felel meg, egy jól kereső professzor éves fizetésének.[21] Összehasonlításul, 1726-ban Luchtmanstól egy holland korrektor körülbelül másfél guldent kapott ívenként Valerius Maximus Factorum et dictorum memorabilium c. művének ellenőrzésére, összesen 200 guldennél valamivel többet.[22] A két összeg közti eltérést megmagyarázza, hogy Debrecen állta valószínűleg az utazás és a majdnem két évi leideni lakhatás költségeit is. Ráadásul a két korrektor nem csupán a Biblián dolgozott, beiratkoztak a leideni egyetemre is.[23] A tehetősebb utrechti egyetemista Miskolci Szigyártó János utazásra és a hollandiai lakhatásra 1192 magyar forintot költött 1714 júliusa és 1716 novembere között.[24] A debreceniek tehát, ha nem is túlzottan, de megfelelően megfizették a két korrektor munkáját, lakhatását és leideni tanulmányait.

1716-ban arról értesülünk, hogy Ross másoknál is érdeklődött a Biblia kinyomtatásáról, és ívenként húsz guldennel olcsóbb ajánlatot kapott. Luchtmans erre elmagyarázza, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a papír rossz minőségű. Ő elégedetlen volt a megbízó által javasolt papírral és betűkkel, úgy döntött, hogy maga szerez jobbat. Említi, hogy a Hollandiában pusztító marhavész miatt felment a kötéshez való pergamen ára, ő azonban tartotta magát az eredeti megállapodáshoz. Gyanítja, hogy más könyvkereskedő az árat később, a megállapodás után emelné.

Az utolsó levél 1717-ben kelt. Ekkor Ross Luchtmanstól számon kérte, miért lett másfélszer vastagabb a Biblia, kilecvennél több ív a hatvan helyett. Luchtmans kifejti, hogy az eredetileg nem említett margójegyzetek és a fejezeteket összefoglaló summák miatt sokkal kevesebb betű fér egy lapra, és emiatt lett a könyvtest nagyobb a tervezettnél. Ha Luchtmans tartotta magát eredeti számításaihoz, akkor a költségek végül körülbelül 12–13 ezer guldenre rúghattak. Négyezer példány esetén ez darabonként körülbelül három guldenes gyártási költség.

Érdemes összehasonlítani Luchtmans számadását a Debrecen városa által Ross Sándornak fizetett összeggel. Ross 1718 és 1722 összesen 18 600 magyar forintot kapott a nyomtatásért, azaz 23–30 ezer holland gulden közötti összeget.[25] Ez több mint a duplája a nyomtatási költségeknek. A különbség egy részét megmagyarázza, hogy Ross állta a szállítást és az illetékeket a magyar határig. Ez nem lehetett kevés pénz. Az 1780-as években Gdanskból hazaszállított 1069 Bibliáért 1159 magyar forintot fizetett Debrecen városa.[26] Háromezer kötet Magyarországra szállítása Leidenből, illetékekkel együtt, tehát akár hatezer magyar forintba, nyolc-tízezer holland guldenbe is kerülhetett. Alig valamivel kevesebbe, mint maga a nyomtatás. Mindenesetre Rossnak még így is jelentős haszna származhatott az üzletből.

Amsterdam University Library Luchtmans Archief C. 1706–1744 folios 15–17.

Latin és holland eredeti szöveg

[f. 15v]

1713.

Project waar naa de Hungarise Bijbel

Copij van ’t Latijnse overgezonde Project

Modus quo Biblia Sermone Hungarico in Octava forma Typis mandari posset.

Quodvis folium constans 16 paginis, quod ad chartam, impressionem, collationem, confectionem, reliquamque procurationem omnem, si imprimenda sint 6000 Exemplaria, minori pretis exhiberi non possit 3.½ chalcis Hollandicis, et sic 6000 Exemplaria unius folii constabunt, centum triginta et uno florenis Hollandicis et 5 st   f.131:05

Si 4000 Exemplaria desiderantur, quodvis folium impressum et procuratum 3 ¾ duijt, constabit 93 fl: Holl: 15 st   f.093:15

Alio modo summa confici non potest nisi per singula folia, quia conjectura assequi non possumus, quo foliorum numero haec Biblia edi possint.

Si 60 foliis imprimi potuerit, desiderabitur ad opus perficiendum, nempe ut imprimantur et compingantur omnia 6000 Exemplaria Spatium 16 aut 17 mensium.

