Magyar Könyvszemle   116. évf. 2000. 1.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

KÖZLEMÉNYEK

[100Nagy jövedelmek a könyvszakmában, 1942. Az alábbiakban egy listát közlök a könyv-, sajtó- és nyomdaipari szakmában legnagyobb jövedelemmel rendelkező személyekről, egy 1943-ban megjelent kis könyvecske adatai alapján: Beszélő számok XII. A legnagyobb jövedelmek. Szerkesztette Zentay Dezső.

Az eredeti névsor, amely mintegy ötezer nevet tartalmaz, a budapesti adószámviteli osztályokon 1942. év novemberében közszemlére állított listákról készült, a bevallás alapján. Az első számoszlop az éves jövedelem teljes összegét tünteti fel, a második pedig a tiszta jövedelem, vagyis ami a ténylegesen befizetett közszolgáltatások, adóssági kamatok és egyéb magánjogi terhek levonása után marad. Ezek az adóhivatal ellenőrzése előtti adatok: később módosulhattak, s természetesen a jövedelemadó összege sincs még levonva.

A foglalkozások megnevezése szintén az adóbevallásból származik (zárójelben néhány saját kiegészítésemmel), tehát néhány ismeretlen név (ahol pl. csak az szerepelt, hogy igazgató, tisztviselő stb.) esetleg kimaradhatott. Viszonylag sokan szerepeltek egyébként a papíriparból, de ezeket nem vettem be a névsorba.

Néhány megjegyzés az érdekesebb személyiségekhez:

Adorján Sándor az egyedüli a listán, aki konkrétan antikváriusként szerepel. Boltja az Erzsébet körút 16. szám alatt volt, amelyet 1904-ben alapított a testvérével, de hamarosan egyedüli tulajdonosa lett. A háború előtt könyveket is kiadott: Guthy Soma karcolatait hét kötetben. Adorján neve igen elismert és megbecsült volt szakmai körökben, s e lista alapján látható, hogy pénzügyileg is jól állt.

Kókai Rezső is kereskedőként szerepel az adóbevallásban, de rendszeresen adott ki könyveket is. Üzlete az egyik legrégebbi pesti könyvkereskedés: 1873-ban alapította Kókai Lajos, a Kamermayer Károly utca 3-ban. Később az Állami Térképészet és a Statisztikai Hivatal kiadványainak bizományosa lett. 1945-ben háborús propagandát szolgáló könyvek megjelentetése miatt bevonták az iparengedélyét.

Szerepel a listán Müller Dávid, illetve vállalata, az 1924-ben alakult Nova Irodalmi Intézet, többek között Rejtő Jenő kiadója. Ez nem is nagy meglepetés, hiszen az 1941–42–43-as időszak volt a cég fénykora, ekkoriban minden héten kiadtak egy-egy könyvet.

Láthatjuk itt Vári Dezső nevét is. Ő tipográfusként kezdte nagybátyja, Bródy Zsigmond nyomdájában, majd a világháború után a Pallas Rt. vezérigazgatója lett. Később inkább az általa 1925-ben alapított Palladis könyvkiadónak szentelte energiáit – a jelek szerint eredményesen.

Természetesen a nagy kiadók vezetői is megtalálhatók a listán. Láthatjuk, hogy az Athenaeum helyettes vezetője nem is keresett olyan sokat, a vezérigazgató, Jellen Gusztáv viszont ennek majdnem a dupláját. Bókay János – bár az eredeti listán szerényen csak mint író szerepel – a Révai Intézet igazgatójaként kapott fizetést. A Singer és Wolfner kiadótól (bár a cég neve nem szerepelt az eredeti listán) is ketten láthatók itt: Farkas István vezérigazgató (az alapító Wolfner József fia, a neves festő), valamint Hampó József igazgató. Szintén nem közölte a cég nevét Péter Jenő, a Franklin Társulat vezetője, és Ravasz László püspök sem, ugyanezen vállalat igazgatósági tagja.

