Magyar Könyvszemle 113. évf. 1997. 2.szám   Vissza a tartalomjegyzékhez

KÖZLEMÉNYEK

Ismeretlen 18. századi Balassi–Rimay Istenes énekek-kiadás az Evangélikus Országos Könyvtárban. A gyülekezeti énekeskönyvek mellett Balassi Bálint és Rimay János vallásos énekeinek a gyűjteménye volt az egyik legnépszerűbb protestáns nyomtatvány a 17–18. században. Balassi és Rimay versei nem gyülekezeti, hanem magánájtatossági alkalmakra szolgáltak. [1] Szinte valamennyi nagyobb nyomdában kiadták őket. Népszerűségüket jól jelzi, hogy az egyes kiadásokból mindössze egy-két példány maradt fenn, mert elhasználódtak a kötetek. A legkorábbi, töredékesen ismert kiadás az 1632 körüli bártfai, [2] a legutolsó a Pozsony–Pest 1806-os. [3] A kiadások sora ekkor megszakadt a református egyházban térhódító vallási racionalizmus miatt. [4]

Radvánszky Béla és Dézsi Lajos termékeny munkakapcsolatának köszönhetően először 1904-ben jelent meg a Balassi–Rimay Istenes énekek-kiadásainak bibliográfiája. [5] Dézsi 1905-ben újra kiadta a bibliográfiát. [6] Minden általa kézbevett példánynak a tartalmát pontosan ismertette. A kiadások négy típusát különböztette meg: I. rendezetlen kiadások, ahol Balassi és Rimay versei még keverednek, II. rendezett kiadások, ahol a két költő verseit már szétválasztották (Rimay versei előtt is hosszú címfeliratokkal, ún. váradi vagy lőcsei forma szerinti), III. rendezett kiadások (Rimay versei előtt rímes címfeliratokkal, ún. kolozsvári vagy debreceni forma szerinti), IV. a második és harmadik típus keveredése egyetlen esetben (Hely és kiadó nélkül, 1702). A bibliográfia szerint a 17–19. században 39 kiadás jelent meg. Dézsi 1923-ban az időközben előkerülő újabb kiadásokkal, a nagyszombati tartalom-ismertetésével bővítve harmadszorra is megjelentette bibliográfiáját, melyben már 42 kiadást sorolt fel. [7] Dézsi adatközléseinek mindig sok hasznát látta [206 a régi magyar irodalomtörténet. A történelem viharai során elveszett vagy lappangó nyomtatványokról, kéziratokról több esetben csak az ő leírásai nyomán van fogalmunk (pl. Csereyné-kódex, Vasady-kódex etc.). Így Dézsi fenti bibliográfiája nemcsak a későbbi kutatások számára jelenthetett kiindulópontot, hanem azóta elveszett vagy lappangó kiadások leírását őrizte meg a számunkra. Példaként az utolsó, Pozsony–Pest 1806-os kiadást hozhatjuk fel. Ebből ő még három példányt ismert. Kettő a mai Országos Széchényi Könyvtárban volt, egy pedig a sajókazai Radvánszky-Könyvtárban. Az OSzK 1996-os nagy állományellenőrzése során megállapították, hogy mindkét példány hiányzik. Az egykor Sajókazán lévő példány is egyelőre lappang. Címlap-fotóját szerencsére ismerjük, [8] így ha egyszer előkerülne bármelyik példány, Dézsi leírása nyomán tudnánk azonosítani.