Si 4000 Exemplaria 13 aut 14 menses requiruntur.

Qui Corrigendis typographorum vitiis vacaret, sine nostro sumtu aut ullo impendio id agere teneretur.

Opus insuper erit, ut exemplar Bibliorum Hungaricorum tribus mensibus, antequam ad opus accingeremur ad nos mittatur, ut fundendis typis, characteribus parandisque reliquis supersit tempus, et sic ratio inire possit.

Charta debet esse melior et compactior, quam illa cujus particula ad nossa missa est, qui tenera nimis est, et typorum umbram transmitteret, et sic ab aversa parte pagellas obscuraret, sed ut color, candor et materia huic par sit, bona fide agetur.

Forma Pagellanum impressarum ita construetur ipsis typis absque marginibus, ut delineavimus in adjuncta chartula, quae forma major est quam adjuncta pagina Bibliorum Latinorum.

Compactio in pergameno constabit cujusque Exempl: f.–0:07

---     --- --- more gallico --- --- f.–0:12

---     --- coreo nigro Hispanico          f.–0:12

Si corio nigro Turcico, marginibus deauratis compingiret:    f.–1:05

Enumeratio summae, qua constabunt Biblia illa, si 60 Foliis impressio mandari possit; quae tum pro numero foliorum aucto habita ratione facile iniri poterit.

60 Folia 6000 iterata et confecta summa 131 fl: 5 constabunt     f. 7875:–

2000 Exempl: compacta in pergameno a 7st f. 0700:–

2000 --- --- more gallico a – 12 st f. 1200:–

2000 --- --- coreo nigro Hisp: a 12 st f. 1200:–

    10975:–

60 folia Exemplaria 4000 iterata et confecta summa f. 93 st 15 constabunt    f. 5625:–0

1333 te binden in parkement a 7 st     f. 0466:11

1333 te binden in franse bande a 12 st     f. 0799:16

1333 te binden in zwart spaans leer a 12 st   f.   799:16

    f. 7691:03

quae corio Turcico, aut alio quopiam modo desiderarentur habita proportionis ratione facile consummari poterunt.

[f. 16r]

Aangenoome hebbe om te drukken

naader overgezonden

Exemplar Bibliorum, ad cujus tentum hac nova excuderentur, tribus mensibus antequam inchoaretur impressio, nobis mittendum esset.

Ut characterum typi inde formati funderentur, caeteraque omnia pararentur, ne quid continuum ipsorum sine ulla intermissione progressum retardaret.

Quoad ad summam expensi attinet, fieri aliter, vix posset quin tertia ejus pars nobis esset exhibenda antequam opus inchoaretur, ut sumtibus faciendis sufficeremus; secunda vero post opus ad dimidium deductum, ultimam vero non exigeremus antequam plane absolutum et exhibitum esset integrum opus.

Fidem facimus Ultra praestitum pretium nihil adjectum iri.

Si vero in coemenda charta praeter spem accideret, ut deduceri, depretio quid liceret, fide viri honesti promitto spondeoque me ejus ratione habiturum, et in rem vestram collocaturum.

Si vero pars illa chartae, quam exhibuimus ex psalmis Latinis, nobis remitti posset, commodum accideret, quoniam ea uteremur, in charta comparanda, ut saltem nitidiorem et meliorem investigaremus.

Ob internecionem vitulorum charta pergamina, coreamque multo sunt cariora, quam fierit ante triennium, ideoque vix sine dispendio praestari poterit, sed quoniam id promissimus, in eo tamen etiam nos fidem nostram praestituros esse asseverimus.

Notitia Psalmorum separatim imprimendorum

dit van Amsterdam gezonde

Si separatum deberint imprimi Libri Psalmorum supra numerum, qui pertineret ad Biblia, et si essent ipsis notis, litteris, characteribus et ipsa forma, tunc constaret quodvis folium, si simul 500 Exemplaria desiderantur 3.¼ duit. et simul constabit f. 91:18st et sic per singula folia, et supra eodem pretio pro majori numero.

Si alioquin isti Psalmi desiderantur alia forma, et minoribus typus impressii, exspecto specimen, et numerum, ut ex iis pretium faciamus.

Copij van een brief geschreeven aan de Heer Andries

Mijn Heer des Obrij uijt Leijden den 15 aug: 1716.

