Magyar Könyvszemle   116. évf. 2000. 1.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

SZEMLE

Erdész Ádám: Kner Albert: Könyvművészet, reklám, látványtervezés. Gyomaendrőd, 1999. 111 l. /Kner Nyomdaipari Múzeum Füzetei, 31./

A Kner név hallatán művészi kivitelű könyvekre gondolunk, hiszen a modern könyvművészet fogalma szinte összeforrt a gyomai Kner Nyomda nevével. Ebből a nyomdából indult Kner Izidor hatodik gyermeke, Albert, aki a mesterség minden fortélyát kitanulva, a reklámgrafikán át eljutott az amerikai csomagolástechnika forradalmasításáig, a családi vállalkozástól a világ egyik legnagyobb vállalatáig. Életét a könyv írója „jellegzetesen amerikai sikertörténetnek” nevezi, s életrajzában végigkíséri a legkisebb Kner-fiú útját a családi műhelytől a chicagói CCA (Container Corporation of America) Tervezési Laboratóriumáig, amelynek az Államok szerte elismert vezetője, a csomagolásipar megújítója lett.

A szerző mintegy 100 oldalon keresztül 7 fejezetre bontva, csevegő stílusban, fotókkal illusztrálva tárja elénk Kner Albert életének fő állomásait, a háttérben felvázolva a család rövid történetét, bepillantást adva a 20. század első felének nyomdai és kiadói világába, amelyben az 1882-es alapítású gyomai nyomda, a „dualizmus kori Magyarország legkorszerűbb vidéki nyomdája” később kiadó is, tekintélyt vívott ki. Többször utal a gondosan ápolt „eredetmítoszra”, amelynek formálása és továbbvitele az utódoknak is szívügye volt. A korabeli polgári társadalomban a gyerekek természetes módon folytatták a családi hagyományt, Imre a legidősebb testvér már 13 évesen inaskodott és 17 évesen művezető volt, s Albert példaképe. Ő taníttatta öccsét és Erzsébet húgát. Öccséhez írt levélrészletekből árad a kor hangulata, a polgári élet szigora, következetessége, a tudás és tanulás szeretete. Imre a legkitűnőbb tanárokhoz küldi öccsét, hogy a „könyvkészítés” minden területén képzett legyen. A Pesti Örkényi Műteremtől Bécsen át a lipcsei könyvművészeti főiskoláig vezet a tanulás útja, otthoni gyakorlatokkal megszakítva. Kner Imre ennél többet nem nyújthatott öccsének, aki tanulmányai végeztével sokoldalúan képzett nyomdász, könyvtervező és grafikus lett.

Erdész Ádám könyvéből a két Kner-testvér emberi arca is kirajzolódik, Imre a szisztematikus, szorgalmas, szigorú életvitelű nyomdatulajdonos és Albert a minden újra nyitott, kísérletező zseni. Útjaik nem véletlenül válnak el, de Albert soha nem lett hűtlen a kis gyomai műhelyhez. Nagyívű pályáját a pesti Glóbusnál kezdi, majd a temesvári Helicont fejleszti fel, s [118visszatérve Pestre, 1927-ben a Hungária Hírlapnyomda Rt. művészeti vezetője. A reklám érdekli, szerinte a jó grafikus „tömegpszichológus” is, ez a gondolat már előrevetíti amerikai pályafutását. Személyiségét saját tervezésű ex librise is tükrözi: fiatal siető férfi, két keze tele lapokkal, tervekkel, s ahogy előrelép 1-2 lap kihull a kezéből. Ilyennek mutatja be életrajzírója is: sok területet átfogó, reformer egyéniség, ahol megfordult, mindenhol újított valamit.

1931-ben a párizsi nemzetközi könyvművészeti kiállításon nagy sikert arat. Harminc évesen mindent tud a szakmáról, a fametszettől a reklámgrafikáig, fotómontázsig.

Szüksége is volt sokrétű tudására, újrakezdő természetére, munkabírására, hiszen 40 évesen valóban mindent elölről kellett kezdenie, új hazában. Nem kísérletező kedvvel indult feleségével és két kis gyermekével, hanem az életüket féltette, amikor 1940 tavaszán hajóra szállt. Előtte megtanult angolul és mintakollekciókat készített, doboz- és játékterveket. Chicagóban új és színes elképzelései megnyitották számára a CCA csomagolástechnikai vállalat kapuit. Megszerette a szabad Amerikát, ez derül ki a levélidézetekből. 1940-ben egy raktári „konyhaasztal” mellett kezdte, amelytől tehetsége rövid idő alatt a cég vezetői közé emelte. Itt a valóságban is kipróbálhatta a tömegpszichológus-reklámgrafikus elméletét. A tervezési labort számára hozták létre. Szabadon kísérletezhetett a fogyasztói viselkedéssel, 1955-ben már 155 fő segíti munkáját. Észrevette, hogy a csomagolás adja el a terméket, összhangba hozta az árut a vásárlókkal, művészetté emelte az addig egyhangú és egyszínű barna csomagolást. Színes, ötletes, az árukhoz szabott „öltözékkel” forradalmasította az amerikai piacot. Amerika-szerte előadásokat tartott és publikált.

A sikertörténet tragikus oldala, hogy itthon maradt családtagjai közül többen nem élték túl a második világháborút. Erzsébet húgát át tudta segíteni Amerikába. 1964-ben nyugdíjba vonult, s vele lezárult az amerikai látványtervezés első nagy korszaka. 1974-ben még hazalátogat, s rá két évre végleg eltávozott. Életrajzírója méltán helyezi őt a Kner-életmű nagy egyéniségeinek sorába. Fia folytatta a hagyományt, a Packing Design c. lap művészeti igazgatójaként. A legkisebb Kner-fiú élete nemcsak szakmabelieknek, hanem a könyvkészítés iránt érdeklődőknek is tartalmas, érdekes olvasmány, amelyet családi és könyvművészeti fotók egészítenek ki.

Muth Ágota Gizella