A legfrissebb Balassi-bibliográfia, [9] javítva és kiegészítve a Dézsi-bibliográfiákat, az Istenes énekeknek már 45 kiadását sorolja fel. Két tétel hiányzik a felsorolásból. Az 1690-ben Lőcsén megjelenő kiadást (Dézsi Lajos, 1923, 16. tétel) Kovács Sándor evangélikus teológiai tanár, püspök fedezte fel. Az egyetlen példány valaha az evangélikus egyház Luther-könyvtár és Múzeumában volt. A könyvtár anyaga jelenleg az Evangélikus Országos Könyvtárban [10] található, értékes részei a Régi és Ritka Gyűjteményben vannak feldolgozva. Sajnos az 1690-es lőcsei kiadás nem szerepel benne, egyelőre lappang. 1744-es debreceni impresszummal már Dézsinél is két különböző kiadás szerepelt (34–35. tétel). A legújabb kutatások szerint mindkét debreceni nyomtatvány hamis impresszummal jelent meg, az egyik valójában soproni, a másik pedig pozsonyi kiadás. [11]

A 18. századi megjelenések sorát egy újabb, az összes kiadást tekintve a 48. kiadással egészíthetjük ki. Az Evangélikus Országos Könyvtár Podmaniczky-Degenfeld Könyvtárában, 1284-es jelzet alatt [12] a Balassi–Rimay Istenes énekek 1720-as lőcsei kiadása található. 1720-as lőcsei impresszummal eddig is ismertünk kiadást, [13] amely azonban eltér az EOK-ban fellelt kiadástól. Eszerint „Lőcse 1720”-as impresszummal két különböző kiadás létezett. A Dézsi-féle osztályozás szerint az Egyetemi Könyvtárban található kiadás a II. típusba tartozik, míg az EOK-é a III. típust képviseli. A kötetek összevetésének elősegítése végett mindig célszerű Dézsi Lajos 1904–1905-ös rövidített tartalom-leírását követnünk.

A’ Néhai / Tekintetes Nag[yság]os vitéz / URNAK / GYARMATI / BALASSA / BALINTNAK: / és / Ama’ jó emlekezetü né-/hai Nemzetes /RIMAI / JANOSNAK; Igaz Haza-fiainak, és / a’ Magyar nyelv két / ékességének / ISTENES ENEKI / Most újabban e’ kis formá- [sic!] / ki-bocsáttattak. / LÖTSEN. / 1720. Esztendöben.

Tartalma:

Alv: Oven. in Append. / Epigrammatum: / Praeter virtutem
A2r: ELOGIA [...] / AD VALENTINUM BALASSA, / Joannes Rimainus.
      BALINT nemzetedben ki / vóltál BALASSA
A3v: In Eundem / JANUS BALOGUS / TOLNAEUS.
      DIique Deaeque simul coelo [207
A4r: Ugyan azon Magyarúl:
      ISten Aszszonyokkal égben az / Istenek
     
[Élőfej: ELOGIA BALASSAE.] [14]

A5r = [1. p.]: Néhai / Tekintetes és Nagyságos vitéz / URNAK / GYARMATI / BALASSA BALINT-/NAK / Istenes, ’s egynéhány vitézi / ENEKI.
      ADj már tsendességet
      [etc.]
      [Élőfej: BALASSA ENEKI.]
D1v = 66. p.: BALASSA BALINT / ENEKINEK. / VEGE.

D2r: A’ / jó emlekezetü, / NEHAI NEMES ES / NEMZETES / RIMAI / JANOSNAK / ENERI [sic!] / KÖVETKEZNEK.
D2v: Oven. in lib. uno, Epi-/grammatum:
      Solis ut in solo motu
D3r = 67. p.: Tükör ez: nézz ebbe bünös, / Hogy kárhozatban ne légy ös.
     
Könyörülj én rajtam, Ur / Isten ’s irgalmazz
      [etc.]
      [Élőfej: RIMAI ENEKI.]

K10v = 326. p. [recte 226. p.]: Ezek a’ meg nevezett fö Sze-/mélynek Rimai Jánosnak Ene-/ki; immár következnek / más egynéhány szép / Enekek.
K11r = 327. p. [recte 227. p.]: A’ szerentsénell [sic!] állhatatlan / vóltáról, e’ sententziának / betüiböl allván. / FERENDUM ET SPE-/RANDUM. / Incerto Authore.
FOrog a’ Szerentse
[etc.]
[Élőfej: ISTENES ENEKEK.]
Q4r = 459. p. [recte: 357. p.]: VEGE.