Deeze dient tot antwoord van een missive van de Hr Alex: Ross, mij door mijn Heer UEd: Broeder vertoont, waar in zijn E: meld als dat ’t werk van Hungarise Bijbel gepresenteert werd twintig gl: per blad minder als ik ’t aanneeme zoude, dat ik zeer gemakkelijk kan concipieeren uijt deeze volgende redenen.

Voor eerst kan ik niet denken dat de groote der page, en zoo zwaar met letters gelaaden opgegeeven is, als ik die zelfs hebbe geformeert, om compres te werden, daarbij komt dat mij zelfs niet was opgegeeven, dat er kanteekeningen aan moeste koomen, als nu aan de geschreeve Copij hebbe gezien, dewelke hebbe geordonneert te drukken met letters drie zoorten kleijnder als de tant der Bijbel, zonder dat ik daar voor meer gepretendeert hebbe, dat een ander zeekerljik zal abuseeren.

Ten tweede de Letter die mij op ’t lange Reepje vertoond werd, zoude ik niet derve gebruijken, ’t is een letter waar van onder de vier letters geen twee regt staan, of kunnen gezet worden dat een fout van de gieter is, wiens letters altoos onderheevig zijn.

Ten derde is mij van ’t Papier opgegeeven te leveren zoo wit, trouw en zwaar, als ’t te maaken in te vinden is, indien daar omtrent eenige menage en in een minder zoort zoude mogen gebruijken, dat zoude veel op ieder blad kunnen profiteeren, dog dat is tegens over opgegeeve project.

[f. 16v]

Vervolg der Brief aan de Hr Andries des Obrij geschreeven

Omtrent dit articul hebbe in mijn voorige memorie gestelt, dat indien in ’t inkoopen der papieren eenige avantage bekwam, dat ik als een eerlijk man, naa proportie zoude laaten vallen, ’t geen ik nogmaals affirmeere.

Ten Vierde hebbe ook gemelt, dat ik de banden over drie Jaaren hadde gespecificeert op een prijs, die nu bij naa ondaenelijk is, door de sterfte van ’t Vee, en dat ik egter mijn woord zoude houde, al was ’t dat ik niets daar aan profiteerde, ’t geen ik nu bevinde dat waarlijk zoo zijn zal, jaa eerder schade als voordeel zal behaalen, en die ’t eene aanneemt zoude ’t ander ook voor die prijs diende aan te neemen, anders zoude ’t profijt van ’t eene niet ’t ander heen loopen.

Myn Heer ik ben verzeekert dat ’t onmogelijk is ’t een en ’t ander voor minder prijs te doen, zonder de waar daar voor naa te leeveren, ik wil mij wel aan letters, Papier, nettigheid des druks etc. verbinden, en als ’t met minder zoort van letters papiert etc. mag geschieden, dan zal ik ’t ook voor minder aaneemen, daar eere gereed toe ben, dog zonder winst kan niemant zulk een ommieslag van werk onderneemen, die anders zegt meriteert geen gelove, ik blijve etc.

1717. 29 Sept.

Copij van een brief aan de Heeren des Obrie

Zedert dat ik de eer gehad hebben van U Ed mondeling te spreeken over ’t verdikken der Bijbel in de Hungarische taal, zoo hebbe deeze volgende uijtreekening gemaakt, om aan te thoonen op een klaare methode, hoe veel bladen de Bijbel zonder kanteekeningen, summiven der Capittels, en Psalmen zoude uijtgemaakt hebben, waar van hier nevens een schets, volgens ’t nevensgaande gedrukte blaaden.

Een Page aan een zijde heeft 53 Regels, aan idere kant van de linie, op ider van die werd door de aantekeningen verlooren letters, maakt 14 op een deurgaande Regel, 14 letters verlies gemultipliceert met 53 maakt 742 op een geheele Page.

Een deurgaende regel heeft 52 Letters, waar van 742 letters maaken 14 Regels en 14 letters, is 14 ¼ Regel, letter verlies op idere Page.

Een geheel vel heeft 16 Pages, deeze gemultipliceert met 14 ¼ Regel verlies op iedere Page, maakt 228 Regels verlies op ider blad

’t Geheele werk zal bestaan uijt 88 bladen zonder de Psalmen, met welk getal 228 Regels verlies op ider blad, gemultipliceert maekt 20064 Regels overig of verlies op ’t geheele werk.

