Magyar Könyvszemle 116. évf. 2000. 1.szám Vissza a tartalomjegyzékhez
Az eredeti névsor, amely mintegy ötezer nevet tartalmaz, a budapesti adószámviteli osztályokon 1942. év novemberében közszemlére állított listákról készült, a bevallás alapján. Az első számoszlop az éves jövedelem teljes összegét tünteti fel, a második pedig a tiszta jövedelem, vagyis ami a ténylegesen befizetett közszolgáltatások, adóssági kamatok és egyéb magánjogi terhek levonása után marad. Ezek az adóhivatal ellenőrzése előtti adatok: később módosulhattak, s természetesen a jövedelemadó összege sincs még levonva.
A foglalkozások megnevezése szintén az adóbevallásból származik (zárójelben néhány saját kiegészítésemmel), tehát néhány ismeretlen név (ahol pl. csak az szerepelt, hogy igazgató, tisztviselő stb.) esetleg kimaradhatott. Viszonylag sokan szerepeltek egyébként a papíriparból, de ezeket nem vettem be a névsorba.
Néhány megjegyzés az érdekesebb személyiségekhez:
Adorján Sándor az egyedüli a listán, aki konkrétan antikváriusként szerepel. Boltja az Erzsébet körút 16. szám alatt volt, amelyet 1904-ben alapított a testvérével, de hamarosan egyedüli tulajdonosa lett. A háború előtt könyveket is kiadott: Guthy Soma karcolatait hét kötetben. Adorján neve igen elismert és megbecsült volt szakmai körökben, s e lista alapján látható, hogy pénzügyileg is jól állt.
Kókai Rezső is kereskedőként szerepel az adóbevallásban, de rendszeresen adott ki könyveket is. Üzlete az egyik legrégebbi pesti könyvkereskedés: 1873-ban alapította Kókai Lajos, a Kamermayer Károly utca 3-ban. Később az Állami Térképészet és a Statisztikai Hivatal kiadványainak bizományosa lett. 1945-ben háborús propagandát szolgáló könyvek megjelentetése miatt bevonták az iparengedélyét.
Szerepel a listán Müller Dávid, illetve vállalata, az 1924-ben alakult Nova Irodalmi Intézet, többek között Rejtő Jenő kiadója. Ez nem is nagy meglepetés, hiszen az 19414243-as időszak volt a cég fénykora, ekkoriban minden héten kiadtak egy-egy könyvet.
Láthatjuk itt Vári Dezső nevét is. Ő tipográfusként kezdte nagybátyja, Bródy Zsigmond nyomdájában, majd a világháború után a Pallas Rt. vezérigazgatója lett. Később inkább az általa 1925-ben alapított Palladis könyvkiadónak szentelte energiáit a jelek szerint eredményesen.
Természetesen a nagy kiadók vezetői is megtalálhatók a listán. Láthatjuk, hogy az Athenaeum helyettes vezetője nem is keresett olyan sokat, a vezérigazgató, Jellen Gusztáv viszont ennek majdnem a dupláját. Bókay János bár az eredeti listán szerényen csak mint író szerepel a Révai Intézet igazgatójaként kapott fizetést. A Singer és Wolfner kiadótól (bár a cég neve nem szerepelt az eredeti listán) is ketten láthatók itt: Farkas István vezérigazgató (az alapító Wolfner József fia, a neves festő), valamint Hampó József igazgató. Szintén nem közölte a cég nevét Péter Jenő, a Franklin Társulat vezetője, és Ravasz László püspök sem, ugyanezen vállalat igazgatósági tagja.