Már egy sávval feljebb található Báthory-Hüttner János és Zsilinszky Gábor, a Stádium Rt. két vezérigazgatója (igaz, mindketten több más vállalat vezetésében is részt vettek, pl. Zsilinszky 1940-től a Péti Nitrogénművek alelnöke is volt), valamint – meglepetésre – Erdős Ármin, aki a világháború után megalapította Somló Dezsővel a Dante Könyvkiadót, s mint látható, jelentős és igen jövedelmező vállalkozássá fejlesztette. Egy időben Benedek Marcell is itt dolgozott. Erdőst 1944-ben a Gestapo letartóztatta, és a feleségével együtt öngyilkos lett…

Áttérve a nyomdászatra, megállapíthatjuk, hogy Hammer Vilmos, a Betűöntöde Rt. igazgatója alig lépte túl a harmincezer pengős határt, de az Általános Nyomda sem fizetett túl sokat az igazgatójának. Keller Ernő nyomdatulajdonos viszont szépen keresett – főleg ha tudjuk, hogy pár évvel [101azelőtt még csak két nyomdagéppel rendelkezett, amelyeken egyetlen szedő és egy tanonc dolgozott, mivel a nyomdahelyisége egészségtelen volt, tehát szervezett munkás nem dolgozott nála…

A listán szereplő Magyar Pál volt képviselő valószínűleg azonos a Globus-nyomda, a Hornyánszky-nyomda, és még vagy fél tucat más vállalat hasonnevű igazgatósági tagjával. Bródy László, a Hungária Nyomda vezérigazgatója sem kapott túl sok fizetést, pedig cége a legnagyobb nyomdavállalatok közé tartozott, ő maga pedig az egyik legelismertebb nyomdászati vezető volt. Klösz Pál, egy litográfiai és cinkográfiai intézet tulajdonosa viszont már 150.000 pengő feletti jövedelemmel rendelkezett, igaz ő kormányfőtanácsos volt, azonkívül a Grafikai Főnökegyesületben a litográfiai osztály elnöke, valamint a Budapesti Sokszorosítók Ipartestületének elöljárósági tagja stb.

Néhány író neve is megtalálható a listámon. Nem csupán azért, mert a szerzői honorárium is a könyvtörténet része, hanem azért is mert a legtöbb író nem tudott volna csak az írásból megélni, kénytelen volt újságoknak is dolgozni. Már említettem Bókay Jánost, de látható itt Herczeg Ferenc neve is, aki mint ismeretes évtizedek óta sikeres író volt, de minden bizonnyal jelentékenyen járult hozzá jövedelméhez az Új Idők szerkesztői státusa.

Asztalos Miklós itt íróként szerepel: valóban megjelent verseskötete is, regényei is, egy színművét pedig előadták Kolozsvárott, számunkra azonban érdekesebb, hogy történész volt (több könyve éppen az említett Dante Könyvkiadónál jelent meg), és a Széchényi Könyvtár könyvtárosa. 1934-től szerkesztette a Könyvtári Szemle című szaklapot.

Megtévesztő lehet az eredeti listán az újságíró mint megnevezés is. Hegedüs Gyula nem egyszerűen lapszerkesztő volt, hanem a Magyar Nemzet alapítója, majd felelős szerkesztője – éppen abban az időben, amikor a lap példányszáma elérte az ötvenezret. Ugyanígy Rácz Vilmos, a Párbajkódex szerzője egy időben budapesti képviselő volt, de több lap tulajdonosa is, köztük a hatalmas példányszámú Színházi Magaziné, és ezenkívül egy színházi jegyirodát is vezetett. Marsovszky Ivor, a sajtócenzúra elnöke pedig a Központi Sajtóvállalat egyik vezetőjeként az Új Nemzedék című jobboldali napilap „gazdája” is volt.

Természetesen Légrády Ottó főszerkesztő egyben a Légrády Testvérek Nyomdai Műintézet és a nagymúltú Pesti Hírlap tulajdonosa is volt – s mint a listából kitűnik a legjobban kereső ember ebben a szakmában 1942-ben.

Még két adat az összehasonlítás kedvéért: akkoriban a gyári munkások évi fizetése átlagosan kb. 1400 pengő volt, a legnagyobb jövedelemmel rendelkező személy pedig az eredeti névsor szerint Hatschek János, az Eternit Művek tulajdonosa 1,594.779 (442.033) pengővel.