Ider blad van 16 Pages heeft 848 Regels, ’t welk met 24 gemultipliceert zal uijtmaken 20352 Regels, ’t geen meer is als 23 ½ blad, ’t geen dan voor 24 bladen moet betaelt werden,

Welk getaal van 24 bladen afgetrokken van de 88 zal blijven 64 bladen.

Zoodat op deeze wijze zeer klaar kan getoont werden, dat indien (de Bijbel volgens ’t eerste Project in den Jaar en 1713 opgegeeven gedrukt was dezelve niet meer als 60 a 64 bladen zoude geweest zijn, ’t welk ik aanneem volgens een opstel van nevens gaande attestatie tot genoegen van de Hr Alexander Ross te affirmeere. Nu hebbe in de uijtreekening nog niet gemelt van ’t geen tot mijn voordeel komt, als dat de kanteekeningen in’t N: T: op vele platzen zoo meenigvuldig zijn, dat dezelve nog onderaan moeten geplaast werden, daar nu nog nieuwe letters en caracteri de novo zijn gegooten. Tot nader bewijs van ’t voorgaende kan ik aentoonen een hollandse Bijbel van ’t zelfde formaat, daar de summiven boven de Capita staan, en de paralelle texten op de kant, welke groot is 59 ½ blad, zoodat de Hungarische Taal,

[f. 17r]

’t Vervolg der Brief aan de heeren des Obrij geschreven

geweldig moet uijtlopen, daar de mesures altijd na genome hebbe.

Ik wil hoopen, dat deze bovengemelde redenen en uijtrekening suffisant zullen zijn om de Hr Alex: Ross te persuaderen, als dat ’t bij mij niet toekomt dat de Bijbel dus verre uijtloopt, die nu al op 93 bladen werd gerekent met de Psalmen.

Waarmede eijndigende blijve na offertes van dienst en hertelijke groetenisse etc.

Magyar fordítás

[f. 15v]

1713.

Tervezet a Magyar Bibliához

A latinul elküldött tervezet másolata

Hogyan lehet a magyar nyelvű 8° bibliát kinyomtatni?

Ívenként (ez 16 lap) 6000 példány nyomtatása (papír, összehordás, felfűzés és az összes tennivaló) példányonként legalább 31/2 holland rézpénz, összesen 131 holland forint és 5 stuiver. Ha 4000 példányt óhajtanak, és darabja 33/4 duit, összesen 93 holland forint és 15 stuiver.

A végösszeg ívekre számítható csak, mert nem becsülhetjük meg előre, hogy hány íves lesz a kiadandó Biblia.

Ha 60 ív lesz, akkor 16–17 hónapba telik a nyomtatás és felfűzés, ennyi idő kell a munka biztos elvégzéséhez 6000 példányban.

4000 példányban 13–14 hónapba telik.

A nyomtatási hibák javítását az erre hivatott személynek nem a mi terhünkre vagy bármilyen költségünkre kell megfizetni.

Ezenkívül három hónappal a munka megkezdése előtt meg kell kapnunk a Magyar Biblia egy példányát, hogy elegendő időnk maradjon az előkészítésre, betűk és jelek öntésére. A munkát így lehet elkezdeni.

A papírnak jobbnak és tömörebbnek kell lennie, mint annak, amiből küldtek. Az túlságosan lágy, a betűk átütnek, a másik lapoldalt elsötétítik. Becsületemre ígérem, hogy ehhez hasonló lesz a papír színére, anyagára és tisztaságára nézve.

Úgy helyezzük el a tükröt, ahogy a csatolt papíron lerajzoltuk, ugyanolyan betűvel és lapszéllel. Ez a tükör nagyobb, mint a Latin Biblia csatolt mintájáé.

Pergamen kötés ára példányonként     7 stuiver

Francia kötés ára   12 stuiver

Fekete spanyol bőrbe kötés ára 12 stuiver

Fekete török bőrben, aranymetszéssel     1 gulden 5 stuiver

A költség részletei, ha 60 ívben nyomtatható; ha ennél több lesz, a megadott arány szerint könnyen kiszámítható, mennyi lesz az összköltség.