Már egy sávval feljebb található Báthory-Hüttner János és Zsilinszky Gábor, a Stádium Rt. két vezérigazgatója (igaz, mindketten több más vállalat vezetésében is részt vettek, pl. Zsilinszky 1940-től a Péti Nitrogénművek alelnöke is volt), valamint meglepetésre Erdős Ármin, aki a világháború után megalapította Somló Dezsővel a Dante Könyvkiadót, s mint látható, jelentős és igen jövedelmező vállalkozássá fejlesztette. Egy időben Benedek Marcell is itt dolgozott. Erdőst 1944-ben a Gestapo letartóztatta, és a feleségével együtt öngyilkos lett
Áttérve a nyomdászatra, megállapíthatjuk, hogy Hammer Vilmos, a Betűöntöde Rt. igazgatója alig lépte túl a harmincezer pengős határt, de az Általános Nyomda sem fizetett túl sokat az igazgatójának. Keller Ernő nyomdatulajdonos viszont szépen keresett főleg ha tudjuk, hogy pár évvel [101azelőtt még csak két nyomdagéppel rendelkezett, amelyeken egyetlen szedő és egy tanonc dolgozott, mivel a nyomdahelyisége egészségtelen volt, tehát szervezett munkás nem dolgozott nála
A listán szereplő Magyar Pál volt képviselő valószínűleg azonos a Globus-nyomda, a Hornyánszky-nyomda, és még vagy fél tucat más vállalat hasonnevű igazgatósági tagjával. Bródy László, a Hungária Nyomda vezérigazgatója sem kapott túl sok fizetést, pedig cége a legnagyobb nyomdavállalatok közé tartozott, ő maga pedig az egyik legelismertebb nyomdászati vezető volt. Klösz Pál, egy litográfiai és cinkográfiai intézet tulajdonosa viszont már 150.000 pengő feletti jövedelemmel rendelkezett, igaz ő kormányfőtanácsos volt, azonkívül a Grafikai Főnökegyesületben a litográfiai osztály elnöke, valamint a Budapesti Sokszorosítók Ipartestületének elöljárósági tagja stb.
Néhány író neve is megtalálható a listámon. Nem csupán azért, mert a szerzői honorárium is a könyvtörténet része, hanem azért is mert a legtöbb író nem tudott volna csak az írásból megélni, kénytelen volt újságoknak is dolgozni. Már említettem Bókay Jánost, de látható itt Herczeg Ferenc neve is, aki mint ismeretes évtizedek óta sikeres író volt, de minden bizonnyal jelentékenyen járult hozzá jövedelméhez az Új Idők szerkesztői státusa.
Asztalos Miklós itt íróként szerepel: valóban megjelent verseskötete is, regényei is, egy színművét pedig előadták Kolozsvárott, számunkra azonban érdekesebb, hogy történész volt (több könyve éppen az említett Dante Könyvkiadónál jelent meg), és a Széchényi Könyvtár könyvtárosa. 1934-től szerkesztette a Könyvtári Szemle című szaklapot.
Megtévesztő lehet az eredeti listán az újságíró mint megnevezés is. Hegedüs Gyula nem egyszerűen lapszerkesztő volt, hanem a Magyar Nemzet alapítója, majd felelős szerkesztője éppen abban az időben, amikor a lap példányszáma elérte az ötvenezret. Ugyanígy Rácz Vilmos, a Párbajkódex szerzője egy időben budapesti képviselő volt, de több lap tulajdonosa is, köztük a hatalmas példányszámú Színházi Magaziné, és ezenkívül egy színházi jegyirodát is vezetett. Marsovszky Ivor, a sajtócenzúra elnöke pedig a Központi Sajtóvállalat egyik vezetőjeként az Új Nemzedék című jobboldali napilap gazdája is volt.
Természetesen Légrády Ottó főszerkesztő egyben a Légrády Testvérek Nyomdai Műintézet és a nagymúltú Pesti Hírlap tulajdonosa is volt s mint a listából kitűnik a legjobban kereső ember ebben a szakmában 1942-ben.
Még két adat az összehasonlítás kedvéért: akkoriban a gyári munkások évi fizetése átlagosan kb. 1400 pengő volt, a legnagyobb jövedelemmel rendelkező személy pedig az eredeti névsor szerint Hatschek János, az Eternit Művek tulajdonosa 1,594.779 (442.033) pengővel.