Q4v: Rendi e’ Könyvben / foglaltt Enekeknek.
Q8v: OVENUS.
Nil opus Authorem
[Élőfej: LAISTROM.]
Q9r = 1. p.: Egynéhány oktató / Régulák által / VEZERLÖ UTA, / Minden úton-járó igaz / IZRAELITANAK. / AZ IGAZ UTON-/JAROHOZ.
BOldogul akarszlé [sic!] házadbol / útadra ki-menni
[12 regula] [Élőfej: Régula.]

R4v = 16. p.: Ultra [sic!] indúlónak / Imádsága.
OH fényes egekben lako-/zó. [Élőfej: Utra indúlónak. Imádsága.]
R6r = 19. p.: Utban mondandó / Imádság.
OH én bújdosó Atyáim-/nak [Élőfej: Utban mondandó Imádság.]
R8v = 24. p.: Haza téréskorra való / Imádság.
OH Izraelnek, s’ Izrael / házából [Élőfej: Haza téréshorra [sic!] való Imádság.]
R11r = 29. p.: Bujdosók, Számkivettettek / Imádsága.
OH nagy hatalmú, senki-/töl nem függö [Élőfej: Bujdosók Imádság.]
S2r = 35. p.: Bün botsánatért való / Imádság.
OH végére mehetetlen böl-/tseségü [Élőfej: Bün botsánatért való Imádság.] [208
S6v: REGGELI / ENEK.
SZivem szerint Ur / Isten, hálat adok ne-/ked
S8r: MAS. / Vagy: / Szivem szerint, Ur Isten / hálát etc.
HAlát adok tenéked, / oh kegyelmes Isten
S9v: ESTUELI ENEK.
KRistus ki vagy Nap / és Világ, menyor-/szágra út, igazság
S11r: MAS.
MAradgy velünk mi / Kristusunk

A kötet a possessor-bejegyzés szerint a 18. században Bujáki Jánosé volt. A Podmaniczky–Degenfeld Könyvtár ex librisén a tulajdonosok mindig feltüntették, hogy az adott könyv hogyan került könyvtárukba. Eszerint 1891-ben, 6 forintért vásárolták egy G. R. monogramot viselő személytől. Kötése eléggé megviselt, korabeli vaknyomásos barna bőrkötés, két csatnak a nyomával.

Az istenes énekek kiadásainak leszármazási sztemmája szerint a lőcsei 1670-esnek (illetve az újabban előkerült 1666-osnak [15]) egyenes ági leszármazottja valamennyi későbbi lőcsei kiadás. [16] Semmi magyarázatot nem találtunk arra, hogy miért jelent meg ugyanabban az 1720-as évben kétféle lőcsei kiadás. Így a nyomdahelyre terelődött a figyelem. Pavercsik Ilona, a lőcsei nyomda legkiválóbb szakértője miután megvizsgálta mindkét kötet díszeit, betűtípusait, megállapította, hogy egyik 1720-as nyomtatvány sem készülhetett Lőcsén. Az Egyetemi Könyvtárbeli címlapon a nyomdász neveként ráadásul Brewer Sámuel szerepel, aki már 1699-ben meghalt, s halála után egyetlen lőcsei nyomtatványon sem olvasható a neve, csak örököseié.

Az EOK-beli 1720-as a szokásos 101 éneken kívül nemcsak beosztásában (l. Dézsi III. típus), hanem, amennyiben a hibás lapszámozástól eltekintünk, lapszámozásában és ívszámozásban is megegyezik a lőcsei 1730-assal (OSzK 304.279, Stoll Béla 148. tétel.), valamint a pozsonyi, Spajzer-kiadású 1730-assal (OSzK M 199.684, Stoll Béla 149. tétel.).