60 ív, 6000 példány nyomtatása és összefűzése,

    darabja 131 gulden 5 stuiver, összesen    7875 gulden

2000 példány pergamenbe kötve, darabja 7 stuiver, összesen    700 gulden

2000 példány francia kötésben, darabja 12 stuiver, összesen     1200 gulden

2000 példány spanyol bőrbe kötve, darabja 12 stuiver, összesen    1200 gulden

    Mindösszesen  10975 gulden

60 ív, 4000 példány nyomtatása és összefűzése,

    darabja 93 gulden 15 stuiver, összesen    5625:11 gulden

1333 példány pergamenbe kötve, darabja 7 stuiver, összesen    466:11 gulden

1333 példány francia kötésben, darabja 12 stuiver, összesen     799:16 gulden

1333 példány spanyol kötésben, darabja 12 stuiver, összesen    799:16 gulden

    Mindösszesen  7691:03 gulden

Ha valamennyi példányt török bőrbe, vagy valamilyen más módon óhajtanak, az arányos költség könnyen kiszámítható.

[f. 16r]

Elvállaltam, hogy kinyomtatom

Ezt is elküldtem:

El kell juttatniuk hozzánk a nyomtatás megkezdése előtt három hónappal annak a Bibliának egy példányát, amely az új mintája, hogy a szerint kiönthessük a szükséges mennyiségű és nagyságú betűt, [hangjegyeket,] és mindent előkészítsünk, nehogy a munka menetét valami hátráltassa vagy megszakítsa és lelassítsa. Fizetést illetően aligha oldhatjuk meg másként, mint úgy, hogy harmadát kapjuk kezdéskor beszerzésre, második harmadát ha felét elvégeztük, az elkészült munka átadásakor kérjük az utolsó harmadot. Ígérjük, a fent mondott árat semmivel nem növeljük.

Ha olcsóbb lesz a papír, amit szeretnénk, csökkentem az árat amennyire lehet. Becsületemre ígérem, aránylagosan számítok. A latin zsoltárokhoz mutatott papírmintát küldje vissza mikor teheti, a szerint vásárolunk, valami jobbat és tisztábbat keresünk. A marhavész miatt jóval drágább a három évvel ezelőttinél a pergamen és bőr, ráfizetés nélkül alig sikerülhet, ha azonban megígértük, meg is erősítjük, hogy teljesítjük becsülettel.

Jegyzet a külön nyomtatandó Zsoltárokról, ezt Amszterdamból küldtem

Ha a Bibliához tartozó [genfi] Zsoltárkönyvből ugyanolyan betűvel, hangjegyekkel és formátumban külön is nyomtatnunk kell, akkor a szükséges 500 példány íve 31/4 duit, összesen pedig 91:18 gulden. Ennél több példány az ívenkénti ár szerint többe kerül. Ha kisebb betűvel és más formátumban óhajtják a Zsoltárokat, kérek mintát és példányszámot, hogy a költséget e szerint számíthassam.

Andries Obrij úrnak írt levelem másolata, Leiden, 1716. aug. 15.

Íme, ezt válaszoltam Alexander Ross úr levelére, amelyet az ön tisztelt testvére mutatott, és melyben azt írja őurasága, hogy ívenként húsz guldennel olcsóbb ajánlatot kapott, mint amennyiért én vállaltam a Magyar Bibliát. Könnyű ezt elképzelnem a következő okok miatt.

Először: nem akkora a tükör, gondolom, nincs is olyan sűrűn szedve, hogy minél tömörebb legyen, mint az én tervem szerint. Ráadásul nem jelezték, hogy lesznek széljegyzetek, amint most már a kéziraton látom. Ezeket úgy intéztem, hogy három fokozattal kisebb betűvel szedjék, mint a Biblia szövegét. Nem kértem többet ezért, pedig más biztosan kapna az alkalmon.

Másodszor: átallanám használni a hosszú mintán mutatott betűt. Négyből nincs két egyenes vonalban álló és rakható, ez a betűöntő munkáját minősíti.[27]

Harmadszor: fehér, tartós és megbízható az a papír, amit én ajánlottam, a kapható legjobb. Sokat megtakaríthatnánk ívenként, ha itt engednénk és nem ilyen jó papírt használnánk, de ez megállapodásunk ellen szól.[28]

[f. 16v]

Az Andries des Obrij úrnak írt levelem folytatása

Ide tartozik még, amit följegyzésemben említettem. Ha papírvásárláskor jól járok, akkor tisztességes ember lévén, aránylagosan csökkentem az árat, ezt most még egyszer megerősítem.

