Magyar Könyvszemle   117. évf. 2001. 2.szám Vissza a tartalomjegyzékhez

SZEMLE

Szlavisztikai bibliográfia Udvari István munkássága alapján II. Szerkesztette és az előszót írta: Bajnok Lászlóné. Kiadja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. Nyíregyháza, 2001. 117 l.

[262A hazai ruthenisztika egyik központja a nyíregyházi főiskolán 1993-ban létrehozott Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék, amelynek vezetője Udvari István. 1974 és 1995 közötti munkásságának bibliográfiai áttekintése volt e kiadvány első kötete, ezúttal Udvari professzor 1995–2000 közötti publikációinak, és azok ismertetéseinek bibliográfiai gyűjteménye jelent meg.

A hazai ruthenisztika most építi ki szervezeti kereteit. Most alakítja ki módszereit, most fogalmazódnak meg e szlavisztikai diszciplína prioritásai, feladatai; pl. általános és szakbibliográfiák, szótárak készítése, kiadása; a magyarországi ruthenisztika történetének megírása; kéziratos és nyomtatott nyelvemlékek feltárása, elemzése; ukrainisztikai és ruszinisztikai tankönyvek készítése, szerkesztése és kiadása; magyar–ukrán, magyar–ruszin nyelvi és művelődési kapcsolatok kutatása; a magyar kultúra értékeinek megismertetése ukránul és ruszinul; az ukrán és ruszin kultúra eredményeinek megismertetése magyar nyelven; műfordítók és műfordítások számontartása, ill. elemzése; az ukrán és ruszin irodalom magyarságképének vizsgálata.

Mindegyik környező országban élnek ruszinok, így Ukrajnában is, akiknek történelme a magyarokéval azonos keretekben zajlott, s akiknek irodalmi és népnyelvük, kiadványaik hungarisztikai vonatkozásokat is tükröz. Ukrajnában, a közvetlen szomszédságunkban Kárpátalján számottevő magyar él. A kapcsolatok ápolásához többek között jó szótárak, nyelvkönyvek szükségesek. Ugyanakkor a hazai szlavisztika egyik feladata, hogy legközelebbi keleti szláv népszomszédunk és egyik hazai nemzetiségünk – a ruszinok történelméről, nyelvéről, demográfiájáról pontos és megbízható képet nyújtson. Kárpátalja mintegy ezer esztendeig a magyar állam része volt. Területén olyan interetnikus, interlingvális folyamatok zajlottak le, amelyek kutatása a magyar tudomány illetékességi körébe is tartozik. A kárpátaljai magyarok és a ruszinok valamint ukránok politikai, tudományos és művelődési kapcsolatai is egy sor kutatnivaló témát kínálnak.

A bibliográfia első kötetének megjelenése óta Udvari István sokat tett azért, hogy a tudományos közvéleményünk adekvát képet nyerjen a Kárpát-medencei ruszin értelmiség által napjainkban kiadott, hungarikumokat is tartalmazó könyvekről, hogy az ukrainisztikát tanulmányozó hallgatók használható ukrainisztikai jegyzeteket, tankönyveket vehessenek kezükbe. Külön ki kell emelni a magyar irodalom, Magyarország története, valamint a magyar költészeti antológia ukrán nyelvű kiadásainak megszervezését. Az újabb témák körébe tartozik a ruszin nyomtatott nyelvemlékek elemzése és fakszimilében történő megjelentetése, ill. az ukrán–magyar és magyar–ukrán szótári munkálatok.

A bibliográfia elsődleges rendezőelve az időrend. A kötet szerkesztője évenként, külön-külön jelölve vette számba az önállóan megjelent köteteket (A), a különböző időszaki kiadványokban megjelent tanulmányokat (B), a lexikoncikkeket (C), a konferenciákon elhangzott előadásokat vagy azok rövidített változatait (D), a bibliográfiákat (E), a megjelent recenziókat (F) és új elemként a perszonáliákat (G), hiszen az előző kötet ezeket nem vette fel. A (G) csoportba tartozó írások Udvari István életéről, munkásságáról megjelenő cikkeket, tanulmányokat, köszöntőket, a vele készült interjúkat tartalmazzák. A csoportokon belül a tételek betűrendben követik egymást. A szerzővel jegyzett tételek is betűrendbe vannak rendezve, egy mezőn belül a címek betűrendje dominál.

A kiadványt részletes előszó vezeti be; megtalálható benne a földolgozott periodikumok jegyzéke, valamint mindkét kötet névmutatója. A lelkiismeretesen összeállított és ízlésesen megformált könyvecske, alcíméhez híven jó hozzájárulás egy jövőbeli ruthenisztikai (ukrainisztikai és ruszinisztikai) bibliográfiához.

Abonyi Andrea