30.000 – 50.000 P. közötti jövedelmek

Adorján Sándor, antikvárius 39.678 28.011
Asztalos Miklós dr, író 43.900 43.900
Bakács Pál, litográfiai intézet tulajdonosa 34.004 28.976
Bárczy Gusztáv, zeneműkiadó 38.666 28.012
Csató Sándor, könyvkiadó 33.132 30.712
Demkó Vidor, a Stádium Rt. tisztviselője 34.414 21.167
Gerő Jenő, nyomdatulajdonos 35.874 35.642
Haán Miklós, nyomdatulajdonos 30.500 24.010
Hammer Vilmos, a Betűöntöde Rt. igazgatója 31.100 31.100
Hammersberg G. Miklós dr., hírlapíró 30.662 17.055
Havas Ödön, nyomdatulajdonos 38.590 26.329
Hegedüs Gyula, lapszerkesztő 42.220 26.320
Hegedüs Sándor ifj., író 31.875 16.141
[102Hrubony József, lapterjesztő 39.344 36.969
Kelecsényi Ferenc dr., újságíró 42.282 41.831
Keller Ernő, nyomdatulajdonos 43.700 39.032
Kókai Rezső, könyvkereskedő 48.084 28.754
Krausz Jakab, nyomdatulajdonos 40.373 27.347
Krausz Lajos, nyomdatulajdonos 32.533 19.860
Kugler Istvánné özv., folyóirat-kölcsönző 36.450 35.424
Langer Norbert dr., könyvkereskedő 37.480 31.959
Magyar Pál, volt országgyűlési képviselő 81.220 52.958
Marsovszky Ivor, a sajtócenzúra elnöke 39.082 22.831
Müller Dávid, Nova könyvkiadó (tulajdonosa) 41.734 30.464
Péter Jenő, rt-igazgató (Franklin Társulat) 39.983 22.767
Piatnik Lajos, kártyagyári igazgató 40.344 30.496
Politzer Adolfné özv., könyvkereskedő 31.232 16.058
Rácz Vilmos dr., lapszerkesztő 30.000 30.000
Rényi Károlyné özv., könyvkereskedő 41.000 41.000
Seifert Alfréd, a Pesti Hírlap igazgatója 30.743 25.256
Simonfay Sándor, az Athenaeum h. vezérigazgatója 44.027 31.215
Somogyváry Gyula, író, a Rádió igazgatója 37.694 32.839
Strasser Ferenc, könyvkötőüzem 40.080 31.981
Strasser Lipót, könyvkiadó 39.584 31.513
Vári Dezső, a Pallas kiadóvállalat tulajdonosa 38.325 29.572
Zolnay László, az Általános Nyomda igazgatója 37.781 31.358

50.000 – 100.000 P. közötti jövedelmek

Bauer László, hírlap- és könyvterjesztő 52.540 52.540
Bókay János, író (a Révai Intézet igazgatója) 72.244 49.259
Bródy László, a Hungária Nyomda vezérigazgatója 66.140 36.410
Bruchsteiner György, litográfiai intézet tulajdonosa 97.160 37.363
Csoór Lajos, lapkiadó, országgyűlési képviselő 73.912 61.642
Farkas István, vezérigazgató (Singer és Wolfner) 95.124 72.064
Hampó József, rt-igazgató (Singer és Wolfner) 59.229 56.629
Harsányi Zsolt, író 45.596 40.064
Herczeg Ferenc, író 53.530 35.850
Jellen Gusztáv, az Athenaeum vezérigazgatója 83.127 53.458
Kopornoky István, könyvkötő 53.700 45.983
Márai Sándor, író 59.547 50.447
Ravasz László dr, református püspök 73.319 58.532
Schmidl Jakabné özv., nyomdatulajdonos 63.742 45.822
Tóth Aladár dr., hírlapíró 54.094 50.484

100.000 – 250.000 P. közötti jövedelmek

[103Báthory-Hüttner János, a Stádium Rt. vezérigazgatója 111.706 076.973
Erdős Ármin, könyvkiadó 118.275 080.573
Klösz Pál, nyomdatulajdonos 163.301 126.149
Zsilinszky Gábor, vezérigazgató (Stádium Rt.) 104.381 102.600

250.000 P. felett

Légrády Ottó dr., a Pesti Hírlap főszerkesztője 257.138 135.152

Bálint Gábor