30.000 50.000 P. közötti jövedelmek
Adorján Sándor, antikvárius | 39.678 | 28.011 |
Asztalos Miklós dr, író | 43.900 | 43.900 |
Bakács Pál, litográfiai intézet tulajdonosa | 34.004 | 28.976 |
Bárczy Gusztáv, zeneműkiadó | 38.666 | 28.012 |
Csató Sándor, könyvkiadó | 33.132 | 30.712 |
Demkó Vidor, a Stádium Rt. tisztviselője | 34.414 | 21.167 |
Gerő Jenő, nyomdatulajdonos | 35.874 | 35.642 |
Haán Miklós, nyomdatulajdonos | 30.500 | 24.010 |
Hammer Vilmos, a Betűöntöde Rt. igazgatója | 31.100 | 31.100 |
Hammersberg G. Miklós dr., hírlapíró | 30.662 | 17.055 |
Havas Ödön, nyomdatulajdonos | 38.590 | 26.329 |
Hegedüs Gyula, lapszerkesztő | 42.220 | 26.320 |
Hegedüs Sándor ifj., író | 31.875 | 16.141 |
[102Hrubony József, lapterjesztő | 39.344 | 36.969 |
Kelecsényi Ferenc dr., újságíró | 42.282 | 41.831 |
Keller Ernő, nyomdatulajdonos | 43.700 | 39.032 |
Kókai Rezső, könyvkereskedő | 48.084 | 28.754 |
Krausz Jakab, nyomdatulajdonos | 40.373 | 27.347 |
Krausz Lajos, nyomdatulajdonos | 32.533 | 19.860 |
Kugler Istvánné özv., folyóirat-kölcsönző | 36.450 | 35.424 |
Langer Norbert dr., könyvkereskedő | 37.480 | 31.959 |
Magyar Pál, volt országgyűlési képviselő | 81.220 | 52.958 |
Marsovszky Ivor, a sajtócenzúra elnöke | 39.082 | 22.831 |
Müller Dávid, Nova könyvkiadó (tulajdonosa) | 41.734 | 30.464 |
Péter Jenő, rt-igazgató (Franklin Társulat) | 39.983 | 22.767 |
Piatnik Lajos, kártyagyári igazgató | 40.344 | 30.496 |
Politzer Adolfné özv., könyvkereskedő | 31.232 | 16.058 |
Rácz Vilmos dr., lapszerkesztő | 30.000 | 30.000 |
Rényi Károlyné özv., könyvkereskedő | 41.000 | 41.000 |
Seifert Alfréd, a Pesti Hírlap igazgatója | 30.743 | 25.256 |
Simonfay Sándor, az Athenaeum h. vezérigazgatója | 44.027 | 31.215 |
Somogyváry Gyula, író, a Rádió igazgatója | 37.694 | 32.839 |
Strasser Ferenc, könyvkötőüzem | 40.080 | 31.981 |
Strasser Lipót, könyvkiadó | 39.584 | 31.513 |
Vári Dezső, a Pallas kiadóvállalat tulajdonosa | 38.325 | 29.572 |
Zolnay László, az Általános Nyomda igazgatója | 37.781 | 31.358 |
50.000 100.000 P. közötti jövedelmek
Bauer László, hírlap- és könyvterjesztő | 52.540 | 52.540 |
Bókay János, író (a Révai Intézet igazgatója) | 72.244 | 49.259 |
Bródy László, a Hungária Nyomda vezérigazgatója | 66.140 | 36.410 |
Bruchsteiner György, litográfiai intézet tulajdonosa | 97.160 | 37.363 |
Csoór Lajos, lapkiadó, országgyűlési képviselő | 73.912 | 61.642 |
Farkas István, vezérigazgató (Singer és Wolfner) | 95.124 | 72.064 |
Hampó József, rt-igazgató (Singer és Wolfner) | 59.229 | 56.629 |
Harsányi Zsolt, író | 45.596 | 40.064 |
Herczeg Ferenc, író | 53.530 | 35.850 |
Jellen Gusztáv, az Athenaeum vezérigazgatója | 83.127 | 53.458 |
Kopornoky István, könyvkötő | 53.700 | 45.983 |
Márai Sándor, író | 59.547 | 50.447 |
Ravasz László dr, református püspök | 73.319 | 58.532 |
Schmidl Jakabné özv., nyomdatulajdonos | 63.742 | 45.822 |
Tóth Aladár dr., hírlapíró | 54.094 | 50.484 |
100.000 250.000 P. közötti jövedelmek
[103Báthory-Hüttner János, a Stádium Rt. vezérigazgatója | 111.706 | 076.973 |
Erdős Ármin, könyvkiadó | 118.275 | 080.573 |
Klösz Pál, nyomdatulajdonos | 163.301 | 126.149 |
Zsilinszky Gábor, vezérigazgató (Stádium Rt.) | 104.381 | 102.600 |
250.000 P. felett
Légrády Ottó dr., a Pesti Hírlap főszerkesztője | 257.138 | 135.152 |
Bálint Gábor