Negyedszer: említettem azt is, hogy olyan áron szabtam meg a kötést három éve, amit a marhavész miatt ma már szinte lehetetlen vállalnom. Mégis hű maradok szavamhoz, még ha hasznom nem származik is ebből. Már úgy vélem, valósággal így lesz, inkább vesztek, mint nyerek. Aki egyikét vállalta, másikát is azon az áron kell vállalnia, egyébként egyik nyeresége a másik vesztesége lenne. Uram, én abban biztos vagyok, hogy sem egyikét, sem másikát olcsóbban vállalni nem lehet, ha csak úgy nem, hogy a valóságos árat majd később jelentik be. Én meg tartom magam a vállalt betűhöz, papírhoz, tükörhöz. Ha silányabb betű, papír, stb. is jó, akkor én is olcsóbban vállalom. Erre kész vagyok, becsületemre, noha nyereség nélkül senki nem tud ilyen bajos munkára vállalkozni. Amit az a másik [ti. kiadó] mondott, nem érdemel hitelt. Maradok, stb.

1717. Szeptember 29.

Obrie úrnak írott levelem másolata

Mióta olyan megtiszteltetésben volt részem, hogy uraságoddal személyesen szólhattam a Magyar Biblia megnövekedett terjedelméről, kimutatást készítettem, hogy világosan megtetsszék, hány ívre terjed (széljegyzetek, summák és [a genfi] zsoltárok nélkül), ezt vázolom a nyomtatott ívek szerint.

Laponként 53 sor van. Széljegyzetek miatt mindkét szélen betűhelyek vesznek el, végigmenő sorban 14, összeszorozva ez laponként 742 betűhely. Egy végigmenő sor 52 betű, ezek szerint a 742 betű 14 sor 14 betűre rúg, így tehát oldalanként 141/4 sor a veszteség.

A 16 lapos ívet a sorveszteséggel szorozva ez ívenként 228 sor.

88 íves a teljes munka, a [genfi] zsoltárok nélkül, az ívenkénti számmal szorozva 20.064 sor az összes veszteség. A 16 lapos ívek 848 sorból állnak, ezt szorozva 24-gyel 20.352 sort kapunk. Ez 231/2 ív, amelyet 24 árában kell fizetni. A 24 ívnyi summát levonva a 88-ból, marad 64 ív.

Ebből világosan kimutatható, hogy ha az 1713-ban tervezett módon jelent volna meg a Biblia, akkor nem lett volna több 60 vagy 64 ívnél, ezt vállaltam az Alexander Ross úrnak készített kimutatás szerint (melléklem). Nem számoltam bele e kimutatásba azt, amin nem nyerek, mert az Újszövetségben sok helyen annyi a széljegyzet, hogy még a szöveg alá is jutott belőlük, ezért aztán még több új betűt és jelet kell újraöntenünk. További igazolásául az eddigieknek mutathatok ugyanilyen formátumú Holland Bibliát, amelyben a fejezet élén állnak a summák, oldalt meg a párhuzamos utalások, ennek terjedelme 591/2 ív, még ha a magyar nyelv szerfölött terjengős lenne is, már intézkedtem.

[f. 17r]

Az Obrij úr számára írt levelem folytatása

Remélem, hogy Alexander Ross úr meggyőzésére elegendők a föntebb említett okok és kimutatás, hisz nem miattam lett ilyen terjedelmes a Biblia, hogy most már 93 ívre rúg a [genfi] Zsoltárokkal együtt.

Ezzel végzem, szolgálatomat ajánlva, maradok szívélyes köszöntéssel.

DÁNIEL MARGÓCSY

The Hungarian Bible of György Komáromi Csipkés in Leiden

This article publishes and evaluates the notes of Leiden bookseller Samuel Lucthmans concerning the publication process of a Hungarian Bible by György Komáromi Csipkés (1628–1678). The previously unknown source sheds light on the costs and difficulties relating to the editing of the Bible, as well as offers an insight as to how the size and layout of the Bible changed during the printing process. The municipality of Debrecen commissioned bookseller Sándor Ross in 1713 to contract with Luchtmans to publish the Bible. Luchtmans originally planned to print the Bible in 60 quires and estimated costs for a print run of both 4000 and 6000 copies. Total cost would have been 7691 guilders for 4000 copies and 10975 guilders for 6000 copies. Binding was included and accounted for roughly 20% of the price. Because of the inclusion of marginal notes and summaries, the size of the final publication ran to more than 90 quires and costs increased accordingly. It is estimated that customs and expenses for transporting the Bible from Leiden to Hungary were comparable to the cost of printing.