További problémát jelent a többi 18. század eleji, Dézsi-féle II–III. típusú, sok nyomdahibával tarkított lőcsei Istenes énekek-kiadás (1700, 1704, 1710, 1712, 1730), illetve azok valamennyi példánya: valódi vagy hamis impresszum szerepel-e címlapjukon?

A megmagyarázhatatlannak tűnő eltérésekre és azonosságokra, a sok nyomdahibára a nyomtatványok tipográfiai elemzése adhat választ.

A tipográfiai vizsgálatokat V. Ecsedy Judit végezte el, aki megállapította, hogy az 1712-es, 1720-as és az 1730-as lőcsei kiadások hamis impresszummal jelentek meg. Az EOK-példány „Lőcse 1720”-as impresszumáról kimutatta, hogy nemcsak a nyomtatási hely, hanem az év is hamis, mert valójában 1735 körül jelenhetett meg Pozsonyban a Royer nyomdában. A 18. század elejétől kezdve több dunántúli nyomda vállalta magára a protestáns vallásgyakorlathoz szükséges könyvek kiadását. [17] A cenzúrarendeletek miatt a nyomdász a megélhetését kockáztatta, ha engedély nélküli protestáns könyveket nyomtatott ki. Talán ez a Royer-nyomda hamis impresszumának egyik lehetséges magyarázata. Az EOK példányától eltérő külsejű – és címlapjának szövegében sem egyező – budapesti Egyetemi Könyvtár-beli példányról egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy minden bizonnyal hazai nyomdából származik és kiadási éve megfelelhet a valóságnak. [209

Az Evangélikus Országos Könyvtár „Lőcse 1720”-as impresszumú Balassi–Rimay-kiadásának bibliográfiai leírása a fentiek szerint a következő:

BALASSI Bálint – RIMAY János: Istenes eneki. Lőcse 1720. [recte Pozsony 1735 körül. Royer,] A–R, S11 = [8], 66, [2], 67–459 [recte 357], [9], 43, [11] pp. 24rét.

Nem zárható ki újabb kiadások és példányok előkerülése, így hasznos lehet, ha közöljük a Dézsinél még nem szereplő 1712-es és 1730-as „lőcsei”, hamis impresszumú Istenes énekek tartalom-leírását is. A Dézsi-féle II. típusba tartozik az OSzK 321.253-as jelzetű 1712-es lőcsei énekeskönyve (A Dézsi-bibliográfiákban még nem szerepel. Stoll Béla 145. tétel).

Az / Né hai Tekintetes Nangos [sic!] Vitéz /URNAK. / GYARMATI / BALASI BA-/LINTNAK, / Es / Amaz, jó emlekezetü, / Istenben bóldogúl ki múlt / Néhai / NEMZETES / RIMAI JANOS-/NAK, / Igaz háza fiának, és a’ Ma-/gyar nyelvnek két ékessé-/gének. / ISTENES ENEK[I]. / Mellyet a’ Váradi Negyedik Editio / szerint edgynehány uj Enekek-/kel és Linádsságokk[al] [sic!] / ki-botsátott. / Lötsén, BREWER Samuel, / Anno 1712.

Alv: Ovenus in Appendice / Epigrammatum. / Praeter Virtutem
A2r: ELOGIA [...] / Ad VALENTINUM / BALASSAM. / JOHANNES RIMAI-/NUS.
BALINT nemzetedben ki vóltál / BALASSA
A3v: IN EUNDEM / JANUS BALOGUS / Tolnaeus.
DIq[ue] [sic!] Deaeq[ue] simul coelo
A4r: Ungarico Idiomate per / JOHANNEM RIMAI, / reddita in hunc modum.
ISten Asz[z]onyokkal égben / az Istennek
[Élőfej: ELOGIA. BALASSAE.]