 



[1] A szerző kutatását támogatta a National Science Foundation Doctoral Dissertation Research Improvement ösztöndíja, a Social Science Research Council International Dissertation kutatóösztöndíja, a Harvard Committee of Graduate Studies Sheldon ösztöndíja és a Minda de Gunzburg Center for European Studies ösztöndíja. Szeretném megköszönni Edwin Demper, Fekete Csaba, Paul Hoftijzer és Pojjákné Vásárhelyi Judit segítségét.

[2] Komáromi Csipkés életrajzát, publikációinak listáját és a szakirodalmat illetően l. Márkus Mihály: Komáromi Csipkés György. Egyháztörténeti értekezés. Bp. 1990. (A továbbiakban: Márkus: Komáromi). A Csipkés-Biblia történetét ezenfelül kimerítően tárgyalja Szimonidesz Lajos: A „Debreceni Biblia” viszontagságai és elnyomása. = Egyháztörténet 1945. január–december, 65–91. Vö. Földváry László: Komáromi Csipkés György és Bibliája. = Protestáns Szemle (3.) 1891. 315–335, 515–531. Illésy János: Komáromi Csipkés György Bibliája. = Magyar Könyvszemle 1889. 138–146. Széll Farkas: Újabb adatok Komáromi Csipkés György Bibliájához. = Magyar Könyvszemle 1890. 136–145. Zoltai Lajos: A debreceni biblia költségei. = Debreceni Protestáns Lap 1906. 262–263, 294–295, 313–315. (A továbbiakban: Zoltai: A debreceni). Hollandul: Miklós, E.: De Hongaarsche Bijbels in Nederland. = Het Boek (6.) 1917. 321–329.

[3] RMK III. 1781, 1904. Vö. Dán Róbert: Humanizmus, reformáció, antitrinitarizmus és a héber nyelv Magyarországon. Bp. 1973. /Humanizmus és Reformáció. 2./

[4] Bán Imre: Apáczai Csere János. Bp. 1958. 103, 134. /Irodalomtörténeti Könyvtár. 2./

0[5] RMK II. 1030.

0[6] RMNy 2618.

0[7] RMK I. 980, 987, 988, 1037, 1042, 1071, 1115; RMK II. 945, 1043, 1064, 1130, 1165, 1112, 1294, 1318, 1396, 1397. Vö. Győri L. János: Ortodoxia, puritanizmus és enciklopédizmus Komáromi Csipkés György prédikációiban. = Könyv és Könyvtár (15.) 1987. 53–75.

0[8] RMK I. 1012.

0[9] RMK I. 1023.

[10] Vö. Szendrey István: A szatmári béke „követének” [ifjú Komáromi Csipkés Györgynek] családi és vagyoni viszonyai. = A Hajdúsági Múzeum évkönyve 1987. 57–82.

[11] Márkus: Komáromi, i. m. 174–175.

[12] Márkus: Komáromi, i. m. 182–187.

[13] Pieter van der Aa kortárs leideni nyomdász szerint az angol és francia könyvek kétszer olyan drágák voltak, mint a hollandok: „[…] wij hier te lande voor de helft kunnen drucken van de somme die de boecken in Vrancryk en Engeland om selfs komen te kosten.” L. Stukken betreffende verlening van Privilege aan Pieter van der Aa et Cie. tot het Thesaurus Antiquitatum et Numismatum Orientalum. Regionaalarchief Leiden 509. Archieven van de Gilden, de Beurzen en de Rederijkerskamers. Inv. No. 113. Vö. Johns, Adrian: The Nature of the Book. Print and Knowledge in the Making. Chicago, 1998. Hoftijzer, Paul G.: Engelse boekverkopers bij de Beurs. De geschiedenis van de Amsterdamse boekhandels Bruyning en Swart (1635–1725). Amszterdam, 1987. A kiterjedt holland könyvtörténet kutatásokba jó bevezetést nyújtanak Hoftijzer, Paul G.: Drukkers, boekverkopers en lezers tijdens de Republiek. Een historiografische en bibliografische handleiding. Hága, 2000. Berkvens-Stevelinck, C.–Bots, H.–Hoftijzer, P. G. (ed.): Le magasin de l’Univers. The Dutch Republic as the Centre of the European Book Trade. Leiden, 1992.