A5v = [2. p.]: Néhai tekintetes és Nangos [sic!] / Vitéz Urnak. / GYARMATI / BALASSA / BALINTNAK, / Istenes egynehány Vi-/tez Eneki. / ELSÖ.
ADgy már tsendességet
[etc.]
[Élőfej: BALASSA ENEKI.]
D3v = 70. p.: A meg irt Vitéz Ur-Istent / Enekek vége.

D4r = [71. p.]: Az / Jó Emlekezetü, Istenben / idvösségesen nyúgovó / NEHAI NEMES / ES NEMZETES / RIMAI JA-/NOSNAK, / Istenes Eneki követ-/keznek.
D4v = [72. p.]: Ovenus in Libro uno / Epigrammatum.
Solis ut in solo motu
D5r = [73. p.]: PSALMI LI. / Periphrastica Expla-/natio. / [etc.]
D6r = 75. p.: Könyörül [sic!] én rajtam Ur I-/sten, s’ irgalmazz
[etc.]
[Élőfej: RIMAI ENEKI.]

N5r = 289. p.: Ezek a’ meg-nevezett fö szémélynek / RIMAI JANOSNAK / Entki [sic!]: Immár következnek más / egynehány szép Enekek.
N5v = [290. p.]: ELSO. / A’ Szerentsének álhatat-/lan vóltáról e’ Szentén-/ának bötülböl [sic!] álván. / FERENDUM ET SPE-/RANDUM. / Incerto Authoré.
FOrog a’ szerentse
[etc.]

S12v: RENDI E KÖNYVBEN / foglalt Enekeknek.
[Élőfej: AZ ENEK TABLAJA.] [210
T3r = [1.p.]: Via Jacobaea, / az az: / JACOB PATRI-/ARKANAK / olly úta, / Melly minden UTON-JARÓ / s’ bújdosó igaz Izraëlitákat, / bátorságos és boldog DE-/REK UTAR [sic!] igazgat, / Egynehány oktató Regu-/lák és Istenes Imadságok / által. / Terem 48 15. 16. / Amaz Isten, kinek elötte jártanak az / én Atyáim, Abrahám és Isak; amaz / Isten, a’ ki táplát [sic!] engem eleitöl fogva / mind e’ máj napiglan, amaz Aogyal, [sic!] / ki meg-szabaditote engemet min-/den gonosztól, áldgya / meg az igaz, / Uton-Járokat. / LÖTSEN, 1712.
T3v = [2. p.]: Az igaz Uton Járok-/hoz.
Bóldogúl akarszé házad-/ból útadra ki menni
[15 regula] [Élőfej: UTON-JARÓK. REGULAI.]

U2r = 23. p.: PRIMA / ORATIO / VIATORUM. / In ingressu itineris dicenda. / Utadnak el kezdésében / igy, vagy hasonló-kép-/pen imádkozzál.
OH fének [sic!] egekben lako-/zó
[Élőfej: UTON-JARÓK. IMADSAGI.]
U4r = 27. p.: II. ORATIO. / In progressu itineris. / Utnak közepin mon-/dandó Imádság.
OH én bujdosó Atyáim-/nak [Élőfej: UTON-JARÓK. IMADSAGI.]
U8v = 36. p.: III. ORATIO. / In Egressu & Regressis / itineris dicenda. / Utnak el végezesében, / és Utról való Haza té-/résben mondando / Imádság.
OH Izraelnek s’ Izrael há-/zából
[Élőfej: UTON-JARÓK. IMADSAGI.]
U10v = 40. p. [A kötet csonkasága miatt a szöveg megszakad.]

A kiadás valódi impresszumának meghatározása további kutatásokat igényel.

A Dézsi-féle III. típusba tartozik az OSzK 304.279 jelzetű 1730-as lőcsei kiadása (Dézsi-bibliográfia, 1904, 26. tétel említi. Stoll Béla 148. tétel).

A’ Néhai / Tekéntétes Nagyságos Vitéz / URNAK. / GYARMATI / BALASSA / BÁLINTNAK: / és / Ama jó-emlekezetü néhai / Nemzetes / RIMAI / JÁNOSNAK; / Igaz Haza-fiainak, és a’ / Magyar nyelv két / ékességnek [sic!] / ISTENES ÉNEKI / Most újobban e’ kis for-/mába ki-botsáttattak. / LÖTSÉN. 1730.

Alv: Oven. in Append. / Epigrammatum. / Praeter virtutem
A2r: ELOGIA [...] / AD VALENTINUM BALASSA, / Joannes Rimainus.
BÁLINR [sic!] nemzetedben ki vól-/tál BALASSA
A3v: In Eundem / JANUS BALOGUS / TOLNAEUS.
DIliquae [sic!] Deaeque simul coelo
A4r: Ugyan azon Magyárúl:
ISten Aszszonjokkal égben az / Istenek
[Élőfej: ELOGIA. BALASSA.]

A5r = [1. p.] Néhai / Tekintetes és Nagyságos Vitéz / URNAK / GYARMATI / BALASSA BÁLINT-/NAK. / Istenes. ’s egynéhány Vitézi / ÉNEKI.
ADgy már tsendességet
[etc.]
[Élőfej: BALASSA ÉNEKI.]
D1v = 66. p.: BALASSA BALINT / ÉNEKINEK / VÉGE.

D2r: A’ / Jó emlekezetü, / NEHAI NEMES ÉS / NEMZETES / RIMAI / JÁNOSNAK / ÉNEKI / KÖVETKEZNEK.
D2v: Oven. in Lib, uno, Epi-/grammatum:
Solis ut in solo motu [211
D3r = 67. p.: Tükör ez: nézz ebbe bünös, / Hogz [sic!] kárhozátban ne légy ös.
KÖnyörüly én rajtam, Úr / Isten ’s irgalmazz
[etc.]
[Élőfej: RIMAI ÉNEKI.]

K10v = 226. p.: Ezek a’ meg-nevezett fö Sze-/mélynek Rimai Jánosnak / Éneki; immár következnek / már egynéhány szép / Énekek.
K11r = 227. p.: A’ szerentsének állhatatlan vól-/táról, e’ szententiának be-/tüiböl állván: / FERENDUM ET SPE-/RANDUM. / Incerto Authore.
FOrog a’ szerentse
[etc.]
[Élőfej: ISTENES ÉNEKEK.]
Q4r = 357. p.: VÉGE.

Q4v: Rendi e’ Könyvben / foglalt Énekeknek.
Q8v: OVENUS.
Nil opus Authorem
[Élőfej: LAISTROM.]

Q9r = 1. p.: Egynéhány oktató / Regulák által / VEZERLÖ UTA, / Minden úton járó igaz / IZRAELITANAK. / AZ IGAZ UTON-/JÁRÓHOZ.
BOldogúl akarsz-é házadból / útadra ki-menni
[12 regula] [Élőfej: Régula.]

R4v = 16. p.: Utra indúlónak / Imádsága.
OH fényes egekben lako-/zó [Élőfej: Utra indúlónak. Imádság.]
R6r = 19. p.: Utban mondandó / Imádság.
OH én bújdosó Atyáim-/nak [Élőfej: Utban mondandó. Imádság.]
R8v = 24. p.: Haza téréskorra való / Imádság.
OH Izraelnek, ’s Izrael / házábol
[Élőfej: Haza téréskorra. való Imádság.]
R11r = 29. p.: Bújdosók, Számkivettet-/tek Imádsága.
OH nágy hatalmú, senki-/töl nem függö
[Élőfej: Bújdosók. Imádsága.]
S2r = 35. p.: Bün botsánatért való / Imádság.
OH végére mehetetlen böl-/tseségü
[Élőfej: Bün botsánatért. való Imádság.]