[14] A kortárs leideni könyvkereskedésekről l. Hoftijzer, Paul G.: Pieter van der Aa, Leids drukker en boekverkoper. Hilversum, 1999. Van Vliet, Maria: Elie Luzac (1721–1796) boekverkoper van de Verlichting. Nijmegen, 2005.

[15] A Luchtmans cégről l. Van Ophuijsen, Johannes Max: E. J. Brill: three centuries of scholarly publishing, since 1683. Leiden, 1994.

[16] A korban egy képzett munkás átlagban 250–300 guldent keresett évente, egy lelkész 500–1000 guldent, és az egyetemi professzori fizetések 700–1600 gulden körül mozogtak. Vö. Prak, Maarten: Hollandia aranykora. A köztársaság talánya. Fordította Balogh, Tamás. Bp. 2004.

[17] A korabeli holland pénzegység a gulden. Gyakran használt a stuiver, és ritkábban a duit vagy rézpénz. 1 gulden = 20 stuiver = 160 duit, 1 stuiver = 8 duit,1 holland rézpénz = 1 duit.

[18] Hésziodosz: Hesiodi quae extant. Cum notis brevissimis. Accessit Lamberti Barlaei in Theogoniam commentarius. Amstelodami, 1658. Suetonius Tranquillus, Gaius: C. Suetonius Tranquillus. Negyedik kiadás. Edidit Schild, Johannes. Lugduni Batavorum, 1667. Boethius: De consolatione philosophiae. Lugduni Batavorum, 1671. A könyvek árához l. Bidloo, Godefridus: Bibliotheca et museum Bidloianum […] quorum publica fiet Auctio in Aedibus Samuelis Luchtmans, Ad diem 23 et seq. Octobris 1713. Lugduni Batavorum, 1713.

[19] Musschenbroek, Petrus van: Beginsels der natuurkunde. Leiden, 1739. Universiteitsbibliothek Amsterdam. Lucthmans archief C. 1706–1744. f. 25v.

[20] Bayle, Pierre: Dictionaire historique et critique. Amsterdam, 1740. Universiteitsbibliothek Amsterdam. Lucthmans archief C. 1706–1744. f. 21v–22r.

[21] Zoltai: A debreceni, i. h. 263. A cikkben a következő átváltási árfolyammal számolok: 1 magyar forint = 1.25–1.6 holland forint. Miskolci Szigyártó János naplója szerint hat magyar dénár (0.06 forint) másfél stuivert ért az 1710-es években (tehát 1 magyar forint 1.25 holland gulden volt). Dúzs Sándor: Hogyan útazott 170 évvel ezelőtt a magyar calvinista candidatus. = Debreceni Protestáns Lap 1884. 44–59, 48 (A továbbiakban: Dúzs: Hogyan útazott). Az adatot fenntartással kell kezelnünk, Pierre Marteau szerint 1 magyar forint = 1 rénus forint = 1.66 holland forint. ---. The Marteau Early 18th-Century Currency Converter. 2006. http://www.pierre-marteau.com/currency/converter/.

[22] Valerius Maximus: Factorum et dictorum memorabilium libri IX. Edidit Torrenius, Abraham. Lugduni Batavorum, 1726. A kiadás összesen 144 ívre rúgott. Universiteitsbibliothek Amsterdam. Lucthmans archief C. 1706–1744. f. 20v.

[23] Mindketten teológiát halgattak, 1716. szeptember 2-án iratkoztak be az egyetemre. ---. Album studiosorum Academiae Lugduno Batavae MDLXXV–MDCCCLXXV. Hága, 1875. 847.

[24] Dúzs: Hogyan útazott, i. h. 59.

[25] Zoltai: A debreceni, i. h. 263.

[26] Zoltai: A debreceni, i. h. 313.

[27] A mondat második fele hiányos és nem teljesen érthető az eredeti szövegben.

[28] A mondat első fele nem teljesen érthető az eredeti szövegben.


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   


Figyelem! Nem nyomdahű változat. Tudományos célú felhasználáshoz ajánlatos összevetni a nyomtatott kiadással.