S6v: REGGELI / ÉNEK.
SZívem szerint Ur / Isten, hálát adok né-/ked
S8r: MÁS. / Vagy: / Szívem szerint, Ur Isten / hálát, etc.
HÁlát adok tenéked, / óh kegyelmes Isten
S9v: ESTVÉLI ÉNEK.
KRistus ki vagy Nap / és Világ, menyor-/szágra út, igazság
S11r: MÁS.
MAradgy velünk mit [sic!] / Kristusunk

V. Ecsedy Judit tipográfiai vizsgálata szerint a kötet nem 1730-ban Lőcsén, hanem Budán, 1730 körül, a Landerer nyomdában jelent meg. Bibliográfiai leírása:

BALASSI Bálint – RIMAY János: Istenes éneki. Lőcse 1730. [recte Buda 1730 körül. Landerer,] A–R, S11 = [8], 66, [2], 67–357, [9], 43, [11] pp. 24rét. [212

A kiadás hasznán a fentiek szerint nem egy, hanem több nyomda is osztozott. Balassi és Rimay istenes énekeit az 1730-as években Budán a Landerer nyomdában, Pozsonyban a Royer nyomdában illetve Spajzer Ferenc kiadásában azonos beosztással, ív- és lapszámozással hozták forgalomba, csupán a betűtípus tért el. Egy esetleg szintén hamis impresszumú, ma már ismeretlen 1710-es lőcsei [?] kiadás [Stoll Béla 144. tétel.] lehetett a későbbiek mintája. Dézsi leírása szerint [18] ugyanis az 1728-as budai kiadás szintén ugyanezt a beosztást, ív- és lapszámozást adja. Az 1728-as pedig, címlapja szerint, az 1710-es lőcseit követte: „Nyomtattatot Löcsén 1710. [Ujj]onnan nyomtattatot Bádán [sic!] 1728.”

H. Hubert Gabriella

Jegyzetek

1 L. az 1701-es kolozsvári kiadás fakszimile kiadásához írt kísérőtanulmányt, Szabó Géza: Balassi Bálint és Rimay János Istenes Énekei. Bp. 1983. 11.

2 RMNy 1519. H. Hubert Gabriella: Balassi Istenes énekeinek legelső kiadása? = MKsz (111.) 1995. 169–172.

3 Stoll Béla: Balassi-bibliográfia. Bp. 1994. 161. sz.

4 Szabó Géza: i. m. 31.

5 Rimay János munkái. Kiad. Radvánszky Béla. Bp. 1904. függelékeként: Dézsi Lajos: Balassa és Rimay „Istenes énekei”-nek bibliographiája.

6 Dézsi Lajos: Balassa és Rimay Istenes énekeinek bibliográfiája. Bp. 1905.

7 Balassa Bálint minden munkái. Kiad. Dézsi Lajos. I. Bp. 1923. XCVIII-CLI.

8 Erdélyi Pál: Balassi Bálint 1551–1594. Bp. 1899. 205.

9 Stoll Béla: i. m. 14–20.

10 A továbbiakban: EOK.

11 V. Ecsedy Judit: Titkos nyomdahelyű régi magyar könyvek 1539–1800. Bp. 1996. 98–99. sz.

12 A kötet azóta bekerült a Régi és Ritka Gyűjteménybe, új jelzete: R 1393.

13 L. a budapesti Egyetemi Könyvtárban: Rar. Hung. 209–210/A.

14 Az élőfejek nyomdahibásak, a legjobb alakot közöljük. A következő betűket átírtuk: ę = é, o = ö, u = ü.

15 Nuzzo, Armando: Balassi Bálint Istenes énekeinek első bécsi és lőcsei kiadásáról. = MKsz (108.) 1992. 348–355.

16 Kőszeghy Péter: A Balassi-szöveghagyomány néhány kérdéséről. = ItK (89.) 1985. 89.

17 V. Ecsedy Judit: i. m. 42.

18 Dézsi Lajos: i. m. 1904. 80–82. Azóta a lappangó OSzK-példány is előkerült.